PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS9yb3ZpZGVuLzIxMzM1Ml9lOTAxYTFmMWQ2IiBvbmNsaWNrPSJqYXZhc2NyaXB0OndpbmRvdy5vcGVuKCdodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3JvdmlkZW4vMjEzMzUyX2U5MDFhMWYxZDYnLCAnX2JsYW5rJywgJ25vb3BlbmVyJyk7IHJldHVybiBmYWxzZTsiPjxwaWN0dXJlPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI2LzAzL2xlYWQtcHY1LWNhcmdvLTYwMHg1MDAtMjAyNi0wMy0xNi0xLmpwZyIgbWVkaWE9IihtYXgtd2lkdGg6IDcwMHB4KSI+PHNvdXJjZSBzcmNzZXQ9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjYvMDMvbGVhZC1wdjUtY2FyZ28tMTMwMHg2MDAtMjAyNi0wMy0xNi0xLmpwZyIgbWVkaWE9IihtaW4td2lkdGg6IDcwMHB4KSI+PGltZyBzcmM9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjYvMDMvbGVhZC1wdjUtY2FyZ28tMTMwMHg2MDAtMjAyNi0wMy0xNi0xLmpwZyIgYWx0PSIiPjwvcGljdHVyZT48L2E+PElGUkFNRSBTUkM9Imh0dHBzOi8vYWQuZG91YmxlY2xpY2submV0L2RkbS90cmFja2ltcGkvTjQwMjIuMTU2OTU5UElYSU5GTy5IVS9CMzQ5Nzc5MzQuNDQyNTcxODExO2RjX3Rya19haWQ9NjM1NjY3MjI0O2RjX3Rya19jaWQ9MjQ5NTU5NDY3O29yZD1bdGltZXN0YW1wXTtkY19sYXQ9O2RjX3JkaWQ9O3RhZ19mb3JfY2hpbGRfZGlyZWN0ZWRfdHJlYXRtZW50PTt0ZnVhPTtnZHByPSR7R0RQUn07Z2Rwcl9jb25zZW50PSR7R0RQUl9DT05TRU5UXzc1NX07bHRkPTtkY190ZHY9MT8iIFdJRFRIPTEgSEVJR0hUPTEgTUFSR0lOV0lEVEg9MCBNQVJHSU5IRUlHSFQ9MCBIU1BBQ0U9MCBWU1BBQ0U9MCBGUkFNRUJPUkRFUj0wIFNDUk9MTElORz1ubyBCT1JERVJDT0xPUj0nIzAwMDAwMCc+PC9JRlJBTUU+ Magyarországon már évek óta különböző kedvezmények és támogatások sora igyekszik arra ösztönözni az embereket, hogy legalább a második, városi vagy elővárosi közlekedésre szánt környezetszennyező autóikat cseréljék elektromos meghajtásúra. Nincs átírási illeték, nincs regisztrációs adó, nincs gépjárműadó, ráadásul környezetkímélő járművek a cégautóadó alól is mentesülnek. Az új autók vásárlóit a kormány egy szinte kimeríthetetlennek tűnő keretből autónként 1,5 millió forint erejéig támogatja, de a több nagyvárosban (többek között Budapesten is) elérhető ingyenes parkolási és töltési lehetőség további ösztönző a vásárlásra. Ennek ellenére a magyarországi villanyautó állomány szinte alig bővül, ráadásul a forgalomba helyezett autók többsége nem is tisztán elektromos, hanem tölthető hibrid. A leendő vevők a töltőhálózat hiánya miatt ugyanis egyelőre nem mernek villanyautóba ülni. Hiába a sok kedvezmény és a milliós állami támogatás, az elektromos autózás eddig csak az igazán elszánt, az új technológia iránt nyitott környezettudatos vevőket tudta megszólítani. A töltőhálózat hiányán a kormány tavaly ősszel egy önkormányzatok számára kiírt pályázattal igyekezett segíteni. Ennek keretében 15 ezer főnél nagyobb települések és budapesti kerületek pályázhattak a lélekszámtól függően 2-10 darab két csatlakozós töltőre. A Nemzetgazdasági Minisztérium a pályázattól 1000 új töltőpont megvalósulását remélte, amire összesen 1,25 milliárd forintot szántak. Bár hivatalosan nem hirdettek még eredményt, a Villanyautósok Közössége által készített felmérés szerint a jogosult 112 önkormányzatból mindössze 75 pályázott, és ők sem használták ki minden esetben a rendelkezésükre álló teljes keretet. A közgyűlési jegyzőkönyvek tanulsága szerint a legtöbb helyen (érthető módon) nem érzik önkormányzati feladatnak az ilyen töltők telepítését, nincs tapasztalatuk ezen a téren, és nem látják előre, hogy mibe fog kerülni a töltők üzemeltetése a következő években. Mindezt úgy, hogy a villamos energia törvény nem teszi lehetővé, hogy a töltésért pénzt szedjenek. Most azonban több ponton is változni látszik a helyzet. Egy ma megjelent kormányrendelet tervezet (tervezet) elfogadása esetén pótolná azt a hiányosságot, ami a villamos energia törvény tavalyi módosítása óta fennáll az elektromos autó töltők üzemeltetésének szabályozása körül. A rendelet meghatározza az elektromobilitás szolgáltató, az elektromos meghajtású gépjármű, az elektromos töltőpont, az elektromos töltőpont üzemeltetője, a nagy teljesítményű elektromos töltőpont, a normál teljesítményű töltőpont, a nyilvános elektromos töltőpont és a part menti villamosenergia-ellátás (elektromos hajók töltése kikötőben) fogalmát. Ezek szerint nagy teljesítményű minden 22 kW-nál nagyobb teljesítményű töltő, míg minden 22 kW-os vagy kisebb töltő normál teljesítményűnek számít. Nyilvános töltőpontok esetén a normál töltőkön legalább egy Type2 csatlakozónak (nem világos, hogy aljzat vagy kábelen lévő csatlakozó kell legyen), a nagy teljesítményű töltőkön pedig legalább egy „CCS-Type2” csatlakozónak kell lennie. A rendeletből látványosan kimaradt a CHAdeMO töltési szabvány, mint elvárás, ami az EU-s direktívák ismeretében nem meglepő. Így viszont kérdés, hogy mi lesz azokkal az oszlopokkal, amelyek ma csak ezt a szabványt támogatják, és Debrecenben, Szolnokon, Székesfehérváron, Siófokon, Pécstt, Zalaegerszegen és Győrben biztosítják a Nissan, Peugeot, Citroen, Mitsubishi és nem utolsó sorban Tesla tulajdonosoknak a mobilitás lehetőségét. A tervezet ezen felül lehetőséget biztosít arra, hogy a töltést biztosító töltőpont üzemeltető és a töltést igénybe vevő autós eseti vagy rendszeres töltésre szerződést kössön, de megtiltja, hogy az eseti töltésből eredően további töltési kötelezettség terhelje az autóst. A szolgáltatásnak „ésszerű, könnyen és egyértelműen összehasonlítható és átlátható, megkülönböztetéstől mentes pénzügyi feltételek” szerint kell elérhetőnek lennie. A javaslat szerint a rendelet azt is megszabja, hogy miként kell a töltés díját meghatározni: A töltési szolgáltatás ellenértékét a következők szerint kell meghatározni: a töltés ideje alatt percenként (Ft/perc) vagy kilowattóránként (Ft/kWh) határozható meg az egységár, azonban tájékoztató jelleggel mindkét elszámolási módot fel kell tüntetni úgy, hogy percenkénti elszámolás esetén maximális kapacitást alapul véve kell szerepeltetni a kilowattóránkénti egységárat, míg kilowattóránkénti elszámolás esetén maximális felvételt alapul véve kell szerepeltetni a percenkénti egységárat, a szolgáltató a töltést követő töltőhely foglalására vonatkozó türelmi idő hosszát percben, valamint az ezen időszak alatt fizetendő díjat percenként (Ft/perc) határozza meg, a türelmi idő lejártát követően a töltési hely elfoglalásáért egyszeri díj vagy percenként (Ft/perc) meghatározott díj szedhető, a töltési hely töltés nélküli elfoglalása esetén egyszeri díj vagy percenként (Ft/perc) meghatározott díj kerülhet kiszabásra. A hatályos töltési díj mértékét az egyes időszakokra lebontva a töltőpont üzemeltetője honlapján hozzáférhetővé teszi. Bár elsőre nem biztos, hogy egyértelmű, de ez az a rendelet, ami lehetővé teszi a töltők üzemeltetői számára, hogy szabályszerűen pénzt kérhessenek a töltési szolgáltatásért. Ezzel a töltők pénznyelő helyett akár pénztermelő eszközök is lehetnek, amelyek ha nem is azonnal, de előbb utóbb nullszaldósan vagy profittal is üzemeltethetőek lesznek. A villanyautók alacsony száma mellett valószínűleg a fizetős töltés ellehetetlenítése a másik ok, ami miatt a piaci szereplők eddig nem kezdtek üzleti alapon elektromos autó töltőhálózat fejlesztésébe. A rendelet az elfogadását követő naptól lesz hatályos, de arról egyelőre nem tudni, hogy a tervezet mikor kerül a kormány elé. De a töltőpontok fizetőssé tételét lehetővé tevő rendelet mellett ma benyújtották az adózás rendjét 2018-tól módosító jogszabály tervezetét is. Ennek a villanyautózás szempontjából legfontosabb eleme, hogy lehetővé teszi a társasági adóalap csökkentését az elektromos töltőállomások bekerülési értékének a meg nem térülő eredmény erejéig való csökkentésével. Így tehát a töltőpontok bekerülési értéke (csökkentve a várható megtérüléssel) azonnal levonható a társasági adóalapból, ami a töltőpontok telepítésére egyébként is kötelezett cégek mellett, más, országos hálózattal is rendelkező piaci szereplők számára teheti vonzóbbá az elektromobilitást, mint üzleti szegmenst. A legfontosabb azonban, hogy az adóalap kedvezményt már a 2017. július 30-át követően megkezdett beruházások esetén is lehet majd alkalmazni. Feltéve, ha ezt a jogszabályt ebben a formában fogadják el. Mindezekkel egy időben az e-Mobi Kft. elkezdte kiértesíteni az elektromos autó töltő telepítési költségeinek fedezésére pályázó önkormányzatokat az eredményről (elutasított pályázatról még nem hallottunk), így hamarosan elindulhatnak azok a beruházások is. Az eredeti pályázati kiírás szerint az önkormányzati töltőket az év végéig kell telepíteni, ami ismerve hazai elektromos hálózat fejlesztési tempóját nem lesz egyszerű mutatvány. A megrendelt hálózatbővítéseket a szolgáltatók az adott hálózati szakaszon rendelkezésre álló teljesítménytől függően csak 6-12 hónapos átfutási idővel tudják megvalósítani, így szinte borítékolható, hogy nem készül el időre az összes tervezett töltő. Villanyautósok Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!
