PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly9oeXVuZGFpLmh1L21vZGVsbGVrL2lvbmlxLTYvIiBvbmNsaWNrPSJqYXZhc2NyaXB0OndpbmRvdy5vcGVuKCdodHRwczovL2h5dW5kYWkuaHUvbW9kZWxsZWsvaW9uaXEtNi8nLCAnX2JsYW5rJywgJ25vb3BlbmVyJyk7IHJldHVybiBmYWxzZTsiPjxwaWN0dXJlPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzA0L2h5dS1rYW1wYW55b2staW9uaXE2LWhhdmFzcHJvZC02MDB4NTAwLTEuanBnIiBtZWRpYT0iKG1heC13aWR0aDogNzAwcHgpIj48c291cmNlIHNyY3NldD0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNC8wNC9oeXUta2FtcGFueW9rLWlvbmlxNi1oYXZhc3Byb2QtMTk0MHg1MDAtMi5qcGciIG1lZGlhPSIobWluLXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxpbWcgc3JjPSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzA0L2h5dS1rYW1wYW55b2staW9uaXE2LWhhdmFzcHJvZC0xOTQweDUwMC0yLmpwZyIgYWx0PSIiPjwvcGljdHVyZT48L2E+
auto
2024. 05. 18. szombat

A napelemesek akkumulátorként használják a hálózatot?

energia
PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly9nZGVodS5oaXQuZ2VtaXVzLnBsL2hpdHJlZGlyL2lkPWJEaEx5MVBaVy5CU1B0OHdiejVxYUxidmZkbnd5UWVSRXdCb2JOdTRFNlguNTcvZmFzdGlkPWhxdndvc2xndXBsbXN1aWxlY2xxYWRsZ3V3bW4vc3RwYXJhbT10YmRxY3RoanJ2L25jPTAvZ2Rwcj0wL2dkcHJfY29uc2VudD0vdXJsPWh0dHBzOi8vd3d3LmJ5ZC5jb20vaHUvY2FyL3NlYWwtdT9jaWQ9dmlsbGFueWF1dG9zb2s6YmFubmVyOkFXOmJ5ZC1zZWFsLXUtYmV2ZXpldGVzOjMwMHgyNTA6MDUiIG9uY2xpY2s9ImphdmFzY3JpcHQ6d2luZG93Lm9wZW4oJ2h0dHBzOi8vZ2RlaHUuaGl0LmdlbWl1cy5wbC9oaXRyZWRpci9pZD1iRGhMeTFQWlcuQlNQdDh3Yno1cWFMYnZmZG53eVFlUkV3Qm9iTnU0RTZYLjU3L2Zhc3RpZD1ocXZ3b3NsZ3VwbG1zdWlsZWNscWFkbGd1d21uL3N0cGFyYW09dGJkcWN0aGpydi9uYz0wL2dkcHI9MC9nZHByX2NvbnNlbnQ9L3VybD1odHRwczovL3d3dy5ieWQuY29tL2h1L2Nhci9zZWFsLXU/Y2lkPXZpbGxhbnlhdXRvc29rOmJhbm5lcjpBVzpieWQtc2VhbC11LWJldmV6ZXRlczozMDB4MjUwOjA1JywgJ19ibGFuaycsICdub29wZW5lcicpOyByZXR1cm4gZmFsc2U7Ij48cGljdHVyZT48c291cmNlIHNyY3NldD0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNC8wNS9ieWQtc2VhbC11LWJldmV6ZXRlcy0zMDB4MjUwLTI0MDUxMC5qcGciIG1lZGlhPSIobWF4LXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzA1L2J5ZC1zZWFsLXUtYmV2ZXpldGVzLTY1MHgzMDAtMjQwNTEwLmpwZyIgbWVkaWE9IihtaW4td2lkdGg6IDcwMHB4KSI+PGltZyBzcmM9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjQvMDUvYnlkLXNlYWwtdS1iZXZlemV0ZXMtNjUweDMwMC0yNDA1MTAuanBnIiBhbHQ9IiI+PC9waWN0dXJlPjwvYT48SU1HIFNSQz0iaHR0cHM6Ly9nZGVodS5oaXQuZ2VtaXVzLnBsL19bVElNRVNUQU1QXS9yZWRvdC5naWY/aWQ9YkRoTHkxUFpXLkJTUHQ4d2J6NXFhTGJ2ZmRud3lRZVJFd0JvYk51NEU2WC41Ny9mYXN0aWQ9ZXRka3Z6eGJxcmF0eHhpYnhxbGpxdnJud3dvdC9zdHBhcmFtPXpwZXRsaWVxcmIvbmM9MC9nZHByPTAvZ2Rwcl9jb25zZW50PSIgc3R5bGU9IndpZHRoOiAxcHghaW1wb3J0YW50IiAvPg==

A napelemeket érintő változás téma lesz a szombaton megjelenő Villanyóra podcastban is, amely elérhető YouTube-on, Spotify-on, az Apple Podcasts-on és az összes nagyobb podcast lejátszón is.

