HALLASSUK A HANGUNK!

Írd alá Te is a GEVA (Global EV Alliance) nyilatkozatát!

Szabad-e villanyautót tölteni „éjszakai” áramról?

A kérdésre rövid válasz NEM. Azonban ez egy heti rendszerességgel előkerülő kérdés a villanyautós közösségben és a villanyautó vásárlást fontolgatók között. Jelenleg az új állami támogatás bevezetése miatt rengeteg új villanyautósra számíthatunk, így érdemes végre tiszta vizet önteni a pohárba.

Az egész egy újságíró félreértéséből indult

2016-ban a zöld rendszám bevezetésekor körbejárta a magyar sajtót az örömhír, miszerint mostantól szabályos az „éjszakai” áram használata a villanyautó töltésére. A lavinát elindító cikkben a szerző hosszasan taglalta az A2 tarifa jellemzőit, a cikk címében és szövegében is többször „éjszakai” áramként említve azt. Ezzel két probléma van. Először is hivatalosan nem létezik olyan fogalom, hogy „éjszakai” áram. A köznyelvben valóban elterjedt ez a kifejezés, azonban ezzel a B tarifát szokták emlegetni, nem pedig a villanyautó töltésre valóban szabályosan használható A2 tarifát.

Nem éjszakai, hanem vezérelt áram

Először is az „éjszakai” áram helyes elnevezése vezérelt áram. A legtöbb háztartásban egy fogyasztásmérő („villanyóra”) található, amely méri a ház teljes fogyasztását. Lehet azonban több fogyasztásmérőnk is. Ezek egyike a vezérelt tarifához kapcsolódhat, melynek a lényege, hogy nem áll rendelkezésre a nap 24 órájában. A minimális rendelkezésre állást törvény szabályozza, a téli időszámítás alatt legalább napi 8 órán át, a nyári időszakban pedig napi 7 órán keresztül kapunk vezérelt áramot (Több lehet, kevesebb nem.) Azt, hogy éppen van áram vagy nincs, azt az áramszolgáltató vezérli, innen ered az elnevezés.

Mi a célja a vezérelt áramnak?

A vezérelt áram fő feladata nem az, hogy a fogyasztók kedvezményesen fűthessenek vagy melegítsenek vizet. Ennél fontosabb a rendszerirányítási nézőpont. Az elektromos hálózatban ugyanis a termelésnek és a fogyasztásnak minden pillanatban egyensúlyban kell lennie. Ha az egyensúly megbillen (pl. több a termelés, mint a fogyasztás), akkor az az elektromos berendezések meghibásodásához vagy végső soron a hálózat összeomlásához vezethet. Ezért ha csökken a fogyasztás, csökkenteni kell a termelést is, illetve ha megnövekszik az igény a hálózaton, akkor azt a lehető leghamarabb követni kell a termeléssel is. Így amikor este 6 óra körül a háztartásokban felkapcsolják a lámpákat, beindítják a mikrohullámú sütőket és az elektromos főzőlapokat, akkor az erőműveket is magasabb fokozatra kell kapcsolni, vagy mikor 11 óra után a lakosság fogyasztása lecsökken, akkor csökkenteni kell az erőművi termelést is.

Ez lehet, hogy nem tűnik nehéz feladatnak, de az erőműveket nem lehet, és ha lehet is, akkor is nagyon költséges lenne folyamatosan ki-be kapcsolgatni. Ezért az ún. völgy időszakokban (amikor alacsony a fogyasztás) felesleg keletkezik a hálózatban. Az erőműveket természetesen az átvételi árakkal ösztönzik arra, hogy a termelésüket az igényeknek megfelelően szabályozzák, de erre csak bizonyos keretek között van lehetőségük. Ennek a problémának a kezelésére találták ki évtizedekkel ezelőtt a vezérelt áramot, amivel a rendszerirányító távvezérléssel kapcsolhatja be és ki a fogyasztók nagyobb energiaigényű berendezéseit attól függően, hogy felesleg vagy hiány jelentkezik a rendszerben. A köznyelvben elterjedt „éjszakai áram” elnevezés onnan ered, hogy éjjel az emberek többsége alszik, az atomerőmű viszont ekkor is termel, így jellemzően éjjel van felesleg, tehát gyakrabban kapcsolják be az éjszakai órákban a vezérelt áramot. Az utóbbi időben a napelemek térnyerésével egyre gyakoribb, hogy kora délután (is) jelentkezik felesleg, ez is egy közeljövőben megoldásra váró probléma.

