PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly9nZGVodS5oaXQuZ2VtaXVzLnBsL2hpdHJlZGlyL2lkPWJRMHdSSWJvaTRmZVE4ZGxYb2dReFpkUy5Ca2dGcGkxTUVpa2oydWNlazMuZjcvZmFzdGlkPW1ndmhlY2RodnVuZGVsZGFsandrbHZiamNoamcvc3RwYXJhbT1ybWtzb3VnbnpyL25jPTAvZ2Rwcj0wL2dkcHJfY29uc2VudD0vdXJsPWh0dHBzOi8vd3d3Lm9wZWwuaHUvYWphbmxhdG9rL29zc3plcy9vcGVsZWxla3Ryb21vc3RhbW9nYXRhcy5odG1sP3V0bV9zb3VyY2U9dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX21lZGl1bT1iYW5uZXImdXRtX2NhbXBhaWduPUFzdHJhLWFsd2F5c29uLVZOLUFzdHJhLVBST01PLURJUy1SRVMtUkUmdXRtX3Rlcm09MjAyNC0wNS0wNiZ1dG1fY29udGVudD0xMzAweDYwMCIgb25jbGljaz0iamF2YXNjcmlwdDp3aW5kb3cub3BlbignaHR0cHM6Ly9nZGVodS5oaXQuZ2VtaXVzLnBsL2hpdHJlZGlyL2lkPWJRMHdSSWJvaTRmZVE4ZGxYb2dReFpkUy5Ca2dGcGkxTUVpa2oydWNlazMuZjcvZmFzdGlkPW1ndmhlY2RodnVuZGVsZGFsandrbHZiamNoamcvc3RwYXJhbT1ybWtzb3VnbnpyL25jPTAvZ2Rwcj0wL2dkcHJfY29uc2VudD0vdXJsPWh0dHBzOi8vd3d3Lm9wZWwuaHUvYWphbmxhdG9rL29zc3plcy9vcGVsZWxla3Ryb21vc3RhbW9nYXRhcy5odG1sP3V0bV9zb3VyY2U9dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX21lZGl1bT1iYW5uZXImdXRtX2NhbXBhaWduPUFzdHJhLWFsd2F5c29uLVZOLUFzdHJhLVBST01PLURJUy1SRVMtUkUmdXRtX3Rlcm09MjAyNC0wNS0wNiZ1dG1fY29udGVudD0xMzAweDYwMCcsICdfYmxhbmsnLCAnbm9vcGVuZXInKTsgcmV0dXJuIGZhbHNlOyI+PHBpY3R1cmU+PHNvdXJjZSBzcmNzZXQ9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjQvMTAvb3BlbC1hc3RyYS1zdC0yNDA0MzAtNjUweDMwMC0zLmpwZyIgbWVkaWE9IihtYXgtd2lkdGg6IDcwMHB4KSI+PHNvdXJjZSBzcmNzZXQ9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjQvMTAvb3BlbC1hc3RyYS1zdC0yNDA0MzAtMTMwMHg2MDAtMy5qcGciIG1lZGlhPSIobWluLXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxpbWcgc3JjPSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzEwL29wZWwtYXN0cmEtc3QtMjQwNDMwLTEzMDB4NjAwLTMuanBnIiBhbHQ9IiI+PC9waWN0dXJlPjwvYT48SU1HIFNSQz0iaHR0cHM6Ly9nZGVodS5oaXQuZ2VtaXVzLnBsL19bVElNRVNUQU1QXS9yZWRvdC5naWY/aWQ9YlEwd1JJYm9pNGZlUThkbFhvZ1F4WmRTLkJrZ0ZwaTFNRWlrajJ1Y2VrMy5mNy9mYXN0aWQ9a25hamhrbm5ob2ZweXlpanVtcHhsbmhxZWhseC9zdHBhcmFtPXhrbWZpa2R1Z3gvbmM9MC9nZHByPTAvZ2Rwcl9jb25zZW50PSIgc3R5bGU9IndpZHRoOjFweCFpbXBvcnRhbnQ7IiAvPg== Még 2022 őszén írtunk arról, hogy az Ibériai-félsziget természeti adottságainak és kompetitív energiapiacának köszönhetően Európa egyik fő energiatermelő központja lehet, ami potenciálisan akár Spanyolország gazdasági felemelkedését is elhozhatja. Idén áprilisban már arról számolhattunk be, hogy a megújulók hónapokon keresztül fedezték Portugália villamosenergia-felhasználásának 80-90%-át, most pedig Spanyolországba látogatunk vissza, hogy megnézzük, mire jutottak a hispánok az elmúlt két évben. A fejlődés ezen az aránylag rövid időtávon is szemmel látható. Míg 2022 első félévében a spanyol áramtermelés közel harmada származott fosszilis energiából, mostanra 16%-ra olvadt ez az arány. A kőszén szinte teljesen kikopott a mixből, a felhasznált földgáz mennyisége pedig lefeleződött. Az atomenergia 20,5%-ot ért el, egy százalékponttal és 2 TWh-val kevesebbet, mint két évvel korábban. Ennek a fő oka az volt, hogy a megújuló energia túltermelése miatt rendszeresen le kellett szabályozni az atomerőműveket. A megújuló energia 63,5%-os arányt ért el, ezen belül az időjárásfüggő termelők 45%-ot tettek ki (16% napenergia, 26% szélenergia), ami meg se kottyant a hálózatnak. Két évvel ezelőtt a megújulók még csak 47%-on álltak, amihez 35%-kal járultak hozzá a nap- és a szélerőművek. A megújulók arányának növekedését segítette, hogy véget ért az aszály, illetve az össztermelés is csökkent, de a napelemek termelése is jelentősen nagyobb lett: 15,5 TWh-ról 22,7 TWh-ra emelkedett. A növekedés azonban lassul, mivel telítődött a hálózat. A gázerőműveket már nem nagyon lehet lejjebb csavarni, legalábbis addig nem, amíg ki nem épül az energiatárolás. Az exportlehetőségek limitáltak: Portugália túl kicsi, Franciaország pedig maga is túltermeléssel küzd, de a határkeresztező kapacitások is szűkösek észak felé. A következő évek egyik nagy kihívása, hogy találjanak olyan új üzleti modelleket, amelyek képesek felhasználni a túltermelést. Ötletekből nincs hiány. Az energiatárolási