Egy hete írtunk a Fraunhofer újdonságáról, a napelemes üvegtetőről, ami közvetlenül növelheti meg az elektromos autók hatótávolságát akár napi 10 km-rel is a napon parkoló autó akkuját töltve reggeltől estig. Természetesen kihasználtuk a lehetőséget, a terméket Frankfurtban szemügyre vettük, és a cég mérnökének feltettünk a saját kérdéseink mellett azokat is, amelyek az előző cikk alatt az olvasókban felmerültek. Így kerülhet mégis napelem az autókra PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly93d3cucGV0cmFueWlhdXRvLmh1L2pva2VyLTIwMjUvP3V0bV9zb3VyY2U9am9rZXImdXRtX21lZGl1bT12aWxsYW55YXV0b3NvayZ1dG1fY2FtcGFpZ249bGVhZCUyMCUyMCUyMCIgb25jbGljaz0iamF2YXNjcmlwdDp3aW5kb3cub3BlbignaHR0cHM6Ly93d3cucGV0cmFueWlhdXRvLmh1L2pva2VyLTIwMjUvP3V0bV9zb3VyY2U9am9rZXImdXRtX21lZGl1bT12aWxsYW55YXV0b3NvayZ1dG1fY2FtcGFpZ249bGVhZCUyMCUyMCUyMCcsICdfYmxhbmsnLCAnbm9vcGVuZXInKTsgcmV0dXJuIGZhbHNlOyI+PHBpY3R1cmU+PHNvdXJjZSBzcmNzZXQ9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjUvMDUvcGVhLTI3LTI1LWtpYS1hamFuZGVra2FydHlhLXByb21vLWpva2VyLTEyMDAteC0xNjAwLTA1LTE1LTE2LnBuZyIgbWVkaWE9IihtaW4td2lkdGg6IDcwMHB4KSI+PGltZyBzcmM9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjUvMDUvcGVhLTI3LTI1LWtpYS1hamFuZGVra2FydHlhLXByb21vLWpva2VyLTEyMDAteC0xNjAwLTA1LTE1LTE2LnBuZyIgYWx0PSIiPjwvcGljdHVyZT48L2E+ Tényleg láthatatlan? Igen, szinte teljesen, legalábbis kívülről. Ha nagyon közelről nézzük az üveg felületét, megfelelő megvilágítással és megfelelő szögben nagyon halványan kivehető a napelemes cellák megszokott mintázata. Belülről azonban nem átlátszó, még annyira sem áttetsző, mint a háztetőkre szerelt hagyományos napelemek, mivel itt zsindely szerűen átfedésben építik be a cellákat, teljesen elzárják a fény útját. Ezért aztán az autókra építve nem is funkcionál napfénytetőként, az utastérből nézve pontosan úgy eltakarja a tetőkárpit, mint a lemeztetős autók tetejét. Tényleg láthatatlan a cella az üveg alatt. Hogy készül? Hasonlóan készül, mint az autók üvegteteje: két edzett üveg réteget ragasztanak össze, az üvegtetővel ellentétben a két üvegréteg közé helyezik a monokristályos cellákat egy speciális áramot is vezető ragasztóval. A cellák széle eltakarja a szomszédos cella elektromos csatlakozását, nincs minden cella feszültsége kivezetve, csak 1-1 sor végén van csatlakozó. A közbenső cellák érintkezését a speciális ragasztó biztosítja. A keskeny csíkokat hosszabb oldaluknál átlapolva összeragasztják, így egy széles, vízszintes sávot kapnak. Milyen cellákat használnak? Monokristályos cellákat, alapvetően ugyanolyanokat, mint a hagyományos napelemekben, bár amikor ezt firtattuk látható volt némi titokzatos mosolyt a mérnök arcán, ebből úgy gondolom van azért ott némi módosítás. Nem probléma a részleges árnyék? A terméknek két típusa van, az egyiknél szépen sorban kerülnek egymás mellé a cellák. Ilyenkor egy kisebb részleges árnyék az adott teljes sor termelését nullázza, a többi sor természetesen tovább termel. A másik típusnál az egyes cellák el vannak tolva egymáshoz képest, azaz az előző cella közepénél kezdődik a következő sorban a következő cella. Ennek pozitív hatása, hogy a részleges árnyék kevesebb veszteséget okoz. A negatív hatása a rendszer alacsonyabb feszültsége. A kettő közül nincs jobb vagy rosszabb megoldás, az