A világ eddigi legnagyobb hidrogénmezőjére bukkanhattak Franciaországban

A franciaországi Lotaringiai Egyetem kutatói az ország északkeleti részén található, használaton kívüli szénbányákban lévő metángáz szintjét vizsgálták, amikor rábukkantak a világ eddigi talán legnagyobb hidrogénlelőhelyére – írják a feltárást végző kutatók a The Conversation című lapban megjelent cikkükben.

Miközben a világ igyekszik megszabadulni a fosszilis energiahordozóktól, a tiszta forrásokból származó hidrogént sokan potenciális helyettesítő terméknek tekintik. A ma még csak homeopátiás mennyiségben létező zöldhidrogénhez képest – melyet megújuló energiából és vízből állítanak elő – a természetben előforduló (sokszor fehérnek is hívott) hidrogén alacsonyabb költségekkel kecsegtet, és valószínűleg gyorsabban is felskálázható a kitermelése.

Az egyetlen helyszín azonban, ahol jelenleg is folyik a természetes hidrogén hasznosítása, a nyugat-mali Bourakébougou, de itt az éves hozam nem haladja meg az 5 tonnát. A nagyobb méretű új lelőhelyek viszont  már komoly lehetőséget jelentenének az iparosodott világ számára.

A The Conversation cikkében Jacques Pironon és Phillipe de Donato – mindketten a franciaországi Nemzeti Tudományos Kutatóközpont (CNRS) kutatási igazgatói – azt írják, hogy a természetes hidrogénhez köthető felfedezések legtöbbször a fosszilis energiahordozók kutatásának eredményeként történtek, és ez most sem volt másként.

A csapat az FDE, egy francia energiavállalat megbízásából az egykor szénbányászatáról ismert Lotaringia felszín alatti rétegeit vizsgálta metán után kutatva. Ennek során a szakemberek a karbon időszakból (359-299 millió évvel ezelőttről) származó kőzetformációkat szondázták egy SysMoG nevű berendezéssel, amely képes kimutatni a vízben oldott gázokat.

Miközben a csapat tagjai potenciális metánlelőhelyeket vizsgáltak, azt tapasztalták, hogy a hidrogén koncentrációja lefelé haladva egyre nő, és 1250 méteres mélységben már elérte a 20 százalékot. A kutatók az általuk látott adatokból extrapolálva úgy becsülték, hogy a hidrogén koncentrációja 3000 méteren már átlépheti a 90 százalékot is.

Ez azért is ad okot az izgalomra, mert az a kutatók által leginkább valószínűnek tartott elmélet, amely magyarázatot ad a hidrogén lotaringiai jelenlétére, azt sugallja, hogy e gáznak szinte kimeríthetetlen készletei vannak. A természetes hidrogén ugyanis, mint azt egy korábbi cikkünkben már bemutattuk, a megfelelő körülmények között folyamatosan képződik a felszín alatti vizekből, vagyis inkább egy áramlás, mint egy fix mennyiségű készlet.

Kép: C. Bickel/Science

„Egy ilyen készlet kitermelése nem kis feladat, de az odavezető utat már jól feltérképezték. Először is be kell bizonyítanunk, hogy a hidrogén egyenletesen oszlik el egy 490 km² területű medencében. Ennek érdekében a következő lépés a SysMoG szonda telepítése a Folschvillerben közelében már meglévő furatokba, ezután ki kell mutatnunk, hogy a hidrogén koncentrációja 1200 méternél nagyobb mélységben is folyamatosan növekszik.

Javaslunk egy mély feltárást (3000 méter mélységig), hogy bebizonyítsuk, hogy a hidrogén koncentrációja valóban növekszik, ahogy egyre mélyebben haladunk. Ha ez így van, akkor megerősítjük a természetben előforduló hidrogén kivételes, minden más eddigi helyszínnél nagyobb lelőhelyének felfedezését, és először tudunk reális becslést adni a méretéről.

Számos francia és nemzetközi kereskedelmi és intézményi partner érdeklődik a projekt finanszírozása iránt. Már csak a francia államot kell meggyőznünk a kezdeményezés értékéről, hogy végül megszerezzük a szükséges engedélyeket. Amint minden lépés megtörtént, a munkát a REGALOR II kutatási programunk keretében végeznénk el, amely reményeink szerint 2024 első negyedévében indulna el, és legfeljebb 3-4 évig tartana” – írták a francia kutatók.

A lotaringiai felfedezés csak egyike Franciaország egyéb potenciális hidrogénmezőinek, amelyeket jelenleg az Alpokban, Új-Kaledóniában és a Pireneusokban tárnak fel. A lotaringiai lelőhellyel együtt ezek a források lehetővé tennék, hogy Franciaország évente hárommillió tonna hidrogént termeljen, miközben Európa teljes éves felhasználása nagyságrendileg 10 millió tonnát tesz ki. További kihasználatlan lelőhelyek lehetnek az Egyesült Államokban, Ausztráliában és Európa más részein, többek között Spanyolországban, Németországban, Koszovóban, Izlandon, Finnországban, Svédországban, Lengyelországban, Szerbiában, Norvégiában, Ukrajnában, Oroszországban és Kazahsztánban.

Rengeteg természetes hidrogén van a föld alatt, csak ki kellene termelnünk

dr. Papp László (Sol Invictus)

Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás.