Így termelt áramot a világ 2020-ban: kirobbanó formában a megújulók

2009 után tavaly csökkent először a globális áramtermelés, de az egyes szektorok másként élték meg a pandémia okozta recessziót: voltak vesztesek és nyertesek is. Hogy melyek voltak ezek a szektorok, hogyan és mennyivel lett tisztább villamos energiánk 2020-ban, azt a londoni székhelyű elemző, az Ember legfrissebb tanulmányából tudhatjuk meg. Mielőtt azonban részletesebben foglalkoznánk az adatokkal, röviden összefoglaljuk, hogy milyen események alakították a tavalyi évet.

A lezárások miatt az év első felében volt egy komolyabb visszaesés az áramfogyasztásban, ám az év második felében tapasztalható visszapattanás ezt nagyrészt ellensúlyozta. A kereslet visszaesése miatt májusban negatív olajárat is láthattunk, de az év végére az árfolyam az esés nagy részét ledolgozta. A járvány miatt a nap- és szélenergiás projektek komoly csúszásokat szenvedtek el, így a tervezettnél kisebb volt a kapacitásbővülés. A napenergia problémáit tetézte, hogy az alapanyagul szolgáló szilícium ára megduplázódott, miután júliusban az egyik kínai szilíciumgyárban robbanás történt, ami miatt a globális termelés 10%-a hónapokra kiesett. Ezzel egy időben a lezárások megszűntével megugrott a kereslet a napelemekre, amelyeknek a világpiaci ára enyhén emelkedett az év végén. Az Eurázsiában tapasztalható csapadékos időjárás jótékony hatással volt a vízerőművek teljesítményére, a francia atomerőművek azonban folyamatosan műszaki problémákkal küzdöttek, ami komolyan visszavetette a nukleáris energia európai termelését.

Áramfogyasztás

2020-ban a világ körülbelül 25.865 TWh villamos energiát fogyasztott, ami 0,1%-os visszaesés az előző évhez képest. A 2009-es válság idején egyébként ennél nagyobb, 0,3%-os volt a csökkenés. A tavalyi visszaesés azonban szabad szemmel szinte láthatatlan, ha az elmúlt húsz év monoton növekedését nézzük.

Fosszilis energia

A fosszilis energia a 2020-as globális áramtermelés 61%-át tette ki. Ugyanez 2019-ben 62%, 2010-ben pedig 67% volt. A tavalyi évre is jellemző volt, hogy a fosszilis eredetű termelésen belül a földgáz a szén rovására növelte az arányát.

A szénből termelt áram egyetlen év alatt 346 TWh-val, azaz 4%-kal csökkent, az aránya pedig 33,8% volt. A földgázzal történő áramtermelés tavaly csökkent először az ezredforduló óta. 2020-ban 51 TWh-val, azaz 1%-kal kevesebb áramot állítottunk elő földgázból, amelynek aránya 22,8%-ot ért el. Az egyéb eredetű fosszilis villamos energia felhasználása 4,4%-ot tett ki.

Atomenergia

Az erőműbezárások és a franciaországi atomerőművek sorozatos műszaki problémái miatt a nukleáris energia 104 TWh-val, azaz 4%-kal csökkent 2019-hez képest. Tavaly az atomerőművek össztermelése 2617 TWh volt, a részarányuk 10,1%-ra csökkent az előző évi 10,5%-ról. A nukleáris energiatermelés abszolút értelemben 2006-ban értre el a csúcsát 2715 TWh-val, míg az aránya 1996-ban volt a legmagasabb, ekkor 17,6%-át adta a globális áramtermelésnek.

Konvencionális megújuló energia

A vízenergia 94 TWh-val, azaz 3%-kal nőtt az előző évhez képest, és a világ áramtermelésének 16,8%-át volt képes biztosítani. A vízenergia növekedését két tényező határozza meg, a csapadékmennyiség és az új vízerőművek építése. Ez utóbbi ma már szinte csak a fejlődő országokra korlátozódik, az élükön Kínával, hiszen a fejlett országok mostanra nagyrészt kiaknázták a lehetőségeiket.

Az egyéb megújuló energia, ahova elsősorban a biomassza, és kisebb részben a geotermikus energia tartozik, enyhe növekedéssel a tavalyi évben elérte a 703 TWh-t, ami egy 2,7%-os aránynak felel meg.

Nap- és szélenergia

Ez az a terület, ahol igazi növekedés van, ahol a fejlődés és az innováció zajlik. A két exponenciális technológián a válságok sem fognak, ahogyan az alábbi ábrán láthatjuk.

A napenergia 20%-kal nőtt, 844 TWh-val az aránya 3,3% volt tavaly. A szélenergia 12%-os növekedéssel 1590 TWh-t ért el, ami 6,1%-os arányt képvisel. A két megújuló energiaforrás együttesen 9,4%-ot tesz ki, ami már alig valamivel kisebb az atomenergia 10,1%-os arányánál.

Horváth András egy tavaly nyáron készült videójában még azon kesergett, hogy a megújuló energia növekedése éppen csak a fogyasztás növekedését fedezi, pedig ha kontextusba helyezné a kérdést, akkor nem lenne ilyen borulátó. Mi most ezt fogjuk tenni, és megnézzük, hogy az elmúlt évtizedben hogyan aránylott egymáshoz az áramfogyasztás, a fosszilis energia, és a megújulók termelésének növekedése.

Az évtized elején még a fosszilis szektor dörzsölhette a tenyerét, ha az áramfogyasztás növekedésére gondoltak, azonban az exponenciálisan fejlődő nap- és szélenergia ennek egyre nagyobb részét szerezte meg magának. Mostanra már gyakorlatilag minimálisak a fosszilis energia növekedési kilátásai, így ha például több gázerőművet építünk, azok csak a szén rovására tudnak piaci részesedést szerezni. Hogy miért óriási probléma a növekedés megszűnése a fosszilis energiábanutazó cégek számára, azzal ebben a cikkünkben foglalkoztunk részletesebben.

Ez a tendencia egyúttal azt is jelenti, hogy a megújuló energia a következő években egyre gyorsuló ütemben fogja kiszorítani a fosszilis energiahordozókat a piacról. Ami persze nem zárja ki azt, hogy az idén, vagy esetleg még jövőre is ne lehetne egy olyan visszapattanás a gazdasági aktivitásban, ami ideiglenesen élénkíti a keresletüket, ez azonban várakozásaim szerint egy rövéd életű jelenség lesz.

Végezetül a fentieket összegezve megmutatjuk azt is, hogyan nézett ki a világ áramtermelése 2020-ban, és hogyan változott az előző évhez képest:

dr. Papp László (Sol Invictus)

Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás.