Jól is járhatunk a napelemes bruttó elszámolással?

Jelenleg mindenki napelemet akar. Valamivel több, mint négy hónap van még hátra ugyanis abból az időszakból, amikor egyszerre vehető igénybe az 50%-os családi otthonfelújítási pályázat és a szaldós elszámolási rendszer.

Aki valamilyen támogatást vesz igénybe és 2021. július 1. után köt szerződést az áramszolgáltatóval a hálózatba visszatápláló rendszerre, már bruttó elszámolással szerződhet. A két rendszer közötti eltéréseket korábbi cikkünkben már bemutattuk, olvassátok el. A lényeg röviden annyi, hogy a szaldós elszámolásnál éves leolvasással kWh alapon, a bruttó elszámolásnál pedig pénzügyi alapon fogunk elszámolni a termelés és fogyasztás időbeli eltérésével. A konkrét számokat és a rendszert még nem ismerjük, de mindenki arra számít, hogy a bruttó elszámolás a napelem tulajdonosnak hátrányosabb lesz, mint a jelenlegi szaldós rendszer.

Bruttó elszámolás váltja a szaldót a napelemeknél

A Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség honlapján megjelent egy javaslat a bruttó elszámolási rendszerrel kapcsolatban, amely bár nem jelenti azt, hogy ilyen rendszerre számíthatunk a jövőben, jól példázza, hogy akár pozitív csalódást is okozhat az új elszámolás. Az MNNSZ által javasolt aprónak tűnő, de mégis jelentős változások jelentős mértékben ösztönöznék a napelemes kiserőművek terjedését. Az írás hét pontban foglalja össze a szövetség javaslatait.

Élet a szaldós elszámolás megszűnése után

Piaci alapú legyen az elszámolás

Az MNNSZ azt javasolja, hogy a HMKE által megtermelt és a hálózatba visszatáplált villamos energiát az áramszolgáltató teljes egészében az aktuális bruttó piaci áron vásárolja meg. Véleményük szerint, ha a rendszerhasználati díjjal vagy adókkal csökkentett áron vásárolják meg a napelem tulajdonos termelését, akkor nem beszélhetünk piaci alapú elszámolásról, mivel a napelem által termelt áramot a termelés közvetlen közelében fogja másik fogyasztó felhasználni, így a termelésnél rendszerhasználati díj nélküli, az áram felhasználási helyén pedig rendszerhasználati díjat is tartalmazó elszámolásnál az áramszolgáltató olyan tevékenységért kapna pénzt, amelyet el sem végzett.

Az MNNSZ véleménye szerint a rendszer fenntartásának költségeit nem az átvételi ár és a piaci ár különbségeként, inkább a 2017-ben a 4 kWp teljesítmény feletti naperőművekre bevezetett, jelenleg 0 forintban megállapított napelemes kiserőművekre vonatkozó teljesítménydíj emelésével kellene beszedni.

Ezen kívül a szövetség javasolja, hogy a túltermelésért kapott, SZJA köteles bevételből legyen elszámolható a napelemes beruházás költsége.

Közös mérlegkör, azaz a túltermelés legyen felhasználható másik ingatlanban

Akik társasházban élnek technikai okokból nem tudnak napelemes rendszert telepíteni a házuk tetejére. Amennyiben hétvégi házzal is rendelkeznek ott lenne rá lehetőségük, de a nyaraló alacsony áram felhasználása miatt ez jellemzően anyagilag nem éri meg, a jelenlegi szaldós rendszerben sem. Az MNNSZ javaslata szerint közös mérlegkört kellene kialakítani, ami annyit tesz, hogy a hálózatba visszatáplált villamos energia mennyiség mértékéig a termelő tulajdonában lévő másik ingatlanon kedvezményesen, a javaslat szerint a bruttó lakossági ár 20%-áért vásárolhasson áramot a napelem tulajdonos. Mivel a bruttó elszámolás pénzügyi alapon történik, erre is lehetőséget teremt.

