Adókedvezmények elektromos autóra 2017-ben

2016 végén az adótörvény tervezetek megjelenésekor a legnagyobb hazai autós lapok boldogan jelentették, hogy megszűnik az elektromos autókra eddig igénybe vehető cégautó és gépjárműadó mentesség. Szerencsére ezek a lapok nagyon félreértettek valamit, a villanyautókra tavaly elérhető kedvezmények 2017-ben is járnak. Ebben a cikkben összegyűjtjük, hogy 2017-ben milyen adó- és illetékkedvezményekkel számolhat az, aki elektromos autót vásárol. Mielőtt belekezdünk, érdemes megismerni a kedvezményezetti kört definiáló jogszabályt.

6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet

A legfontosabb alapmű, amire valamilyen módon a kedvezmények jogosultjainak meghatározásakor mindegyik jogszabály hivatkozik, az a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet, aminek esetünkben a 2. § 6., 7. és 8. bekezdését érdemes ismerni:

6. „A rendelet alkalmazásában környezetkímélő gépkocsi: az elektromos gépkocsi, továbbá a nulla emissziós gépkocsi.

7. „A rendelet alkalmazásában elektromos gépkocsi:
a) a tisztán elektromos gépkocsi, amelynek a hajtáslánca legalább egy elektromos energiatároló eszközt, elektromos áram átalakító egységet, és olyan elektromos gépet tartalmaz, amely a gépkocsi meghajtására szolgáló tárolt elektromos energiát mechanikai energiává alakítja és a gépkocsi meghajtásához más erőforrással nem rendelkezik (5E környezetvédelmi osztály);

b) a külső töltésű hibrid elektromos gépkocsi (plug-in hibrid gépkocsi), amely gyári kialakítása szerint rendelkezik olyan csatlakozóval és áramátalakítóval, ami lehetővé teszi az elektromos energiatárolójának külső elektromos energiaforrásból történő feltöltését, elektromos üzemben a hatótávolsága – az ENSZ-EGB 101. számú előírás szerint mérve – legalább 25 km (5P környezetvédelmi osztály);

c) a növelt hatótávolságú hibrid elektromos gépkocsi, amely a b) pontban foglaltaknak megfelel és hatótávolsága tisztán elektromos hajtással legalább 50 km (5N környezetvédelmi osztály).

8. „A rendelet alkalmazásában nulla emissziós gépkocsi: az a gépkocsi, amely rendeltetésszerű használata során nem bocsát ki az e rendeletben szabályozott légszennyező anyagot (5Z környezetvédelmi osztály).

Röviden összefoglalva, amikor egy jogszabály környezetkímélő autó fogalmáról beszél, és a KöHÉM rendeletre hivatkozik, akkor a tisztán elektromos, az akkumulátorról legalább 25 km megtételére képes tölthető hibrid, az akkumulátorról legalább 50 km megtételére képes hatótávnövelt, illetve a levegőt nem szennyező, egyéb meghajtású nulla emissziós autókat kell érteni.

Nézzük ezután a mentességeket biztosító jogszabályokat.

Gépjárműadó mentesség

A gépjárműadót a többször módosított 1991. évi LXXXII törvény (Gjt) szabályozza, melynek 5. § g) pontja 2016. január 1. óta kimondja, hogy a „Mentes az adó alól…. a környezetkímélő gépkocsi”. A környezetkímélő gépkocsi fogalmát ennek a rendeletnek a 18. § 9. pontja a fent bemutatott rendeletre hivatkozva definiálja:

környezetkímélő gépkocsi az a gépjármű, amely a KöHÉM rendelet 2015. július 1-jén hatályos 2. § (6) bekezdése szerint környezetkímélő gépkocsinak minősül”.

Tehát a gépjárműadó mentesség jár minden a KöHÉM rendelet definícióinak megfelelő tisztán elektromos, plugin hibrid és hatótávnövelt elektromos autónak, illetve minden olyan autónak, ami használat közben nem szennyezi a levegőt.

Mi változott 2017. január 1-én?

Tavaly év végéig az EU jognak való megfelelés érdekében a gépjárműadó mentesség csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősült, amit a cégeknek külön nyilván kellett tartaniuk, illetve pályázatoknál akár külön nehézséget is jelenthetett. Erről a Gjt 21. paragrafusa rendelkezett:

21. § (1) Az 5. § g) pontja szerinti mentesség, valamint a 17/A. § (1) bekezdésének a környezetkímélő gépkocsira vonatkozó rendelkezése csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1407/2013/EU bizottsági rendelet szabályaival összhangban nyújtható.

Ezt a paragrafust törölték teljes egészében a törvényből. A kedvezmény maradt, az értelmetlen adminisztráció pedig megszűnt.

Cégautóadó mentesség

A cégautóadó tárgykört szintén a Gjt szabályozza, így sokat nem kell keresgélni. A IV. szakasz (Cégautó) 16/A paragrafusának 1) pontja szerint

Adóköteles az a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti személygépkocsi – ide nem értve a környezetkímélő gépkocsit – (a továbbiakban, e fejezet alkalmazásában személygépkocsi), amely nem magánszemély tulajdonában áll, továbbá az a személygépkocsi, amely után a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint költséget, ráfordítást, illetve az Szja tv. szerint tételes költségelszámolással költséget, értékcsökkenési leírást (a továbbiakban költség, ráfordítás, értékcsökkenési leírás együtt: költség) számoltak el.

A cégautóadónak tehát nem tárgya a környezetkímélő gépkocsi, így nem kell cégautóadót fizetni a háromféle elektromos hajtással ellátott, illetve a nulla emissziós autók után. A törvényben ezen a téren idén nem történt semmi változás

Mi változott 2017. január 1-én?

A gépjárműadó kapcsán már idézett, és 2017. január 1-től nem létező 21-es paragrafus a 17/A paragrafus 1) pontjában leírt kedvezményt szintén de minimis támogatásként definiálta. Mivel a 21-es paragrafust törölték, ez a kedvezmény sem számít a de minimis körbe, így egyszerűsödik az adminisztrációja. A kedvezmény azonban továbbra is jár.

Regisztrációs adó mentesség

A regisztrációs adót a 2003. évi CX. törvény szabályozza, ami a környezetkímélő gépkocsit egyetlen egy helyen, az adótételeket bemutató táblázat 8. sorában említi.

A 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet szerinti környezetkímélő gépkocsi (környezetvédelmi osztályba sorolása: 5E, 5P, 5N, 5Z)

Ehhez a sorhoz az adótétel oszlopban a „0 Ft/db” szerepel.

Mivel ez a jogszabály is a KöHÉM rendeletben meghatározott járművekre vonatkozik, mint a Gjt, az érintett kör azonos. Tehát regisztrációs adó címen villanyautónként nulla forint fizetendő.

Mi változott 2017. január 1-én?

A környezetkímélő járműveket illetően semmi.

Átírási illeték mentesség

Vagyis valójában visszterhes vagyonátruházási illeték, amit az 1990. évi XCIII. törvény, közkeletű nevén az Illetéktörvény szabályoz. Ennek a 26. paragrafusa az 1) W) pontban az alábbiakat mondja:

Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól: … a gépjárműadóról szóló törvény szerinti környezetkímélő gépkocsi tulajdonjogának, valamint ilyen gépjárműre vonatkozó vagyoni értékű jognak a megszerzése;

Mivel ez a rendelet is a gépjárműadó törvényre (Gjt) hivatkozva definiálja a környezetkímélő gépkocsi fogalmát, ezt a mentességet is ugyanaz a kör élvezi, név szerint a háromféle elektromos autó, és a nulla emissziós egyéb gépkocsik.

Mi változott 2017. január 1-én?

A környezetkímélő járműveket illetően semmi.