kapacitások bővítése segíthet, ez már zajlik. Tenger alatti vezetékekkel össze lehet kötni Spanyolországot más országokkal. Az egyik ilyen koncepció az Apollo Link, amely az energiát fekete lyukként magába szívó Észak-Olaszország és Katalónia között létesítene összeköttetést – valamikor a 2030-as években. A feleslegből lehet gyártani hidrogént vagy zöld metanolt is. Ezek persze még gyerekcipőben járó technológiák, melyek beéréséhez időre van szükség, de tervek már erre is vannak. Portugáliát, Spanyolországot és Franciaországot egy EU-s projekt keretében hidrogénvezetékekkel köthetik össze, a hidrogén további feldolgozásával pedig metanolt fognak előállítani, ami a hajók üzemanyaga lesz. Spanyol metanol szorítja ki az arab és orosz olajat Európából Hasít a spanyol gazdaság „Európa gazdasága szenved, de az egyik nagy ország valósággal hasít” – írta a portfolio.hu néhány nappal ezelőtt a spanyol gazdaságról. Hogy ebben mekkora szerepe van a nagy mennyiségű és olcsó energiának, azt közgazdász professzor legyen a talpán, aki szétszálazza, de ártani biztosan nem árt. A fő kérdés most talán az, hogy a beruházók látnak-e fantáziát a spanyol nap- és szélenergiában? Úgy tűnik, hogy néhányan már igen. Az Amazon Web Services (AWS) nemrégiben bejelentette, hogy 15,7 milliárd eurót fektet be spanyolországi adatközpontok építésébe, amelyek 100%-ban megújuló energiával fognak működni. Ehhez az Amazon 79 projekt keretében összesen 2,9 GW megújuló energiás kapacitást fog kiépíteni az országban: 9 szélfarmot, 40 naperőművet és 30 darab, az épületeikre telepített napelemes rendszert. „Az Amazon Web Services döntése, hogy Spanyolországot választotta, a technológiai innováció és a mesterséges intelligencia élvonalába helyez minket Európában, és ismét megerősíti, hogy Spanyolország hosszú távon képes támogatni a technológiai tehetségeket és a minőségi munkahelyeket. Az AWS új elkötelezettsége rávilágít országunk vonzerejére, mint Dél-Európa stratégiai technológiai központjára, valamint az összekapcsolhatóságra, az éghajlati és energetikai feltételekre, amelyek vonzó helyszínné tesznek minket a világ leginnovatívabb vállalatai számára. Az, hogy az AWS adatközpontjai 100%-ban megújuló energiával működnek, teljes mértékben összhangban van a kormány által néhány nappal ezelőtt jóváhagyott mesterséges intelligencia stratégiával” – kommentálta az amerikai nagyvállalat döntését José Luis Escrivá, a digitális átállásért felelős miniszter. Becslések szerint ez az egy beruházás önmagában 21 milliárd euróval fog hozzájárulni a spanyol GDP-hez a 2033-ig terjedő időszakban (ami évente hozzávetőleg 0,1 százalékpontot adhat hozzá a gazdasági növekedéshez). Nem rossz ez egy olyan országtól, amely 10 éve még Európa egyik beteg embere volt. 15,7 milliárd euró – 21 milliárd euró, mennyi pénz ez? Összehasonlításul: Magyarország évente 4-5 milliárd euró uniós forrást kapott az elmúlt évtizedben. Paks 2 tervezett költségvetése 12,5 milliárd euró, a CATL debreceni beruházásának értéke 7,9 milliárd euró – ezek Magyarország legnagyobb beruházásai. Spanyolország lehet az energiaválság egyik nagy nyertese Címlapkép: Pxhere PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly93d3cudm9sdGllLmV1Lz91dG1fc291cmNlPXZpbGxhbnlhdXRvc29rJnV0bV9tZWRpdW09ZW5lcmdpYSZ1dG1fY2FtcGFpZ249cm92YXQiIG9uY2xpY2s9ImphdmFzY3JpcHQ6d2luZG93Lm9wZW4oJ2h0dHBzOi8vd3d3LnZvbHRpZS5ldS8/dXRtX3NvdXJjZT12aWxsYW55YXV0b3NvayZ1dG1fbWVkaXVtPWVuZXJnaWEmdXRtX2NhbXBhaWduPXJvdmF0JywgJ19ibGFuaycsICdub29wZW5lcicpOyByZXR1cm4gZmFsc2U7Ij48cGljdHVyZT48c291cmNlIHNyY3NldD0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNC8wNS92aWxsYW55YXRvc29raHUtbm92LTEzMDB4NjAwLTEtZW5lcmdpYS0yMDI0LTExLTA4LmpwZyIgbWVkaWE9IihtaW4td2lkdGg6IDcwMHB4KSI+PGltZyBzcmM9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjQvMDUvdmlsbGFueWF0b3Nva2h1LW5vdi0xMzAweDYwMC0xLWVuZXJnaWEtMjAyNC0xMS0wOC5qcGciIGFsdD0iIj48L3BpY3R1cmU+PC9hPg== dr. Papp László (Sol Invictus)Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás. Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!