alkalmazástól, pontosabban a megrendelő autógyártó döntésétől függ, hogy melyik megoldást használják. Ha a magas feszültség előnyös, például egy elektromos autó meghajtó akkumulátorának töltéséhez, akkor az előbbi, ha a jobb árnyéktűrés a fő szempont, és kevésbé szükséges a magas feszültség (például a napon parkoló autó szellőztetése a cél), akkor utóbbi. Árnyéktűrőbb megoldás, ha egymástól kissé elcsúsztatva ragasztják össze a cellákat. Mikor láthatjuk valamelyik villanyautón? Láthatatlan, nem fogjuk látni. Pont ez a lényeg. De viccet félretéve, a termék közel van a sorozatgyártásra kész állapothoz, de egyelőre egyetlen autógyártó sem rendelte meg, a Fraunhofer akár 6 hónap alatt képes a megrendelő igényeinek megfelelő megoldás sorozatgyártására felkészülni. Tényleg bármilyen színben készülhet? Igen, a két üvegréteg között olyan speciális megoldást alkalmaznak, ami megváltoztatja a visszaverődő fény hullámhosszát, így a szemünk valamilyen színként érzékeli azt. Tetszőleges hullámhossz előállítható. Az egyes színek között árban nincs jelentős különbség, esetleg minimálisan lehet drágább valamelyik szín gyártása. A legtöbb irányból nézve ilyen a felület. Egy bizonyos szögből látszik, hogy van valami az üveg alatt (ez alatt napelem cellák nem voltak, csak a színezést demonstrálták). Mekkora a hatásfok? Előző cikkünkben azt írtuk, a rendszer hatásfoka a sűrűbben elhelyezett cellák miatt kb. 2%-kal magasabb a hagyományos termékek hatásfokánál. Ezen azonban az autók tetején alkalmazott hagyományos napelemet értik. A vastag edzett üveg, és talán a színezéshez, ragasztáshoz alkalmazott speciális eljárás miatt a napelem hatásfoka 1-2%-kal kisebb, mint egy azonos méretű, háztetőn elhelyezett napelem. Nincs gond a vízszintes elhelyezéssel? A háztetőkön a napelemet igyekeznek pontosan dél felé tájolni és megdöntik 30-35 fokban, hogy a napsugarak beesési szöge a lehető leghosszabb ideig minél inkább megközelítse a merőlegest. Az autók tetején erre természetesen nincs lehetőség. A kutatóintézet mérnöke szerint a megoldásuk vízszintes elhelyezés miatti hatásfok csökkenése csupán 5% körüli. Mennyire nehéz, nem növeli meg túlságosan az autó súlyát? Alig nehezebb, mint egy napfénytetőként használt üvegtető, hiszen a két üvegréteg súlya mellett elhanyagolható az üvegek közé épített napelem cellák súlya. Mennyibe kerül? Természetesen a legfontosabb kérdésre nem kaphattunk választ, ez ipari titok. A nagyságrendről azért próbáltunk puhatolózni, így annyit azért elárultak, hogy a gyártási technológia nem lényegesen bonyolultabb, mint üvegtetőt gyártani, a napelemes cellák és egyéb alkalmazott anyagok sem speciálisak annyira, hogy jelentősen drágábbak lennének, mint a háztetőkön alkalmazott napelemekbe épített alkatrészek. Így a napelemes tető ára valamivel, de nem jelentősen magasabb, mint egy autóba épített hasonló méretű üvegtető ára. Szűcs Gábor2017 óta aktív villanyautós, a Villanyautósok Közösségének oszlopos tagja, a miskolci találkozók szervezője. Környezettudatos családapaként nem csak az autó üzemanyagát, de a háztartás fogyasztását is igyekszik otthon, a háztetőn (áram) és a kertben (zöldség, gyümölcs) megtermelni. Mert nem mindegy, hogy mit eszünk meg és milyen levegőt szívunk be. Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!
