Bruttó elszámolás váltja a szaldót a napelemeknél

A háztartási méretű kiserőművek (HMKE), tipikusan a háztetőkre telepített napelemes rendszerek esetén jelenleg az áramszolgáltatót egy végtelen kapacitású akkumulátornak használhatják az ügyfelek. A szaldós elszámolás lényege, hogy évente egyszer olvassák le a két irányú mérőórát. Ha az előző évben többet fogyasztottunk, mint termeltünk, akkor ki kell fizetnünk a többletfogyasztást, ha a termelés volt több, akkor az áramszolgáltató fizet nekünk.

Evidens, hogy ez a támogatásnak tekinthető rendszer nem tartható fenn örökké. Korábban írtunk már egy határidőről, amely szerint a 2024 január elsejétől az új napelemes rendszerekre nem vonatkozik majd a szaldós rendszer, a várakozások szerint a 2023 december 31-ig telepített rendszerek azonban továbbra is megőrzik a szaldóra megszerzett jogot.

Korábban a sajtót már bejárta egy új, a lakosság számára napelemes rendszerekre igényelhető 30-40%-os mértékű állami támogatási program híre. Tegnap az ITM további részleteket is elárult a programról. A közleményből megtudhattuk, hogy 2021 júliusától várható az új támogatási rendszer beindulása, melynek célja, hogy a következő évtized elejére legalább 200 ezer háztartás rendelkezzen átlagosan 4 kW teljesítményű, háztetőre szerelt napelemmel.

Szaldós elszámolás helyett bruttó elszámolás

A vissza nem térítendő támogatásban részesülő projektek a jelenlegi elképzelés szerint már nem a jelenleg hatályos szaldóelszámolás, hanem a bruttó elszámolás szabályai között valósulhatnak meg. A bruttó elszámolás lényege, hogy nem az adott időszakban vételezett és visszatöltött energia különbségével számolnak majd el, hanem külön határozzák meg a napelemes termelő által a hálózatból vásárolt és az általa megtermelt, hálózatba visszatöltött (tehát azonnal el nem fogyasztott) energia egységárát.

EZT OLVASTAD MÁR?  Amikor az áramszolgáltató tízezreket kapcsol le a hálózatról

Logikusan gondolkozva arra számíthatunk, hogy az ügyfelek a hálózatból elfogyasztott energiáért a napelemmel nem rendelkező fogyasztókkal azonos egységárat fizessenek, azonban az általuk az elektromos hálózatba betáplált áramért ennél kevesebbet kapnak majd. Az új rendszerben tehát akkor is lesz fizetendő villanyszámla, ha az év egészét nézve a napelemes rendszer megtermeli a háztartás fogyasztását.

Amennyiben valaki elektromos padlófűtéssel fűti télen a házát, amelynek fogyasztását egy nagy kapacitású napelemes rendszerrel szeretne kompenzálni, azt nem fogja tudni teljes egészében megtenni, mivel a napelemes rendszerek tavasztól őszig lényegesen többet termelnek, mint a fűtési időszakban. Ugyanígy a nappal megtermelt elektromos energiát nem tudjuk majd teljesen ingyenesen éjjel betölteni az elektromos autónkba.

Ha a fűtési rendszerünk hőszivattyús, akkor jóval kisebb lehet a fizetendő villanyszámla, ugyanis hőszivattyúra igényelhető ún. H vagy Geo tarifa, melyek kedvezményes ára kisebb mértékben fog eltérni az A tarifán a hálózatba nyáron betermelt mennyiség árától. A villanyautókat azonban egyelőre nem tölthetjük szabályosan az olcsóbb vezérelt áramról (közkedvelt nevén „éjszakai áram”-ról), csak a két zónaidős tarifát választhatják az elektromos autó tulajdonosok az egységáras A tarifa mellé.

EZT OLVASTAD MÁR?  Így kerülhet mégis napelem az autókra

Jöhetnek a háztartási akkumulátorok?

Az akkumulátorok ára rohamosan csökken, Németországban ezért egyre több fogyasztó vásárol a napelemes rendszere mellé saját akkut, így a nappali órákban elért saját termelést sötétedés után is fel tudja használni. A magyar lakossági áramdíjak azonban túlságosan kedvezőek ahhoz, hogy a jelenlegi akkuárak mellett érdemes legyen egy új akkut vásárolni. Megfelelő szakértelemmel rendelkezők számára azonban anyagilag is megérheti bontott elektromos autó akkuból saját energiatárolót építeni.

Elektromos autót használsz?