Energiatakarékos elektromos fűtés ösztönzése

Családi házaknál egyre népszerűbb a nagy méretű napelemes rendszer és a fűtőszálas elektromos fűtési rendszer kialakítása. Az ilyen rendszerekkel két probléma van. A termelés és a felhasználás időben jelentősen eltér egymástól, hiszen a hatalmas nyári termelést télen kérjük vissza a hálózatból, ezen kívül az ilyen fűtési rendszer pazarló, magas a fogyasztás.

Napelemet szeretnél? Nagyon siess!

Aki hőszivattyús fűtési rendszerben gondolkozik, kedvezményes, ún. Geo vagy H tarifát választhat. A jelenlegi szaldós rendszerben azonban csak egyetlen, általában az A tarifás villanyóra fogyasztását válthatjuk ki napelemmel. Mivel a bruttó elszámolás nem kWh, hanem Ft alapú, ebben a tekintetben is fejlődési lehetőséget hordoz. Amennyiben a hőszivattyú kedvezményes tarifán fizetendő fogyasztását is fedezheti a napelemes termelés, akkor sokkal többen választhatnák az energiatakarékos, környezetbarát megoldást.

Elektromobilitás és házi villamosenergia tárolás ösztönzése

Az előző ponthoz hasonlóan hiába kérhet a villanyautó tulajdonos csúcsidőn kívül kedvezményes, A2 tarifás villanyórát az autója töltésére, ha napelemmel szeretne áramot termelni le kell mondjon erről a kedvezményről. Az MNNSZ azt javasolja, hogy az elektromos autó legyen csúcsidőn kívül kedvezményes tarifával tölthető és a napelemes termelés pénzügyi alapon ezzel is legyen párba állítható. Ez a megoldás az áramot termelő erőművek, a rendszerirányítást és szállítást végző szolgáltatók számára is előnyös lenne, hiszen a kedvezmény segítene elkerülni, hogy a villanyautókat a délutáni csúcsban tegyék töltőre az autósok, amikor hazaérkeznek, helyette ösztönözné az éjszakai, csúcsidőn kívüli töltést, ezzel csökkentve a fogyasztási csúcsok és völgyek közötti különbséget.

Szabad-e villanyautót tölteni „éjszakai” áramról?

Hasonló célt szolgálna, ha a háztartási energiatároló akkumulátorok esetében is lehetővé tennék, hogy éjszaka, völgy időszakban olcsó árammal feltölthető legyen a pincénkben lévő akku, amit aztán a háztartás a reggeli csúcsban helyben felhasználhat.

Okos mérés

A napelem szövetség további javaslata, hogy a bruttó elszámolással együtt teremtsék meg az okos mérés jogi feltételeit is. Az okos mérés elterjedésével a villamos energia ára akár óránként változhatna, ezzel ösztönözve a fogyasztókat arra, hogy a csúcsidőszakban takarékoskodjanak az elektromos energiával, és az időben eltolható fogyasztást, legyen az akár a villanybojler felfűtése, akár a villanyautó akkujának feltöltése, a völgyidőszakra időzítsék.

Visszatér az ingyen-hitel napelemekre

A javaslat ezen kívül két további könnyítést is megfogalmaz. A 2021.06.30-i szaldós elszámolási rendszerre való határidő esetében azt tartanák helyesnek, ha ez a határidő nem a szerződéskötésre vonatkozna, hanem az igénybejelentésre, hiszen a szerződéskötés idejét a fogyasztó csak korlátozottan befolyásolhatja, egy ad-vesz villanyóra felszerelése például a szolgáltató pillanatnyi leterheltségétől függ, így önhibáján kívül lecsúszhat az igénylő a közelgő határidőről. Továbbá javasolják a szaldós rendszer jelenlegi maximális 50 kW-os teljesítmény korlátját 200 kW-ra emelni.

Napelemmel és akkuval függetlenek lehetünk az áramszolgáltatótól?

Címlapkép: Pixabay at Pexels

Szűcs Gábor

2017 óta aktív villanyautós, a Villanyautósok Közösségének oszlopos tagja, a miskolci találkozók szervezője. Környezettudatos családapaként nem csak az autó üzemanyagát, de a háztartás fogyasztását is igyekszik otthon, a háztetőn (áram) és a kertben (zöldség, gyümölcs) megtermelni. Mert nem mindegy, hogy mit eszünk meg és milyen levegőt szívunk be.