PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly93d3cubW9vbi1wb3dlci5odS92YWxsYWxhdGkvdGVybWVrZWsvdG9sdG8ta2VzenVsZWtlaz91dG1fc291cmNlPXZpbGxhbnlhdXRvc29rJnV0bV9tZWRpdW09Y3BtJnV0bV9jYW1wYWlnbj1TQn5Nb29uX0NOfk1vb25jaXR5LUFscGl0cm9uaWNfWU1+MjAyNi1hdWdfQ0h+RGlyZWN0RGlzcCZ1dG1fY29udGVudD1iYW5uZXImdXRtX3Rlcm09ZGVza3RvcCIgb25jbGljaz0iamF2YXNjcmlwdDp3aW5kb3cub3BlbignaHR0cHM6Ly93d3cubW9vbi1wb3dlci5odS92YWxsYWxhdGkvdGVybWVrZWsvdG9sdG8ta2VzenVsZWtlaz91dG1fc291cmNlPXZpbGxhbnlhdXRvc29rJnV0bV9tZWRpdW09Y3BtJnV0bV9jYW1wYWlnbj1TQn5Nb29uX0NOfk1vb25jaXR5LUFscGl0cm9uaWNfWU1+MjAyNi1hdWdfQ0h+RGlyZWN0RGlzcCZ1dG1fY29udGVudD1iYW5uZXImdXRtX3Rlcm09ZGVza3RvcCcsICdfYmxhbmsnLCAnbm9vcGVuZXInKTsgcmV0dXJuIGZhbHNlOyI+PHBpY3R1cmU+PHNvdXJjZSBzcmNzZXQ9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjYvMDgvbW9vbi1iYW5uZXItNjAweDUwMC12MmxvZ2lzenRpa2EtbGVhZC1tb2JpbC0yMDI2LTA3LTE3LXRvbC5qcGciIG1lZGlhPSIobWF4LXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI2LzA4L21vb24tYmFubmVyLTEzMDB4NjAwLXY1YWxwaXRyb25pYy1kZXNrdG9wLTIwMjYtMDgtMTctdG9sLmpwZyIgbWVkaWE9IihtaW4td2lkdGg6IDcwMHB4KSI+PGltZyBzcmM9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjYvMDgvbW9vbi1iYW5uZXItMTMwMHg2MDAtdjVhbHBpdHJvbmljLWRlc2t0b3AtMjAyNi0wOC0xNy10b2wuanBnIiBhbHQ9IiI+PC9waWN0dXJlPjwvYT4= Németország, Lengyelország, a Cseh Köztársaság, Románia, Szlovákia, Bulgária és Görögország egy olyan elképzelésen dolgozik, amely a villamosenergia-összeköttetések kiterjesztése révén járulna hozzá a hálózat stabilitásához, és lehetővé tenné több megújuló energiaforrás integrálását. Angelin Csacsev, a bolgár villamosenergia-rendszerüzemeltető (ESO) ügyvezető igazgatója szerint a zöldáram-folyosóra vonatkozó kezdeményezést október 16-ig nyújtják be az Átviteli Rendszerirányítók Európai Hálózatának (ENTSO-E) – írta a Balkan Green Energy News. A projekt lehetővé tenné a napenergia túltermelésének átvitelét a kontinens délkeleti részéről, ahol egyes területeken 1 kWp napelemes kapacitás évi 1700-1800 kWh-t képes termelni, az olyan országokba, mint Lengyelország és Németország, ahol csak évi 900 kWh-t, tette hozzá Csacsev egy, a szárazföldi szélenergia-potenciálnak szentelt szófiai kerekasztal-beszélgetésen. Ugyanakkor a beruházásnak köszönhetően az északi szélerőművek is képesek lennének a felesleges villamos energiát Európa déli felére eljuttatni. Csacsev azt is elmondta, hogy a megújuló energiaforrások Bulgáriában idén nyáron több alkalommal is felülmúlták az ország Kozloduj atomerőművének villamosenergia-termelését. Rámutatott azonban arra is, hogy a napenergia kiegyenlítéséhez szélerőművekre van szükség. Az elmúlt másfél évben több mint 1,7 GW-ot kapcsoltak a hálózatra megújuló energiaforrásokból, és az év végéig további akár 300 MW-ot is várnak – jegyezte meg az ESO vezetője. Julian Popov bolgár környezetvédelmi és vízügyi miniszter szerint az országnak együtt kell működnie Görögországgal, Romániával, a Nyugat-Balkánnal és Ukrajnával a szélenergia-ágazat fejlesztésében. Mint azt egy korábbi cikkünkben már részletesebben is kifejtettük, természeti adottságainak köszönhetően Görögország lehet a dél-kelet-európai térség új energiaközpontja. Az országban a szélenergia aránya tavaly 21%-ot ért el a villamosenergia-mixen belül, a napenergia pedig 13%-on állt, mindkét érték top 10-es helyezést ér a világranglistán. A nap- és a szélenergia együttesen 34%-ot tett ki 2022-ben, amivel a hellének még Németországot is megelőzték. Kép: globalsolaratlas.info A görög kormány idén januárban frissítette a nemzeti energia- és klímatervét, mely szerint a szárazföldi szélerőművek jelenlegi 4,5 GW-os kapacitását hét éven belül 7,1 GW-ra növelnék, amihez hozzájön még további 2,7 GW tengeri szélerőmű. A naperőművek jelenlegi 5,1 GW-os kapacitása 14,1 GW-ra növekedhet, ezen kívül üzembe állna még további 1 gigawattnyi egyéb megújuló energiát hasznosító erőmű (víz, biomassza, biogáz és geotermia). Ahhoz azonban, hogy a Peloponnészoszi-félsziget valóban egy regionális energiaközpontként funkcionáljon, na és persze ahhoz is, hogy a helyi hálózat megbirkózzon az energiaátállás által okozott kihívásokkal, elkerülhetetlen a határokon átnyúló kapacitások fejlesztése. A görög-lengyel korridor azonban nem az egyetlen ilyen jellegű fejlesztés a térségben. Az athéni kormány márciusban egy intézkedéscsomagot javasolt az Európai Bizottságnak és az energiaügyi minisztereknek az északi és déli összeköttetések megerősítésére. A tervbe a Nyugat-Balkánon keresztül Ausztriába vezető zöldáram-folyosó létrehozása is bekerült, amely egy beruházási mechanizmus kidolgozását is előirányozza. Ezenfelül Görögország tenger alatti kábeleken keresztül összeköttetést kíván létesíteni Ciprussal, Egyiptommal és Izraellel, valamint bővítené összeköttetéseit Olaszországgal és Törökországgal. A tenger alatti vezetékek lehetővé tennék a megújuló energiaforrásokból származó villamos energia továbbítását Egyiptomból és az Arab-félszigetről Európába. Görög energiaátmenet: sikersztori van kibontakozóban? Címlapkép: Public Power Corporation S.A. dr. Papp László (Sol Invictus)Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás. Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!
