Közel 50 éves az Opel első elektromos versenyautója

Az Opel Corsa-e berlini tesztje után írtam, hogy az autó ereje a kategóriájában tökéletesen elegendő. Mi más támaszthatná alá jobban ezt az állítást, mint az a tény, hogy a sajtóeseményen szintén kiállított Opel Corsa-e alapokra épített elektromos rally autó teljesjtménye azonos az utcai változattal (100 kW) és a forgatónyomaték szintén 260 Nm. Teljesítménynövelés helyett inkább a stabilitás, fékhatás, manőverezhetőség fejlesztésére koncentráltak, ezért a versenyautó rally futóművet, szélesebb gumiabroncsokat, nagyobb felniket és az elektronikus helyett hidraulikus kéziféket kapott.

A kiállított versenyautót az Opel Augmented Reality alkalmazásával „röntgen vizsgálatnak” vethettük alá

A teremben egy másik érdekességet, az 1971-ben épített Opel Elektro GT versenyautót is megcsodálhattuk, amellyel Adam Opel unokája, Georg Von Opel igyekezett bebizonyítani a 70-es években, hogy az elektromos autók verseny körülmények között is megállják a helyüket a fosszilis üzemanyaggal hajtott járművek között. Az autó a négyhengeres benzinmotorral hajtott GT modellen alapult, amelyből eltávolították a hagyományos motort, helyére pedig két Bosch gyártmányú villanymotor került, melyek tartósan 90 kW, ideiglenesen 120 kW teljesítményre voltak képesek.

Opel Elektro GT 1971

Az autó karosszériáját is módosították a jobb légellenállás érdekében, lefalazták az autó orrán lévő hűtőrácsot, a leglátványosabb azonban a kerekek burkolata. Az Elektro GT a Hockenheim-i versenypályán elért legnagyobb sebessége 188 km/h volt és 6 másodperc alatt gyorsult 100 km/h-ra, ami a 70-es években bizonyára impozáns volt, ma viszont már nem is tűnik annyira jó eredménynek az Opel Corsa-e utcai változatának 8,1 másodperces 100-ra és 2,8 másodperces 50-re gyorsulásához viszonyítva. Az Elektro GT vezetése sem volt olyan egyszerű, mint egy mai villanyautó irányítása, a jármű ugyanis automatikusan gyorsított fel 0-ról 80 km/h sebességre, a versenyző csak ezt követően vehette át a sebesség vezérlését a „gázpedállal”.

EZT OLVASTAD MÁR?  Közösen fejleszti tovább városi mobilitási szolgáltatásait a BMW Group és a Daimler

Az eltelt 50 év azonban nem az autó gyorsulásában vagy végsebességben jelenik meg, sokkal inkább az akkumulátor-technológia fejlődésében. Az Elektro GT energiaellátását nikkel-kadmium akkumulátorok biztosították, kétféle konfigurációban, az egyik 280 (a rövid távú tesztekhez), a másik 360 db cellát tartalmazott, a hosszabb utak megtételéhez. Módosítani kellett az autó futóművét is, hogy az megbirkózzon az akku csomag 590 kg-os tömegével. A vezetőülés köré helyezett akkumulátorok a hatótáv teszten fix 100 km/h sebességgel 44 km megtétele után lemerültek, igaz egy versenyautónál nem is a hatótáv volt az elsődleges cél.

Érdekes összehasonlítani az Opel Corsa-e lítium-ion akkumulátor csomagjával az 50 évvel ezelőtti megoldást. Napjainkban az 50 kWh kapacitású csomag tömege mindössze 345 kg, amivel fix 100 km/h sebességgel közel 300 km hatótávot biztosíthat az 1971-es Elektro GT-nél nagyobb és kevésbé áramvonalasra kialakított személyautónak.

Stir Lec I 1968 (forrás: Opel)

Nem az Elektro GT volt azonban az Opel első elektromos próbálkozása, három évvel korábban, 1968-ban építették meg a Stir-Lec I nevű, Opel Kadett karosszériába szerelt hibrid modellt, melynek háromfázisú indukciós motorja a hátsó kerekeket hajtotta. A villanymotor energiaellátását 14 db savas ólom akkumulátor biztosította, melyeket működés közben folyamatosan töltött egy külső égésű Stirling motor. Az autó nem csak csendes volt, de a károsanyag kibocsátása is alacsony volt, miközben 89 km/h végsebességet tudott elérni.

A 90-es évek elején is készültek elektromos tanulmányautók és prototípusok, ilyen volt 1990-ben az Opel Kadett E alapjaira épült az Impuls 1 elektromos tanulmányautó, 1991-ben pedig az Opel Astra F karosszériájába került elektromos hajtás.

Az Opel Twin 1992-ben a Genfi Autószalonon mutatkozott be. A koncepció lényege az volt, hogy a mindennapos használatban akkumulátorral táplált villanymotoros autóval közlekedhetünk, amikor pedig nagyobb távolságokra kell mennünk, akkor egy 3 hengeres belső égésű motoros változatra alakíthattuk egy cseremodul beépítésével, amely a hátsó tengelyt és a hátsó kerekeket is tartalmazza.

EZT OLVASTAD MÁR?  Európába jön a Fisker Karma utódja
Opel Twin (1992)

Az elektromos Twin 4 üléses volt és két, egyenként 10 kW teljesítményű kerékagy motor hajtotta, amivel a maximális sebesség 120 km/h volt. A 29 kWh akkumulátor kapacitás 200 km hatótávra volt elegendő. A hagyományos változat 800 köbcentis 25 kW teljesítményű motorjának fogyasztása 3,5 liter volt 100 kilométerenként, így a 20 literes üzemanyagtartály 500 km-nél hosszabb utakra is elegendő volt.

A sorozatgyártásba kerülő részben és teljesen elektromos Opel modellek korszaka 2011-ben kezdődött a hibrid Opel Ampera típussal, amit 2016-ban követett a tisztán elektromos Ampera-e, amely egyes országokban ma is kapható.

Elektromos autót használsz?