PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly9oeXVuZGFpLmh1L21vZGVsbGVrL2lvbmlxLTMvP3V0bV9zb3VyY2U9dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX21lZGl1bT12aWxsYW55YXV0b3NvayZ1dG1fY2FtcGFpZ249dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX2lkPXZpbGxhbnlhdXRvc29rJnV0bV90ZXJtPXZpbGxhbnlhdXRvc29rJnV0bV9jb250ZW50PXZpbGxhbnlhdXRvc29rIiBvbmNsaWNrPSJqYXZhc2NyaXB0OndpbmRvdy5vcGVuKCdodHRwczovL2h5dW5kYWkuaHUvbW9kZWxsZWsvaW9uaXEtMy8/dXRtX3NvdXJjZT12aWxsYW55YXV0b3NvayZ1dG1fbWVkaXVtPXZpbGxhbnlhdXRvc29rJnV0bV9jYW1wYWlnbj12aWxsYW55YXV0b3NvayZ1dG1faWQ9dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX3Rlcm09dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX2NvbnRlbnQ9dmlsbGFueWF1dG9zb2snLCAnX2JsYW5rJywgJ25vb3BlbmVyJyk7IHJldHVybiBmYWxzZTsiPjxwaWN0dXJlPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI2LzAxL2h5dS1rYW1wYW55b2staW9uaXEzLXByb2RsaXN0LWJhbm5lci02MDB4NTAwLXZpbGxhbnlhdXRvc29rLXYyLnBuZyIgbWVkaWE9IihtYXgtd2lkdGg6IDcwMHB4KSI+PHNvdXJjZSBzcmNzZXQ9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjYvMDEvaHl1LWthbXBhbnlvay1pb25pcTMtcHJvZGxpc3QtYmFubmVyLTE5NDB4NTAwLXZpbGxhbnlhdXRvc29rLXYzLnBuZyIgbWVkaWE9IihtaW4td2lkdGg6IDcwMHB4KSI+PGltZyBzcmM9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjYvMDEvaHl1LWthbXBhbnlvay1pb25pcTMtcHJvZGxpc3QtYmFubmVyLTE5NDB4NTAwLXZpbGxhbnlhdXRvc29rLXYzLnBuZyIgYWx0PSIiPjwvcGljdHVyZT48L2E+

Napelemes festéket fejleszt a Mercedes

energia
PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS9yb3ZpZGVuLzIzMDMwOF80NDdiZWQxNzAxIiBvbmNsaWNrPSJqYXZhc2NyaXB0OndpbmRvdy5vcGVuKCdodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3JvdmlkZW4vMjMwMzA4XzQ0N2JlZDE3MDEnLCAnX2JsYW5rJywgJ25vb3BlbmVyJyk7IHJldHVybiBmYWxzZTsiPjxwaWN0dXJlPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI2LzA5L2N1cHJhLXJhdmFsLXByZXNhbGVzLWJhbm5lci02MDB4NTAwLTEwLmpwZyIgbWVkaWE9IihtYXgtd2lkdGg6IDcwMHB4KSI+PHNvdXJjZSBzcmNzZXQ9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjYvMDkvY3VwcmEtcmF2YWwtcHJlc2FsZXMtYmFubmVyLTEzMDB4NjAwLTEwLmpwZyIgbWVkaWE9IihtaW4td2lkdGg6IDcwMHB4KSI+PGltZyBzcmM9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjYvMDkvY3VwcmEtcmF2YWwtcHJlc2FsZXMtYmFubmVyLTEzMDB4NjAwLTEwLmpwZyIgYWx0PSIiPjwvcGljdHVyZT48L2E+

A Mercedes-Benz nemrégiben exkluzív betekintést adott kutatási tevékenységeibe és a jövő technológiáiba, rövid leírásban felsorolva a különböző újításokat, amelyek megvalósíthatóságát jelenleg vizsgálják. Ezek az okosvárosokkal való együttműködéstől és az önvezető járműveknek az infrastruktúrába való integrálástól kezdve a kiterjesztett valóság szemüvegeken át az újrahasznosított műanyagból, illetve biotechnológiai módszerekkel előállított anyagokig vagy az elektromos autók hajtóművébe integrált, gyakorlatilag karbantartás- és kopásmentes fékig, valamint a cellaszinten szabályozott akkumulátorokig és a napelemes festékig terjednek.

Ez utóbbi olyan „innovatív napelemet” jelent, amely mindössze 5 mikrométer vastagságú, és „mint egy leheletvékony pasztát” egyenletesen visznek fel az autó karosszériájára, így a többletsúly négyzetméterenként mindössze 50 gramm. A fotoaktív anyag bármilyen hordozóra felvihető. A felső védőréteg egy „teljesen új típusú nanorészecske-alapú anyag”, amely a napenergia 94 százalékát képes átengedni. A kutatási részleg jelenleg azon dolgozik, hogy a bevonatot a jármű minden külső felületére fel lehessen vinni, függetlenül azok alakjától és dőlésszögétől.

A Mercedes-Benz nem sok konkrétummal szolgál a technológiát illetően, de 20 százalékos hatékonyságot említ a leírásban. Becslésük szerint a 11 négyzetméteres felületen, amivel egy közepes méretű SUV rendelkezik, „ideális körülmények között” és a vállalat stuttgarti telephelyén mérhető napsugárzási adatokat alapul véve évente akár 12.000 kilométer megtételére elegendő energia is termelhető.

Két példát mutatnak be a működésre. Egy stuttgarti Mercedes naponta átlagosan 52 kilométert tesz meg, ennek mintegy 62 százalékát a közvetlenül az akkumulátorba töltött napenergiával lehetne fedezni. Los Angelesben viszont egy autó több energiát volna képes megtermelni, mint amennyit egy átlagos sofőr felhasznál – a többletet V2G technológia segítségével a hálózatba táplálnák.

A vállalat nem árult el további részleteket a cellatechnológiáról, csupán annyit közölt, hogy a napelemes festék nem tartalmaz ritkaföldfémeket vagy szilíciumot, ráadásul csak nem mérgező és könnyen hozzáférhető nyersanyagokra van szükség az előállításához, és „lényegesen olcsóbb a gyártása, mint a hagyományos napelemeké”.

A fentiek alapján két technológiára tudunk gondolni: a perovszkit és az organikus (polimer alapú) napelemekre. Mindkettőre igaz, hogy a fotoaktív anyagot többnyire festék formájában szokták felvinni a hordozó felületre, ami általában üveg vagy műanyagfólia.

Innen nézve nem a valóságtól elrugaszkodott elképzelés a napelemes festék koncepciója, sokkal inkább egy logikus fejlődési irány. Amennyiben itt is hasonló árcsökkenést láthatunk majd, mint a hagyományos napelemek esetében, akkor észszerű lépés lesz a napfénynek kitett felületeket fotovoltaikus festékkel bevonni. Lehet, hogy ez egy autó esetében – a felhasználáshoz képest – nem eredményezne óriási energiahozamot, de ha szinte ingyen van, akkor miért ne élnénk a lehetőséggel?

A Mercedes-Benz már több mint két évvel ezelőtt tervezett egy napelemes tetőt a Vision EQXX koncepcióautóhoz a Fraunhofer Institute for Solar Energy Systems ISE-vel együttműködve, de ez még szilíciumból készült cellákat használt.

A Toyota perovszkit napelemekkel vonná be az elektromos autóit

dr. Papp László (Sol Invictus)

Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás.
Összehasonlítás