PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS9yb3ZpZGVuLzIzMDMwOF80NDdiZWQxNzAxIiBvbmNsaWNrPSJqYXZhc2NyaXB0OndpbmRvdy5vcGVuKCdodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3JvdmlkZW4vMjMwMzA4XzQ0N2JlZDE3MDEnLCAnX2JsYW5rJywgJ25vb3BlbmVyJyk7IHJldHVybiBmYWxzZTsiPjxwaWN0dXJlPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI2LzA5L2N1cHJhLXJhdmFsLXByZXNhbGVzLWJhbm5lci02MDB4NTAwLTEwLmpwZyIgbWVkaWE9IihtYXgtd2lkdGg6IDcwMHB4KSI+PHNvdXJjZSBzcmNzZXQ9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjYvMDkvY3VwcmEtcmF2YWwtcHJlc2FsZXMtYmFubmVyLTEzMDB4NjAwLTEwLmpwZyIgbWVkaWE9IihtaW4td2lkdGg6IDcwMHB4KSI+PGltZyBzcmM9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjYvMDkvY3VwcmEtcmF2YWwtcHJlc2FsZXMtYmFubmVyLTEzMDB4NjAwLTEwLmpwZyIgYWx0PSIiPjwvcGljdHVyZT48L2E+ Jelenleg mindenki napelemet akar. Valamivel több, mint négy hónap van még hátra ugyanis abból az időszakból, amikor egyszerre vehető igénybe az 50%-os családi otthonfelújítási pályázat és a szaldós elszámolási rendszer. Aki valamilyen támogatást vesz igénybe és 2021. július 1. után köt szerződést az áramszolgáltatóval a hálózatba visszatápláló rendszerre, már bruttó elszámolással szerződhet. A két rendszer közötti eltéréseket korábbi cikkünkben már bemutattuk, olvassátok el. A lényeg röviden annyi, hogy a szaldós elszámolásnál éves leolvasással kWh alapon, a bruttó elszámolásnál pedig pénzügyi alapon fogunk elszámolni a termelés és fogyasztás időbeli eltérésével. A konkrét számokat és a rendszert még nem ismerjük, de mindenki arra számít, hogy a bruttó elszámolás a napelem tulajdonosnak hátrányosabb lesz, mint a jelenlegi szaldós rendszer.PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS9yb3ZpZGVuLzIzMDc5NF9jYmYwZWVjN2JkIiBvbmNsaWNrPSJqYXZhc2NyaXB0OndpbmRvdy5vcGVuKCdodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3JvdmlkZW4vMjMwNzk0X2NiZjBlZWM3YmQnLCAnX2JsYW5rJywgJ25vb3BlbmVyJyk7IHJldHVybiBmYWxzZTsiPjxwaWN0dXJlPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI2LzEwL2h1LWxleHVzLWVzLTEyMDB4MTYwMC1tYWluLW9jdG9iZXItY3V0b3V0LmpwZyIgbWVkaWE9IihtaW4td2lkdGg6IDcwMHB4KSI+PGltZyBzcmM9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjYvMTAvaHUtbGV4dXMtZXMtMTIwMHgxNjAwLW1haW4tb2N0b2Jlci1jdXRvdXQuanBnIiBhbHQ9IiI+PC9waWN0dXJlPjwvYT48SUZSQU1FIFNSQz0iaHR0cHM6Ly9hZC5kb3VibGVjbGljay5uZXQvZGRtL3RyYWNraW1waS9ONTI2MjAyLjYxMzA0MjRQSVhJTkZPL0IzNjkwMjkyMy40NTg1Njk3MDk7ZGNfdHJrX2FpZD02NTI4MDM0ODk7ZGNfdHJrX2NpZD0yNjY1MjgyNjg7b3JkPVt0aW1lc3RhbXBdO2RjX2xhdD07ZGNfcmRpZD07dGFnX2Zvcl9jaGlsZF9kaXJlY3RlZF90cmVhdG1lbnQ9O3RmdWE9O2x0ZD07ZGNfdGR2PTE/IiBXSURUSD0xIEhFSUdIVD0xIE1BUkdJTldJRFRIPTAgTUFSR0lOSEVJR0hUPTAgSFNQQUNFPTAgVlNQQUNFPTAgRlJBTUVCT1JERVI9MCBTQ1JPTExJTkc9bm8gQk9SREVSQ09MT1I9JyMwMDAwMDAnPjwvSUZSQU1FPg==PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS9yb3ZpZGVuLzIzMDc5NF85ODhiZDljYTEyIiBvbmNsaWNrPSJqYXZhc2NyaXB0OndpbmRvdy5vcGVuKCdodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3JvdmlkZW4vMjMwNzk0Xzk4OGJkOWNhMTInLCAnX2JsYW5rJywgJ25vb3BlbmVyJyk7IHJldHVybiBmYWxzZTsiPjxwaWN0dXJlPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI2LzEwL2h1LWxleHVzLWVzLTEyMDB4MTYwMC1ydGctb2N0b2Jlci1jdXRvdXQtMi5qcGciIG1lZGlhPSIobWluLXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxpbWcgc3JjPSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI2LzEwL2h1LWxleHVzLWVzLTEyMDB4MTYwMC1ydGctb2N0b2Jlci1jdXRvdXQtMi5qcGciIGFsdD0iIj48L3BpY3R1cmU+PC9hPjxJRlJBTUUgU1JDPSJodHRwczovL2FkLmRvdWJsZWNsaWNrLm5ldC9kZG0vdHJhY2tpbXBpL041MjYyMDIuNjEzMDQyNFBJWElORk8vQjM2OTAyOTIzLjQ1ODc4MTYzNDtkY190cmtfYWlkPTY1MzI1ODA4NDtkY190cmtfY2lkPTI2NjUyODI2ODtvcmQ9W3RpbWVzdGFtcF07ZGNfbGF0PTtkY19yZGlkPTt0YWdfZm9yX2NoaWxkX2RpcmVjdGVkX3RyZWF0bWVudD07dGZ1YT07bHRkPTtkY190ZHY9MT8iIFdJRFRIPTEgSEVJR0hUPTEgTUFSR0lOV0lEVEg9MCBNQVJHSU5IRUlHSFQ9MCBIU1BBQ0U9MCBWU1BBQ0U9MCBGUkFNRUJPUkRFUj0wIFNDUk9MTElORz1ubyBCT1JERVJDT0xPUj0nIzAwMDAwMCc+PC9JRlJBTUU+ Bruttó elszámolás váltja a szaldót a napelemeknél A Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség honlapján megjelent egy javaslat a bruttó elszámolási rendszerrel kapcsolatban, amely bár nem jelenti azt, hogy ilyen rendszerre számíthatunk a jövőben, jól példázza, hogy akár pozitív csalódást is okozhat az új elszámolás. Az MNNSZ által javasolt aprónak tűnő, de mégis jelentős változások jelentős mértékben ösztönöznék a napelemes kiserőművek terjedését. Az írás hét pontban foglalja össze a szövetség javaslatait. Élet a szaldós elszámolás megszűnése után Piaci alapú legyen az elszámolás Az MNNSZ azt javasolja, hogy a HMKE által megtermelt és a hálózatba visszatáplált villamos energiát az áramszolgáltató teljes egészében az aktuális bruttó piaci áron vásárolja meg. Véleményük szerint, ha a rendszerhasználati díjjal vagy adókkal csökkentett áron vásárolják meg a napelem tulajdonos termelését, akkor nem beszélhetünk piaci alapú elszámolásról, mivel a napelem által termelt áramot a termelés közvetlen közelében fogja másik fogyasztó felhasználni, így a termelésnél rendszerhasználati díj nélküli, az áram felhasználási helyén pedig rendszerhasználati díjat is tartalmazó elszámolásnál az áramszolgáltató olyan tevékenységért kapna pénzt, amelyet el sem végzett. Az MNNSZ véleménye szerint a rendszer fenntartásának költségeit nem az átvételi ár és a piaci ár különbségeként, inkább a 2017-ben a 4 kWp teljesítmény feletti naperőművekre bevezetett, jelenleg 0 forintban megállapított napelemes kiserőművekre vonatkozó teljesítménydíj emelésével kellene beszedni. Ezen kívül a szövetség javasolja, hogy a túltermelésért kapott, SZJA köteles bevételből legyen elszámolható a napelemes beruházás költsége. Közös mérlegkör, azaz a túltermelés legyen felhasználható másik ingatlanban Akik társasházban élnek technikai okokból nem tudnak napelemes rendszert telepíteni a házuk tetejére. Amennyiben hétvégi házzal is rendelkeznek ott lenne rá lehetőségük, de a nyaraló alacsony áram felhasználása miatt ez jellemzően anyagilag nem éri meg, a jelenlegi szaldós rendszerben sem. Az MNNSZ javaslata szerint közös mérlegkört kellene kialakítani, ami annyit tesz, hogy a hálózatba visszatáplált villamos energia mennyiség mértékéig a termelő tulajdonában lévő másik ingatlanon kedvezményesen, a javaslat szerint a bruttó lakossági ár 20%-áért vásárolhasson áramot a napelem tulajdonos. Mivel a bruttó elszámolás pénzügyi alapon történik, erre is lehetőséget teremt. Energiatakarékos elektromos fűtés ösztönzése Családi házaknál egyre népszerűbb a nagy méretű napelemes rendszer és a fűtőszálas elektromos fűtési rendszer kialakítása. Az ilyen rendszerekkel két probléma van. A termelés és a felhasználás időben jelentősen eltér egymástól, hiszen a hatalmas nyári termelést télen kérjük vissza a hálózatból, ezen kívül az ilyen fűtési rendszer pazarló, magas a fogyasztás. Napelemet szeretnél? Nagyon siess! Aki hőszivattyús fűtési rendszerben gondolkozik, kedvezményes, ún. Geo vagy H tarifát választhat. A jelenlegi szaldós rendszerben azonban csak egyetlen, általában az A tarifás villanyóra fogyasztását válthatjuk ki napelemmel. Mivel a bruttó elszámolás nem kWh, hanem Ft alapú, ebben a tekintetben is fejlődési lehetőséget hordoz. Amennyiben a hőszivattyú kedvezményes tarifán fizetendő fogyasztását is fedezheti a napelemes termelés, akkor sokkal többen választhatnák az energiatakarékos, környezetbarát megoldást. Elektromobilitás és házi villamosenergia tárolás ösztönzése Az előző ponthoz hasonlóan hiába kérhet a villanyautó tulajdonos csúcsidőn kívül kedvezményes, A2 tarifás villanyórát az autója töltésére, ha napelemmel szeretne áramot termelni le kell mondjon erről a kedvezményről. Az MNNSZ azt javasolja, hogy az elektromos autó legyen csúcsidőn kívül kedvezményes tarifával tölthető és a napelemes termelés pénzügyi alapon ezzel is legyen párba állítható. Ez a megoldás az áramot termelő erőművek, a rendszerirányítást és szállítást végző szolgáltatók számára is előnyös lenne, hiszen a kedvezmény segítene elkerülni, hogy a villanyautókat a délutáni csúcsban tegyék töltőre az autósok, amikor hazaérkeznek, helyette ösztönözné az éjszakai, csúcsidőn kívüli töltést, ezzel csökkentve a fogyasztási csúcsok és völgyek közötti különbséget. Szabad-e villanyautót tölteni „éjszakai” áramról? Hasonló célt szolgálna, ha a háztartási energiatároló akkumulátorok esetében is lehetővé tennék, hogy éjszaka, völgy időszakban olcsó árammal feltölthető legyen a pincénkben lévő akku, amit aztán a háztartás a reggeli csúcsban helyben felhasználhat. Okos mérés A napelem szövetség további javaslata, hogy a bruttó elszámolással együtt teremtsék meg az okos mérés jogi feltételeit is. Az okos mérés elterjedésével a villamos energia ára akár óránként változhatna, ezzel ösztönözve a fogyasztókat arra, hogy a csúcsidőszakban takarékoskodjanak az elektromos energiával, és az időben eltolható fogyasztást, legyen az akár a villanybojler felfűtése, akár a villanyautó akkujának feltöltése, a völgyidőszakra időzítsék. Visszatér az ingyen-hitel napelemekre A javaslat ezen kívül két további könnyítést is megfogalmaz. A 2021.06.30-i szaldós elszámolási rendszerre való határidő esetében azt tartanák helyesnek, ha ez a határidő nem a szerződéskötésre vonatkozna, hanem az igénybejelentésre, hiszen a szerződéskötés idejét a fogyasztó csak korlátozottan befolyásolhatja, egy ad-vesz villanyóra felszerelése például a szolgáltató pillanatnyi leterheltségétől függ, így önhibáján kívül lecsúszhat az igénylő a közelgő határidőről. Továbbá javasolják a szaldós rendszer jelenlegi maximális 50 kW-os teljesítmény korlátját 200 kW-ra emelni. Napelemmel és akkuval függetlenek lehetünk az áramszolgáltatótól? Címlapkép: Pixabay at Pexels Szűcs Gábor2017 óta aktív villanyautós, a Villanyautósok Közösségének oszlopos tagja, a miskolci találkozók szervezője. Környezettudatos családapaként nem csak az autó üzemanyagát, de a háztartás fogyasztását is igyekszik otthon, a háztetőn (áram) és a kertben (zöldség, gyümölcs) megtermelni. Mert nem mindegy, hogy mit eszünk meg és milyen levegőt szívunk be. Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!
