PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly9nZGVodS5oaXQuZ2VtaXVzLnBsL2hpdHJlZGlyL2lkPWJRMHdSSWJvaTRmZVE4ZGxYb2dReFpkUy5Ca2dGcGkxTUVpa2oydWNlazMuZjcvZmFzdGlkPW1ndmhlY2RodnVuZGVsZGFsandrbHZiamNoamcvc3RwYXJhbT1ybWtzb3VnbnpyL25jPTAvZ2Rwcj0wL2dkcHJfY29uc2VudD0vdXJsPWh0dHBzOi8vd3d3Lm9wZWwuaHUvYWphbmxhdG9rL29zc3plcy9vcGVsZWxla3Ryb21vc3RhbW9nYXRhcy5odG1sP3V0bV9zb3VyY2U9dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX21lZGl1bT1iYW5uZXImdXRtX2NhbXBhaWduPUFzdHJhLWFsd2F5c29uLVZOLUFzdHJhLVBST01PLURJUy1SRVMtUkUmdXRtX3Rlcm09MjAyNC0wNS0wNiZ1dG1fY29udGVudD0xMzAweDYwMCIgb25jbGljaz0iamF2YXNjcmlwdDp3aW5kb3cub3BlbignaHR0cHM6Ly9nZGVodS5oaXQuZ2VtaXVzLnBsL2hpdHJlZGlyL2lkPWJRMHdSSWJvaTRmZVE4ZGxYb2dReFpkUy5Ca2dGcGkxTUVpa2oydWNlazMuZjcvZmFzdGlkPW1ndmhlY2RodnVuZGVsZGFsandrbHZiamNoamcvc3RwYXJhbT1ybWtzb3VnbnpyL25jPTAvZ2Rwcj0wL2dkcHJfY29uc2VudD0vdXJsPWh0dHBzOi8vd3d3Lm9wZWwuaHUvYWphbmxhdG9rL29zc3plcy9vcGVsZWxla3Ryb21vc3RhbW9nYXRhcy5odG1sP3V0bV9zb3VyY2U9dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX21lZGl1bT1iYW5uZXImdXRtX2NhbXBhaWduPUFzdHJhLWFsd2F5c29uLVZOLUFzdHJhLVBST01PLURJUy1SRVMtUkUmdXRtX3Rlcm09MjAyNC0wNS0wNiZ1dG1fY29udGVudD0xMzAweDYwMCcsICdfYmxhbmsnLCAnbm9vcGVuZXInKTsgcmV0dXJuIGZhbHNlOyI+PHBpY3R1cmU+PHNvdXJjZSBzcmNzZXQ9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjQvMTAvb3BlbC1hc3RyYS1zdC0yNDA0MzAtNjUweDMwMC0zLmpwZyIgbWVkaWE9IihtYXgtd2lkdGg6IDcwMHB4KSI+PHNvdXJjZSBzcmNzZXQ9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjQvMTAvb3BlbC1hc3RyYS1zdC0yNDA0MzAtMTMwMHg2MDAtMy5qcGciIG1lZGlhPSIobWluLXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxpbWcgc3JjPSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzEwL29wZWwtYXN0cmEtc3QtMjQwNDMwLTEzMDB4NjAwLTMuanBnIiBhbHQ9IiI+PC9waWN0dXJlPjwvYT48SU1HIFNSQz0iaHR0cHM6Ly9nZGVodS5oaXQuZ2VtaXVzLnBsL19bVElNRVNUQU1QXS9yZWRvdC5naWY/aWQ9YlEwd1JJYm9pNGZlUThkbFhvZ1F4WmRTLkJrZ0ZwaTFNRWlrajJ1Y2VrMy5mNy9mYXN0aWQ9a25hamhrbm5ob2ZweXlpanVtcHhsbmhxZWhseC9zdHBhcmFtPXhrbWZpa2R1Z3gvbmM9MC9nZHByPTAvZ2Rwcl9jb25zZW50PSIgc3R5bGU9IndpZHRoOjFweCFpbXBvcnRhbnQ7IiAvPg== Az elmúlt években egyre gyakrabban kaptunk olyan híreket, hogy a magyar kereskedések nem tudtak végleges árat mondani az autókra az majd csak hónapok, vagy akár egy év múlva derül ki, amikor gyártásba kerül az autó. Olyan márka is van, amely már euróban adja meg árait a magyar honlapon, és a forintban számolt összegek csak tájékoztató jellegűek, bizonyos árfolyamig garantáltak. Most egy bírósági ítélet szembemehet ezzel a gyakorlattal. A szerződés kötelez A Pest Vármegyei Főügyészség pert indított egy autókereskedés ellen, mert jogellenesnek tartotta, hogy az autó vételárát az értékesítő gyakorlatilag korlátozás nélkül emelhette a szerződés megkötése után is, a vásárlónak pedig nem volt lehetősége azt felmondani. Most megszületett a jogerős ítélet, amely megerősítette az ügyészség álláspontját – szól a hivatal közleménye. A bejegyzésből kiderül, hogy az ügyészség tisztában van az autópiac sajátosságaival, ám még ennek tudatában is jogellenesnek tartja, hogy a kereskedő semmi kockázatot nem vállal, gyakorlatilag minden esetlegesen felmerülő többletköltséget egyoldalúan a vásárlóra hárít, akinek lehetősége sincs a kedvezőtlenül változó ár esetén elállnia a vásárlástól. Mint írják: Nem engedhető meg…, hogy ezt a kockázatot egyedül a vásárló viselje. Egyes gépjármű adásvételi szerződések kapcsán tapasztalható a szerződés olyan tartalmú megfogalmazása, amely a gépjármű árának emelkedése miatti hátrányt teljes mértékben a fogyasztóra kívánja hárítani. Bár a perben született ítélet egy konkrét eset kapcsán született, nem kizárt, hogy más márkakereskedéseknek is változtatniuk kell a gyakorlatukon. Az ügyészség szerint a megoldás az lehet, ha a szerződés a gépjármű áremelkedésének lehetséges okait és mértékét előre és világosan rögzíti. Ezáltal még a szerződés megkötése előtt a fogyasztó fel tudja mérni, hogy milyen mértékű áremelkedést kalkulál be az adásvételbe, valamint az emelés szerződésszerűségét is ellenőrizni tudja utólag. Jó kérdés, hogy ez a két mondat lefedi-e az árfolyamkockázat kérdését is, azaz, ha az nevesítve van akkor átterhelhető-e teljes mértékben a fogyasztóra, tekintve, hogy annak mértékét nem lehet előre és világosan rögzíteni, hiszen ismeretlen. Ugyanakkor érdekes az ügyészség álláspontjának azon része, amely szerint nem megengedhető, hogy az árváltozást … a gépjármű bekerülési költségét érintő köztehernövekedés esetére is megengedik. Ez utóbbi pedig olyan széles áremelési lehetőséget biztosít az autókereskedő részére, amelyet a fogyasztó előzetesen felmérni nem tud, az számára nem átlátható, előre nem tudhatja, hogy milyen feltételek esetén és milyen mértékben kerülhet sor további terhek rá történő áthárítására. Értékeljük a fogyasztók védelmét, és biztos, hogy szükség van annak szabályozására, hogy a kereskedő milyen tételek emelkedését terhelheti tovább, de pont a közterhek növekedése egy olyan terület, amire az eladónak sincs hatása, az a kormány hatásköre. Ez alapján ha holnap bevezetnek egy új adót, vagy 30 százalékra emelik az áfát, az ügyészség álláspontja szerint azt sem terhelheti a kereskedés tovább. Mint emlékezetes 2022-ben hasonló indokkal büntette meg a Ryanairt a Fővárosi Kormányhivatal, azt kifogásolva, hogy a légitársaság a légiforgalomra kivetett különadót áthárította utasaira. A Fővárosi Törvényszék azonban idén májusban a bírságról szóló határozatot megsemmisítette. Biró BalázsA fenntartható közlekedés elkötelezett híve, akit elsősorban a Tesla céltudatos és piacot felforgató tevékenysége rántott magával ebbe a világba, így publikációi elsősorban erre a területre koncentrálnak. Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!