Hogyan használható a vezérelt áram?

A vezetékes földgáz elterjedésével háttérbe szorultak a 80-as években népszerű hőtárolós villanykályhák, de vízmelegítésre a mai napig sok háztartásban használnak villanybojlert. A két eszköz közös jellemzője az energia tárolása. A villanykályhákban elhelyezett nehéz samott téglák, vagy a villanybojlerben lévő forró víz jó hőtároló közeg. Ennek köszönhetően felhasználói oldalról nem jelent nagy komfortveszteséget, ha nem a hőigény pillanatában, hanem előtte melegítjük fel a vizet (vagy a téglákat), így ezek a fogyasztók kiválóan illeszthetők a szolgáltató által vezérelt hálózatba.

A vezérelt hálózat azonban csak akkor érheti el a célját, ha a távolról kapcsolt fogyasztó tényleg bekapcsol akkor, amikor többlet van a hálózaton, és leáll, amikor ez az állapot megszűnik. Emiatt a vezérelt áramról csak fixen bekötött fogyasztók üzemeltethetők, lekapcsolható, leválasztható (konnektorból kihúzható) eszközök nem.

Az elektromos autó töltési folyamatban a fogyasztó az elektromos autó, a falra felszerelt és a hálózatba bekötött elektromos autó töltő (EVSE) csak egy speciális  „konnektor”. Emiatt a hálózat leterheléséhez használni kívánt fogyasztó nem feltétlen áll folyamatosan rendelkezésre, annak fogyasztását a szolgáltató nem tudja folyamatosan kapcsolni, így sem logikailag, sem jogszabályilag nem felel meg a vezérelt árammal kapcsolatos feltételeknek.

A pontos részleteket a vonatkozó 4/2011. (I. 31.) NFM rendeletet tartalmazza:

4/2011. (I. 31.) NFM rendelet a villamos energia egyetemes szolgáltatás árképzéséről

 

A félreértés oka az A2 díjszabás

Azt sokan tudják, hogy létezik „nappali” és „éjszakai” áram, azt viszont már kevesebben, hogy a helyzet ennél jóval bonyolultabb. Ugyanis nem csak ez a kétféle díjszabás áll a fogyasztók rendelkezésére. Valójában A1, A2, B, H és Geo tarifákból, illetve ezek kombinációiból választhatnak a fogyasztók. A H és a Geo tarifát klímák, hőszivattyúk üzemeltetésére találták ki, mivel nem vág témába, ezzel most nem foglalkozunk részletesebben.

Az ÉMÁSZ területen érvényes lakossági tarifák

Maradt az A1, A2 és B tarifa. Tisztázzuk melyik mit jelent. A B tarifa egyszerűbb, ez a fentebb részletezett vezérelt megoldás, amivel csak a napi 7-8 órás rendelkezésre állás garantált. Ezt nevezi a köznyelv „éjszakai” áramnak. A csökkentett rendelkezésre állásért természetesen kedvezményes árat kapunk, kb. 23 Ft egy kWh energia ára.

Az A1 és az A2 egyaránt folyamatosan, nappal is rendelkezésre álló tarifát jelent. A lakossági fogyasztók túlnyomó többsége az A1 tarifát használja és azt sem tudja, hogy létezik A2. Mindkét díjszabás esetén a nap 24 órájában rendelkezésre áll az áram, van azonban egy fontos különbség. A1 tarifa esetén éjjel-nappal kb. 37 Ft egy kWh áram ára. A2 díjszabásnál azonban változik az áram ára csúcs- és völgyidőszaktól függően, ahogy azt a telefon előfizetéseknél megismertük. A csúcs időszakban kb. 41 forintba kerül egy kWh, völgyidőszakban pedig olcsóbb, 31 Ft az ár. Egyelőre napon belül nincs több csúcs- és völgyidőszak meghatározva, a csúcsidőszakot a nappali órák, a völgyet pedig az éjszaka jelenti. Innen ered tehát a félreértés. Tulajdonképpen ez is nevezhető lenne éjszakai áramnak, csak nem úgy, hogy éjszaka áll rendelkezésre, hanem úgy, hogy anyagi okból éjszaka érdemes használni.