A hazai napelemes kiserőművek kapcsán bejelentett legfrissebb változások nem csak az újságírók, de az olvasók kezei alatt is koptatták a billentyűzeteket az elmúlt napokban – oldalunk és cikkeink Facebook megosztása is rekord mennyiségű komment érkezett. Természetesen sokféle vélemény van, és senkitől nem szeretnénk elvenni a maga igazságát, de a megszólalások között rendre feltűnik egy régi érv, amely nem biztos, hogy minden tekintetben kibontja az igazság minden részletét.

Nem Magyarországról ered, de itt is gyakran szerepel, mint végső érv a népnyúzó, nyerészkedő napelemesek kapcsán.

Ad-vesz

Természetesen egy csúsztatás akkor jó, ha azért van valami alapja. Nincs ez másként ezzel sem.

A hasonlat onnan ered, hogy a szaldóban a napelemes háztartás a többlettermelését betáplálja a hálózatba, majd amikor neki van szüksége a szolgáltató elektromos energiájára, akkor egy az egyben kivehet ugyanannyit a rendszerből, barterben, felár nélkül. A napelemek esetében ez ráadásul egy elég jól kiszámítható időszakos rendszerben működik, hiszen a panelek leginkább napközben termelnek, amikor a háztartások zöme alig fogyaszt, hiszen munkában, iskolában vannak a lakók, viszont este amikor hazaérnek már nem jön áram a napfényből, ellenben a lakás fogyasztása hirtelen megugrik. (Ezt a napon, vagy akár hónapon belüli oda-vissza játékot egyébként a havi szaldó nem érinti, megmarad).

Ha a család nincs otthon, a napelem nyáron szinte csak felesleget termel. A délutáni megugrás egy villanyautó töltése a hazaérkezés után.

Természetesen van ennek egy évszakokon átívelő dimenziója is, hiszen a napelemek tavasszal, nyáron termelnek legjobban, a felhős, és rövid nappalokkal tarkított télen pedig kevésbé. Ha pedig valaki, valamilyen formában, villanyárammal fűt, akkor a termelés és fogyasztás zöme is hasonlóan eltolódik, csak nem napon, hanem éven belül.

Egy home office harcos sem tesz túl nagy kárt a napi túltermelésben, ha csak nem áll neki sütni, főzni.

Innen származik az a hasonlat, hogy a napelemesek akkumulátorként használják az elektromos hálózatot, hiszen a nappali túltermelésüket este, a nyárit pedig télen kapják vissza.

Tárolják?

Szóval az analógia nagyon csábító, ám egy sarkalatos pontban téved. Az elektromos energiát ugyanis, sajnos, ma még szinte alig tároljuk.

Bár a világban gombamód szaporodnak a hatalmas akkus energiatárolók, és pár kisebb létesítményről már itthonról is beszámolhattunk, egyelőre a megtermelt energia túlnyomó többségét nem tároljuk el. Sem mi lakosok, sem a szolgáltatók.

De akkor mi történik vele? Hát azonnal eladják.

Arról már párszor mi is beszámoltunk, hogy a nagy ipari, megújuló erőműveket egyes országokban, időszakosan, túltermelés esetén lekapcsolják – micsoda pazarlás! -, sőt, ilyenkor még negatív áramár is előfordulhat a tőzsdén. Ám ez a nagyobb nap vagy szélerőművekre jellemző, ha a szolgáltató rendszerébe már betápláltuk az otthoni napelem teljesítményét, akkor azt az áramot bizony el is kell használni, levegővé nem válik. A szolgáltató eladja.