 

Bónusz

Az adó és illetékmentességek mellett a legismertebb villanyautóval igénybe vehető kedvezmények a következők:

Ingyenes parkolás

Ezt a kedvezményt az önkormányzatok biztosíthatják a parkolási rendeleteikben, így nem minden településen adott. A Villanyautósok közössége az itt elérhető listán szereplő városokban tud parkolási díj mentességről. Mindenütt máshol ugyanúgy kell fizetni a parkolásért, mint az összes többi autó után. Ezen felül bizonyos kereskedelmi egységek, például bevásárlóközpontok saját hatáskörben biztosítanak ingyenességet. Az ingyenes parkolást legtöbbször a zöld rendszám meglétéhez kötik, de vannak olyan önkormányzatok, ahol csak a tisztán elektromos járművek számára él a kedvezmény (így csak előzetes regisztrációval kiváltható kártyával lehet ingyenesen parkolni).

Ingyenes töltés

Mivel jelenleg jogilag még nem szabályozott az elektromos áram értékesítése elektromos autó töltése céljából, a töltőket üzemeltető cégek és intézmények egyelőre ingyen biztosítják az áramot. Ez nem jó, hiszen ami ingyen van abból mindenki szeret többet használni, mint amennyit akkor használna, ha piaci árat kellene fizetni érte. De ez egy másik történet.

Ingyenes behajtás védett övezetekbe

Bizonyos helyekre a forgalom csillapítása érdekében csak díjfizetés ellenében lehet behajtani, ami alól helyi rendelet formájában az önkormányzat felmentést adhat a környezetkímélő járművek számára. Erre jó példa az I. kerületi önkormányzat, amely a Budai vár területére biztosít ingyenes behajtást a zöld rendszámos autók számára.

Buszsáv használata

Ez egy kakukktojás, mert bár sokan beszélnek róla, a busz sáv használatát szabályozó KRESZ-t még nem módosították. Ezért elektromos autóval éppúgy szabálytalan a busz sáv használata, mint bármely más hagyományos autóval!

Elektromos autót használsz?

8 gondolat a “Adókedvezmények elektromos autóra 2017-ben” című anyaggal kapcsolatban

  • 2017-02-16 at 00:09
    Permalink

    Gratulálunk Tibor! Szépen összeszedte!!
    A kárörvendő/irigy “lapok” nem akarják rendezni múlt évi félreértésüket..?

    Válasz
  • 2017-03-01 at 17:01
    Permalink

    Egy benzin-gázolaj üzemű autó évente kb 30.000. adót fizet az államnak Magyarországon az üzemanyagok után. Gazdagabb országokban még többet. Ez rendkívül nagy összeg, és egy idő után hiányozni fog a költségvetésekből, tehát valószínű kemény adó jelenik meg pár év múlva magára a gépjárműre…..Ezt vegyük figyelembe….

    (Barátaim szerint az egyet nem értő véleményeket cenzúrázzák (törlik) ezen az oldalon. Figyelni fogjuk…)

    Válasz
  • 2017-03-02 at 14:18
    Permalink

    Kovács László: Ha a mindenkori kormányok a lakosság hosszú távú érdekeit tartják szem előtt, akkor a villanyautók miatt kieső összeget ráterhelik a hagyományos autókra. Nem lehet cél, hogy ellehetetlenítsük azt a technológiát, amihez akár teljesen tisztán is megtermelhető az üzemanyag. Nem a villanyautó szennyezi a városok levegőjét, kormolja be a házak falait és okoz légúti megbetegedéseket, hanem a fosszilis üzemanyaggal hajtottak. Amikor már minden autó tisztán elektromos (vagy legalábbis az autók többsége az), akkor teljesen helyénvaló lesz, ha megadóztatják, senki sem fog megsértődni miatta.

    Válasz
  • 2017-03-02 at 19:34
    Permalink

    Van igazság a fenti hozzászólásban, lesznek még ezekből a dolgokból óriási viták, hisz sok mindenből “politikát” csinálnak.

    Napi aktuális: folyik a politikai cirkusz Paks II. miatt. Akik ellenkeznek, nem gondolnak arra, hogy az áram igény jelentősen növekedni fog az elkövetkező években, tehát sokkal többre lesz szükség? Pl: mennyivel nő meg a felhasználás, ha mondjuk az utakon már mondjuk 200.000 elektromos autó rohangál, és szürcsöli nyakló nélkül az áramot????