4/2011. (I. 31.) NFM rendelet a villamos energia egyetemes szolgáltatás árképzéséről

A1 és A2 egyszerre, csak villanyautósoknak!

A fogyasztók tetszőlegesen választhatnak, hogy A1 vagy A2 tarifát szeretnének. A többség természetesen gondolkodás nélkül az A1-et kéri, hiszen a fogyasztásunk jelentős része a nappali órákra esik és nem vagyunk a saját pénztárcánk ellenségei. Ha pékséget üzemeltetünk, ahol éjjel sütjük a kiflit, hogy az reggelre a boltokba kerülhessen, akkor már megfontolandó az A2 tarifa használata.

2016-ban a villanyautósok az A tarifák tekintetében kaptak egy kedvezményt. Esetükben nem csak A1 vagy A2, hanem A1 és A2 együttes használata is lehetséges. Azaz, ha az elektromos autónkat jellemzően éjszaka töltjük, akkor a lakás többi fogyasztója maradhat A1 tarifán (37 Ft), a fali töltőt azonban A2 tarifás óra mögé is beköthetjük. Így 32 Ft-ért tölthetjük az autót anélkül, hogy a normál nappali fogyasztásért 42 forintot kellene fizetnünk. A jogszabályi hátteret szintén a fent említett 4/2011. (I. 31.) NFM rendeletet jelenti.

Ez a lehetőség azonban több okból sem lett túlságosan népszerű. Először is a közelmúltig velünk volt az ingyenes nyilvános töltés. Sokan a köztöltőket használták, hiszen a 0 forint még a 32 forintnál is kevesebb. (Tekintsünk el attól, hogy ezért a többség a szabadidejével fizet, azt mindenki másképp árazza be.) A fizetős nyilvános töltés elterjedésével bizonyára növekedni fog az otthon töltés aránya. Azonban az 5 forintos árengedmény nem annyira vonzó, hogy tömegesen vállalják az A2-es tarifához szükséges külön villanyóra kiépítésével járó nehézségeket, pláne hogy ilyenkor a teljesítménybővítés 3600 forint+ÁFÁ-s amperenkénti díját is le kell szurkolni a szolgáltató felé. Ahhoz, hogy párhuzamosan legyen A1 és A2 óránk először is igazolnunk kell a szolgáltató felé, hogy villanyautó tulajdonosok (pontosabban üzembentartók) vagyunk, ráadásul ezt évente meg kell ismételni. Igazolásként elfogadható a fogyasztó nevére kiállított forgalmi engedély, esetleg céges autó esetén munkáltatói igazolás a villanyautó használatának jogosságáról.

Erős a gyanúm, hogy ez a mérőhely már nem felel meg az előírásoknak

A második (harmadik) fogyasztásmérő felszerelése azonban a bővítés díján túl további költségekkel is járhat. Ugyanis a szolgáltató elvárja a mérőóra-szekrény szabványos kialakítását, így egy régebbi ingatlan esetén ennek költségei a fogyasztót terhelik. Mivel ezt az átalakítást csak erre jogosult szakember végezheti, könnyen több százezer forintra rúghatnak a költségek. Ezen kívül a fogyasztásmérőtől egy független vezetéket kell kihúzni a garázsig, ahová a töltőt telepítjük, ami nem csak költséges, bizonyos esetekben véséssel, fúrással jár. Ezeket a kellemetlenséget már kevesebben vállalják 5 Ft/kWh árengedményért cserébe.

Napelemek az A2 tarifa ellen

A villanyautósok körében szerencsére az átlagosnál is jobban terjed a napelem, azaz a háztartási méretű kiserőmű (HMKE). Magyarországon rendkívül kedvező helyzetben van a lakosság, mivel a napelemes háztartások kétirányú fogyasztásmérőjét évente egyszer olvassa le a szolgáltató. Ha a fogyasztásunk több, mint a termelés fizetünk, ha a termelés volt több az előző évben, akkor a szolgáltató fizethet nekünk. Gyakorlatilag egy korlátlan kapacitású ingyenes akkumulátort kapunk az áramszolgáltatótól, amiben a nyáron, délután kettőkor megtermelt áramot éjjel vagy télen használhatjuk fel. A napelemes erőművünk azonban csak egy mérőóra mögött helyezkedhet el. Ha az A1 tarifás óránkon termelünk vissza a hálózatba, akkor a nyári túltermelést nem használhatjuk fel az A2 óra mögé kötött fali töltővel.