Illusztráció: elektRomos alállomás. Forrás: E.ON Hungária

Erre persze mondhatnánk, hogy na de, ugye, szegény szolgáltató azt nyomott, rezsicsökkentett áron értékesíti, még, jó ha nem bukik rajta. Ám ez nem túl valószínű eset, hiszen a háztartások napközben javarészt nem fogyasztanak szinte semmit, az üres lakásban maximum néhány száz wattal üzemel a hűtő, vagy bojler 2 kW-os tüskéje látszik a fogyasztási görbén, de ezek csak percek, így a lakosságnak a többletet nagyon eladni sem lehet. De akkor kinek adják el? Többnyire a vállalkozásoknak.

Az akkumulátor azt jelentené, hogy én betöltöm az áramot, és később visszaveszem azt, de itt nem ez történik. Az én áramomat eladják a vállalkozásoknak, akik pont nap közben fogyasztanak többet. Nem rezsicsökkentett, hanem közel piaci, vagy piaci áron – a szerződéstől függően. Este, illetve télen pedig, amikor nekem kell extra elektron, az akkor termelő erőművek energiáját kapom meg, nem az én nyárról elraktározott áramomat.

Kinek éri meg?

A képlet innentől kezdve már zavarosabb, nehéz igazságot tenni, ugyanis sok befolyásoló tényező van.

Az egyetemes szolgáltatásra jogosult nem-lakossági ügyfelek, a 10 főnél kisebb, éves 2 millió euro alatti árbevételű mikrovállalkozások, központilag meghatározott áron kapják az áramot. Ez tavaly augusztus és idén május között, a normál A1 díjszabásban, nettó 45-58 forint volt a régiótól (szolgáltatótól) függően. De ha kicsúsztak a kategóriának megszabott éves 4606 kWh limitből, akkor az afeletti részért nettó 106 forintot is fizethettek.

Így ha nekik adta el a szolgáltató a háztartások által megtermelt, nettó 4-5 forintért vásárolt áramot, akkor minimum 40, de akár 100 forintot is kereshetett minden egyes kilowattórán. Idén májusban a tarifák csökkentek, így már csak 18-25 forint a haszon.

Ez csak az áram nettó ára, a rendszerhasználati díjat most nem keverjük bele az amúgy is szövevényes képbe.

Az ennél nagyobb cégek esetén már egyedi szerződések vannak, így arra rálátásunk nincs, ám az valószínű, hogy a negyedórás, tőzsdei árazás, ahol nap közben még negatív tarifák is előfordulhatnak – tehát, közvélekedés szerint, jó nagy bajt okozunk a szolgáltatónak a sok felesleges áramunkkal amit át kell vennie – csak kevés céget érintenek. Az elmúlt években a villanyautó töltők kapcsán több töltőszolgáltatótól, önkormányzatoktól és egyéb cégektől kaptunk híreket horror tarifákról, és azok sokszor igen magas, 200-300 forintos, vagy még cifrább fix összegek voltak. Így ebben az estben, ha nekik adták el a napelemes háztartás feleslegét, több száz forint is lehetett a haszon kilowattóránként.

Persze a teljes képhez az is hozzátartozik, hogy amikor egy árammal fűtő háztartás télen visszakéri a nyári túltermelését, a szolgáltatónak azt az akkor jellemzően drágább energiamixből kell kigazdálkodnia, tehát a nyári busás haszon télen költséges lehet.

Az köztudott, hogy az általános rezsicsökkentett 38 forintos áram ára és a valóság közötti különbözet masszív veszteségeket okoz a szolgáltatóknak, amit az államnak kell kipótolnia – erre külön alap is van. És akkor még a napelemek csúcstermelése esetén leszabályozott hagyományos erőművek készenléti költségeiról nem is beszéltünk.

De, hogy meg tudjuk mondani, hogy a háztartási napelemes szaldón konkrétan vesztesége van-e ezeknek a cégeknek, vagy azért még így is jól jönnek ki belőle ők is, ahhoz egy független auditra lenne szükség a könyvelésükön, ergo, soha nem fogjuk megtudni.

Nem baj, mumusnak így is jó a gazdag, nyerészkedő, élősködő napelemes háztartás.

Én lekapcsolom a napelemet

Aprópénzért adják el a napelemes szavazókat

Ennyit bukik egy napelemes család az éves szaldó eltörlésén

Tényleg Brüsszel miatt kellett eltörölni az éves szaldót?

Biró Balázs

A fenntartható közlekedés elkötelezett híve, akit elsősorban a Tesla céltudatos és piacot felforgató tevékenysége rántott magával ebbe a világba, így publikációi elsősorban erre a területre koncentrálnak.