    Válasz
  • 2017-03-02 at 23:20
    Permalink

    Pakssal nem feltétlen az a baj, hogy megépül, hanem hogy teljesen ellenőrizhetetlen módon folynak el rá felfoghatatlan összegek. Olyan számítást látott-e valaki, hogy mennyi napelemet és akkumulátorfarmot lehetne telepíteni Paks2 árából? Én még nem. És ez a baj. Nem látjuk, hogy mi lenne az alternatíva és minél jobb vagy rosszabb döntés Paks2. (Tudom, télen 3 egymást követő borús héten keresztül nem lehet akkuból ellátni az országot, de egyelőre nem is arról van szó, hogy minden energiaigényt napelemről kellene ellátni, csak amit tudunk.)

    Válasz
  • 2017-11-15 at 17:27
    Permalink

    Sajnos az a helyzet és ezt nem én mondom hanem olyan szakemberek akik érdekeltek lennének a nap elemek minél több telepítésében, hogy nem kifizetődő a napelem jelenleg (lehet, hogy 80-100 év múlva már az lesz de jelenleg nem)
    Példa erre Németország ahol nyakló nélküli nap elem telepítések folytak mostanáig mivel az állam 50%-ban hozzájárult ehhez a költségekhez, viszont rájöttek arra, hogy nem kifizetődő, mert a megtermelt áramot nem tudják tárolni és nem tudják elszállítani olyan helyekre ahol esetleg fel is tudnák használni. Így aztán ott vannak most Németországban nagyon sok helyen a napelemek a szélvitorlák , szél erőművek és nem tudnak velük mit csinálni addig amíg a technika nem fejlődik odáig, hogy a megtermelt energiát tárolni tudják vagy szállítani pár száz kilométerre odébb.
    Itt tartunk most !
    A Pakssal kapcsolatban és hozzátartozó lopásokkal kapcsolatban csak az lenne a hozzászólásom, hogy teljesen mindegy milyen párt fogja vezetni az országot lopni az emberek mindig fognak !!!!
    Ezt tudomásul kell venni!!!!
    A Gyurcsány idejében is loptak bőven az Antal kormány idejében is loptak és sajnos most is az Orbán kormány alatt is lopnak igen serényen.
    Ilyenek az emberek.

    Válasz
    • 2017-11-15 at 21:14
      Permalink

      blexpress: Teljes életciklusa alatt hogy lehetne drágább egy olyan rendszer, amibe nem kell folyamatosan nyersanyagot venni, mint amibe kell? Vagy netán a gáz- és szénerőművek építése ingyenes? Nem kell hozzájuk gázvezetéket építeni, meg folyamatos ellátást biztosító infrastruktúrát (csővezeték, utak, vasút) építeni? A világon érdekes módon sok helyen rájöttek már, hogy nem csak tisztább, de olcsóbb is napelemmel és a szélerőművel áramot termelni, mint bármi mással. Sajnos Magyarországon nagyon sok „szakember” több évtizeddel ezelőtti tudással rendelkezik és felfogni sem képes a változásokat. Évtizedekkel ezelőtti, talán már akkor is kérdéses tudásukkal próbálják elgáncsolni a fejlődést.
      Arra meg szívesen megnéznék egy kimutatást, hogy éves szinten mennyi időre volt gond Németországban a nap- és szélerőművek túltermelése. Lehet, hogy volt néhány olyan időszak hétvégente, amikor az alacsony fogyasztás és a magas termelés miatt nem volt szükség másra, de messze nem ez a jellemző. De ha így lenne, akkor is elég lenne csak akkumulátorokat telepíteni, hogy néhány órával később.
      Akik a megújulók magas telepítési költsége és az állami támogatások miatt támadják a tisztább áramtermelést, azok elfelejtik, hogy a hagyományos, környezetszennyező rendszerek is óriási állami támogatásokkal épültek és épülnek (már ahol a világban telepítenek ilyet).

      Válasz

Hozzászólás