Távvezetékekkel kötnék össze a görög naperőműveket és a lengyel szélerőműveket

Németország, Lengyelország, a Cseh Köztársaság, Románia, Szlovákia, Bulgária és Görögország egy olyan elképzelésen dolgozik, amely a villamosenergia-összeköttetések kiterjesztése révén járulna hozzá a hálózat stabilitásához, és lehetővé tenné több megújuló energiaforrás integrálását. Angelin Csacsev, a bolgár villamosenergia-rendszerüzemeltető (ESO) ügyvezető igazgatója szerint a zöldáram-folyosóra vonatkozó kezdeményezést október 16-ig nyújtják be az Átviteli Rendszerirányítók Európai Hálózatának (ENTSO-E) – írta a Balkan Green Energy News.

A projekt lehetővé tenné a napenergia túltermelésének átvitelét a kontinens délkeleti részéről, ahol egyes területeken 1 kWp napelemes kapacitás évi 1700-1800 kWh-t képes termelni, az olyan országokba, mint Lengyelország és Németország, ahol csak évi 900 kWh-t, tette hozzá Csacsev egy, a szárazföldi szélenergia-potenciálnak szentelt szófiai kerekasztal-beszélgetésen. Ugyanakkor a beruházásnak köszönhetően az északi szélerőművek is képesek lennének a felesleges villamos energiát Európa déli felére eljuttatni.

Csacsev azt is elmondta, hogy a megújuló energiaforrások Bulgáriában idén nyáron több alkalommal is felülmúlták az ország Kozloduj atomerőművének villamosenergia-termelését. Rámutatott azonban arra is, hogy a napenergia kiegyenlítéséhez szélerőművekre van szükség. Az elmúlt másfél évben több mint 1,7 GW-ot kapcsoltak a hálózatra megújuló energiaforrásokból, és az év végéig további akár 300 MW-ot is várnak – jegyezte meg az ESO vezetője.

Julian Popov bolgár környezetvédelmi és vízügyi miniszter szerint az országnak együtt kell működnie Görögországgal, Romániával, a Nyugat-Balkánnal és Ukrajnával a szélenergia-ágazat fejlesztésében.

Mint azt egy korábbi cikkünkben már részletesebben is kifejtettük, természeti adottságainak köszönhetően Görögország lehet a dél-kelet-európai térség új energiaközpontja. Az országban a szélenergia aránya tavaly 21%-ot ért el a villamosenergia-mixen belül, a napenergia pedig 13%-on állt, mindkét érték top 10-es helyezést ér a világranglistán. A nap- és a szélenergia együttesen 34%-ot tett ki 2022-ben, amivel a hellének még Németországot is megelőzték.

Kép: globalsolaratlas.info

A görög kormány idén januárban frissítette a nemzeti energia- és klímatervét, mely szerint a szárazföldi szélerőművek jelenlegi 4,5 GW-os kapacitását hét éven belül 7,1 GW-ra növelnék, amihez hozzájön még további 2,7 GW tengeri szélerőmű. A naperőművek jelenlegi 5,1 GW-os kapacitása 14,1 GW-ra növekedhet, ezen kívül üzembe állna még további 1 gigawattnyi egyéb megújuló energiát hasznosító erőmű (víz, biomassza, biogáz és geotermia).

Ahhoz azonban, hogy a Peloponnészoszi-félsziget valóban egy regionális energiaközpontként funkcionáljon, na és persze ahhoz is, hogy a helyi hálózat megbirkózzon az energiaátállás által okozott kihívásokkal, elkerülhetetlen a határokon átnyúló kapacitások fejlesztése.

A görög-lengyel korridor azonban nem az egyetlen ilyen jellegű fejlesztés a térségben. Az athéni kormány márciusban egy intézkedéscsomagot javasolt az Európai Bizottságnak és az energiaügyi minisztereknek az északi és déli összeköttetések megerősítésére. A tervbe a Nyugat-Balkánon keresztül Ausztriába vezető zöldáram-folyosó létrehozása is bekerült, amely egy beruházási mechanizmus kidolgozását is előirányozza. Ezenfelül Görögország tenger alatti kábeleken keresztül összeköttetést kíván létesíteni Ciprussal, Egyiptommal és Izraellel, valamint bővítené összeköttetéseit Olaszországgal és Törökországgal. A tenger alatti vezetékek lehetővé tennék a megújuló energiaforrásokból származó villamos energia továbbítását Egyiptomból és az Arab-félszigetről Európába.

Görög energiaátmenet: sikersztori van kibontakozóban?

Címlapkép: Public Power Corporation S.A.

dr. Papp László (Sol Invictus)

Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás.