Személyes történet: a villanyautó igenis megtérül

Személyes történet rovatunk legfrissebb interjújában ismét egy Peugeot iOn-é a főszerep, amit József több tényezőt is mérlegelve azért választott, mert racionális választásnak jött ki. Az interjú egyben a vásárlás óta eltelt egy év összefoglalójának is tekinthető.

Mióta jársz villanyautóval? Miért döntöttél úgy, hogy elektromos autóra váltasz?

A váltás 2016. november 4-én történt, amit nem hosszú, de intenzív információgyűjtés, töprengés és számolgatás előzött meg.

Mi volt az a pont, amikor rájöttél, hogy ez a jövő?

Bevallom, nyugdíjasként, talán közepesnek mondható jövedelemmel, nekem a gazdasági tényező volt a meghatározó, és csak második helyen állt a döntésben a környezetvédelem.
Kiszámoltam, hogy kb. mekkora költség évente a dízel, és mekkora költség várható egy villanyautóval. Az jött ki, hogy évente 200.000 Ft-tal járok jobban a váltással, és ez nekem jelentős összeg. Átgondoltam a távlati szempontokat is, városi ember lévén a környezetvédelem itt nagyobb hangsúlyt kapott. Úgy láttam, nincs benne kockázat, és váltottam.
Nem csak ebben vagyok úttörő. Annak idején, amikor építettem a családi házamat, még nem volt jellemző a padlófűtés, én megterveztem, és kiviteleztem, és nagyon bevált. A padlófűtés mellett is jelentős a fűtés energiaigénye, ezen a területen is kipróbáltam mindent, a külső hőszigetelés mellett. A napenergiát erre a célra eleve elvetettem. Régi mániám a szélenergia. A megépített szélkerékkel 1 éves mérés és tapasztalás után ezt sem tartottam kielégítőnek. Volt, hogy január, februárban hetekig meg sem mozdult a szélkerék, maradt a geotermikus fűtésrendszer. Megterveztem, kiviteleztem, ez még ma sem általános.
Így talán nem meglepő, hogy a villanyautóra váltás sem jelentett nagy kihívást.

Mi jellemző a mindennapi közlekedésedre? Hány km-t mégy egy nap általában?

A bevásárlások, ügyintézések átlag napi 15 km-t tesznek ki, de minden hétre esik egy-két, néhány 10 km-re lévő úti cél is. A nagyobb távokat rokonlátogatás okán teszem meg, évente 10-15 alkalommal, mindig 1 napon belül, s ez úgy 400 km. Ezen kívül előfordul egy-egy nem tervezett út, pl. a siófoki töltőhöz mentem a javításakor tesztautónak, vagy egy Kaposvárhoz közelebb lévő villanyautós találkozó. A rendszeres budapesti találkozóra Kaposvárról nem életszerű eljárni, mert az este 6-os kezdés után nagyon későn érnék csak haza.

A hétvégi, családi programokat is meg tudjátok oldani villanyautóval?

Egyedül élek a kutyámmal, és az említetteken túl nincsenek más ismétlődő programjaim. Itthon rengeteg a tennivaló, elfoglalom magam, nem is jut rá idő.

Mi volt a leghosszabb út, amit villanyautóval tettél meg?

Az említett 400 km-nél hosszabb út nem volt. Azt viszont könnyedén, nagy biztonsággal megteszem – legalábbis tavasztól őszig.
Erre kialakítottam egy technikát, amit mindig szívesen elmesélek az érdeklődőknek.
Az iOn sajnos nincs jól felszerelve információt adó műszerekkel, ráadásul a tájékoztatásra ugyanazt a műszert használja. A váltást egy gomb nyomkodásával lehet elvégezni a kormánykeréken átnyúlva. Nem biztonságos!
Azt nem tartom életszerűnek és biztonságosnak, hogy 50-60 km/h-val menjek több órán keresztül, autópályán egyenesen életveszélyes, és a „szélárnyék-vontatást” is annak tartom. Ezért nem is közlekedem autópályán, továbbá nincs is a megfelelő helyeken töltési lehetőség, ami lehetővé tenné a nagyobb energiafelhasználású, legalább 100-as tempót.
Ettől eltekintve, igyekszem a lehető leghamarabb megtenni a kiszemelt távot.
Minden villanyautó jelzi, mekkora a még megtehető távolság. Eleinte én is ezt figyeltem.
A baj az volt, hogy nem tudtam elég pontosan, hol is tartok az utam során. Ezért ettől kezdve inkább a napi km-számlálót figyeltem, amit induláskor nulláztam. Az ismert, hogy hány km-re van a cél, így látom, hogy mennyit tettem meg és mennyi van vissza. A másik szükséges információ a meglévő energia az akkumulátorban. Ez pedig jól követhető az energiaműszeren (üzemanyag-szintmérő). Az iOn-nál 16 kis téglalap van elhelyezve egy fél köríven, és menet közben ezek tűnnek el egymás után. Induláskor elosztom a megteendő km-ek számát a meglévő téglalapok számával, ami 16, vagy kevesebb is lehet, így megtudom, hogy egy osztással hány km-t kell megtennem, hogy eljussak a célig. Egy idő után megjön a tapasztalat, hogy ez kb. mekkora sebességet enged meg. Ezzel indulva, folyamatosan figyelve, hányadik km-nél tűnik el egy adott téglalap, lehet korrigálni a sebességet. Ezt elég gyakran meg is kell tenni, elsősorban a szél, a domborzat, a hőmérséklet változása miatt. Így tudok egy adott távolságot a lehető legrövidebb idő alatt megtenni kellően nagy biztonsággal. Ez a számolgatás, a km-ek és energiaszint folyamatos figyelése számomra kihívás is, amit mindig élvezek, és nagy megelégedéssel tölt el, amikor alig pár maradék km-el megérkezem a célhoz.
A sebesség a változó körülmények miatt szinte mindig más.
Konkrét számokkal, egy-egy ilyen 400 km-es nap elég hosszú, indulás reggel 5-kor, érkezés este 9-10 között. Az út a siófoki töltéssel együtt átlag 4-4,5 óra, visszafelé a délutáni/esti magasabb hőmérséklet miatt nem éri el a 4 órát. A testvéremnél töltött 7-8 óra bőven elég a konnektoros töltéshez.
A Kaposvár és Siófok közötti 82 km általában a megengedett legnagyobb sebességgel is megtehető, kb. ¾ töltéssel is – meleg akkumulátorral indulva. A reggeli töltés mindig hosszabb, részben az alacsony hőmérséklet miatt, részben a 82%-on leálló töltést újra el kell indítani a hosszabb út energiaigénye miatt. 4-5 fok esetén ez 1 óránál is tovább tartott tavasszal. 94%-nál mindig leállítom, mert az már nagyon lassú, és ha mégsem elég végig az energia, Halászteleken az Evopro AC töltővel gyorsabban tudom betölteni a vissza lévő pár km-hez szükséges energiát. Az út másik fele hosszabb, 118 km. Ennek a távnak a tapasztalatok alapján 78-80 km/h-val indulok neki. Itt végig pontosan kell követni a műszerek jelzéseit, és szükség esetén korrigálni a sebességet, esetenként lehet fölfelé is. Ez leginkább visszafelé szokott előfordulni, amikor magasabb a hőmérséklet. Volt, amikor Székesfehérvártól Siófokig már megengedhettem a 85-90 km/h-t, sőt néha ezzel együtt még a légkondicionáló használatát is. Ez azért is van, mert a délutáni magasabb hőmérsékleten túl, a testvéremnél 100%-ra tudom tölteni az akkut, így nagyobb a biztonság, és a megengedhető sebesség. A visszaúton, Siófokon már csak 82%-ig szoktam tölteni, ami elég Kaposvárig. Jó időben ez 20, hidegben jó 30 perc is lehet. Mostanában esténként már elég hideg van, és emiatt legutóbb itt is csökkenteni kellett a sebességet, és a 82km a tervezettnél úgy 15 perccel többet igényelt.
Télre alapos felkészítést kezdtem, sok hőszigeteléssel, meglátom, tudok-e télen is ekkora távolságot bejárni, vagy marad a dízel, ahogy sok villanyautós társamnak is.

EZT OLVASTAD MÁR?  Budapest - Kazincbarcika egy Nissan LEAF-fel - úti beszámoló

Milyen autót használsz? Miért erre a típusra esett a választásod?

Amikor először olvastam villanyautóról, nem olvastam utána. Később többször láttam az egyik utcában parkolni egy zöld rendszámos fehér példányt, tetszett a formája, és ha arra jártam, mindig kerestem. Ma már tudom, hogy egy i-Miev, vagy egy klónja volt. Aztán nem láttam többet, hanem ugyanott egy fehér Leaf tűnt fel. Ez kevésbé tetszett, talán azért sem, mert nekem szükségtelen egy ilyen nagy autó. Az A180-am is csak 3,5 m hosszú.
Arra nem emlékszem, mi volt a konkrét hír, vagy reklám, aminek hatására elkezdtem az információgyűjtést, fontolgatva a váltást. Bogarásztam a használt hirdetéseket is, mert egy új az ára miatt nekem nem érné meg, de az akku állapota, várható élettartama igencsak aggasztott.
Itt is az alacsonyabb árkategória volt elérhető számomra, így a C-Zero és az iOn.
Nem volt egyszerű a történet, de nem részletezem. Végül sikerült egy 4+ éves iOn-t találni, 95.00 km-rel, teljesen újszerű állapotban. Nagyon elégedett vagyok vele.

Hol és mikor töltöd leggyakrabban a villanyautód? Tudod-e otthon tölteni az autód?

EZT OLVASTAD MÁR?  Képes-e 250 km-es hatótávra egy használt 30 kWh-ás LEAF?

Szerencsére tudom itthon tölteni az akkut, máskülönben nem vághattam volna bele, hiszen a legközelebbi töltő 82km távolságban van, és a 11 hónap alatt a helyzet semmit nem javult. Általában elég hetente egy alkalommal feltölteni.
Ezen kívül a havonta minimum egyszer megtett hosszabb útjaim alkalmával, reggel és este egy-egy villámtöltés Siófokon.

A vásárlás előtt készítettél-e gazdaságossági/megterülési számítást, mi volt annak az eredménye, s az mennyire igazolódott be a valóságban?

Röviden az jött ki, ha eladom a dízelt 2 millióért, és veszek egy villanyautót 3 millióért, akkor az évi 200.000 Ft megtakarítással ez 5 év alatt megtérül. Még azt vettem figyelembe, ha a dízel megmarad a téli biztonság okán, annak a költségei is beleférnek a 200.000-be, csak valamivel hosszabb lesz a megtérülés.
Számolgathatnék, mennyire jött be, de ez nem kevés adat összevetése lenne, ami időigényes, az időm pedig mindig kevés. Azt is mondhatnám, hogy eső után köpönyeg, de valóban jóval gazdaságosabb, hiszen 1 km most csak úgy hetedébe kerül, mint a dízellel, és ez meggyőző!
A parkolásokért előtte sem fizettem, inkább egy ingyenes helyről bejártam gyalog az intéznivalókat. Nem is volt bent az előzetes kalkulációban. Most már kihasználom a zöld rendszám adta ingyenességet.

Ha egy dolgot kellene kiemelni a villanyautózással kapcsolatban, akkor mi lenne az?

Nehéz egyetlen dolgot kiemelni. Bevallom, számomra a legfontosabb, hogy olcsó, de nagyon tetszik, hogy nem büdös, csendes, dinamikus. Nagyon szeretem!

A következő autód is elektromos lesz?

Ezt 200%-ra mondhatom!

További személyes történetek

Autok:

Elektromos autót használsz?