Várható változás a jövőben?

Sajnos épp lemerült az akku a varázsgömbömben, amit éjszakai áramról szoktam feltölteni, így csak holnap tudom megjósolni. A viccet félre téve, ezt a kérdést a jogalkotó, az áramszolgáltatók és a rendszerirányító válaszolhatja meg. Biztos vagyok benne, hogy végeznek ezzel kapcsolatos számításokat, modellezéseket, méréseket.

A saját véleményem az, hogy a rendszer felett eljárt az idő. Ahogy fentebb említettem, a napelemek terjedésével egyre inkább az a gyakori, hogy nyáron, délután 2 órakor van felesleg a hálózatban, nem feltétlenül csak éjszaka, mikor a többség alszik. Ezen kívül, amikor a távolról ki- és bekapcsolható vezérelt áramot kitalálták, még csak erre volt alkalmas a műszaki háttér. Manapság az okos eszközök világában sokkal inkább az okos mérés és az okos berendezések elterjedésében látom a jövőt.

Az okos mérés bevezetésével (ami Magyarország klímastratégiájában is szerepel) akár percenként változhat az áram ára, akár a lakossági fogyasztók számára is. Én abban hiszek, hogy az embereket leginkább a pénztárcájukon keresztül lehet irányítani. Ha az áram ára folyamatosan változna egy megadott sávon belül, például a jelenlegi fix 37 Ft helyett 10 és 80 forint között, akkor az emberek igyekeznek akkor fogyasztani, amikor olcsóbb az áram. Természetesen nem kézzel fogjuk ki-be kapcsolni a tévét, és csak akkor nézni, amikor épp olcsón tehetjük. Az okos eszközök ezt megtehetik helyettünk. Egy Tesla szoftvere alkalmas lehet arra, hogy az interneten ellenőrizze, hogy a nap melyik időszakában mennyibe kerül az áram és törekedjen az akku minél olcsóbb feltöltésére. Az okos eszközök elterjedésével beprogramozhatjuk majd a villanybojlert, hogy minél olcsóbban kapjuk a meleg vizet. A mosogatógép is megoldhatja, hogy csak akkor mosogassa el az este bepakolt edényeket, amikor az áram ára 20 forint alá csökken. Ha nekünk csak másnap este lesz szükségünk a tiszta edényekre, akkor teljesen mindegy, hogy 18:30-kor, 02:30-kor, esetleg csak másnap kora délután, a napelemes csúcsban indul el a gép. Ugyanígy az elektromos autónak, ami egy igazán nagy fogyasztó, megadhatnánk azt az időpontot, amikor szükségünk van egy adott töltöttségi szintre. Majd megoldja saját maga, hogy ezt a lehető legolcsóbban érje el. A megoldáson a rendszerirányító, az áramszolgáltató, de még a Föld is nyer. Ha mindenki délután 2-kor igyekszik mosogatni és autót tölteni, akkor nem lesz probléma az egyre több napelemes kiserőmű rendszerbe állítása.

 

Nincs időd naponta 8-10 hírt elolvasni? Iratkozz fel a heti hírlevelünkre, és mi minden szombat reggel megküldjük azt a 10-12-t, ami az adott héten a legfontosabb, legérdekesebb volt. Feliratkozás »

Elektromos autót használsz?

Szűcs Gábor

2017 óta aktív villanyautós, a Villanyautósok Közösségének oszlopos tagja, a miskolci találkozók szervezője. Környezettudatos családapaként nem csak az autó üzemanyagát, de a háztartás fogyasztását is igyekszik otthon, a háztetőn (áram) és a kertben (zöldség, gyümölcs) megtermelni. Mert nem mindegy, hogy mit eszünk meg és milyen levegőt szívunk be.