Ezek az országok a zöldenergia éllovasai

Egy korábbi cikkükben már beszámoltunk arról az örvendetes hírről, miszerint 2020-ban a nap- és a szélenergia Európa áramtermelésének 19%-át adta, és meghaladta a szénalapú áramtermelést. Ez az eredmény egy hosszú út közbülső állomása, ami mögött sokévnyi munka és erőfeszítés áll, a kezdetekben sok állami támogatás volt hozzá szükséges, de ma már egyre inkább üzleti alapon történik az új kapacitások kiépítése. Nem is történhetne máshogyan, hiszen az államok erre a célra fordítható erőforrásai végesek, így a további növekedéshez elkerülhetetlen a magántőke bevonása. Az egyes európai országok földrajzi és klimatikus adottságai azonban eltérőek, ahogyan az üzleti környezet, a támogatások rendszere, és a szabályozás is országról országra eltérő lehetőségeket ad a megújuló energia számára, így természetesen mindenhol más és más a nap- és a szélenergia helyzete.

Készítettünk egy interaktív térképet, amely minden ország esetében feltüntettük, hogy 2020-ban milyen arányt ért el a két időjárásfüggő megújuló technológia az áramtermelésen belül. Itt önmagában a sárga szín, azaz a nagyon alacsony arány nem minden esetben jelenti azt, hogy az adott országban ne lenne tiszta az energiatermelés, hiszen Izland, Albánia és Norvégia is alapvetően vízenergiára támaszkodik. Ez azonban olyan energiaforrás, ami nem mindenkinek áll rendelkezésére, míg a nap- vagy a szélenergia kontinensszerte elérhető.

Magyarország a saját régiójában a középmezőnybe tartozik. Jobban állunk például a Cseheknél, akik különadót vetettek ki a naperőművekre, és a kormányzati kommunikációban úgy hivatkoztak a tulajdonosaikra, mint „szolár bárók”. Ha egy ország el akarja lehetetleníteni a napenergiát, ez nagyon jól működő módszer, hiszen az elmúlt 10 évben zéró növekedés volt a szektorban. Nálunk a napenergia szerencsére élvezi a kormány támogatását, ellenben a szélenergia be van tiltva, pedig ha épülhetnének szélerőművek, még akár Romániát is utolérhetnénk.

Az alábbi grafikonon azt is láthatjuk, hogy az egyes országokban mekkora volt a növekedés az elmúlt évtizedben (az eltérő adatforrások használata miatt némileg eltérhet a térképtől).

A 10 vezető ország esetében megmutatjuk külön-külön is a két technológia arányát. A listán technikailag helyet kéne hogy kapjon Luxemburg és Litvánia is, ezek az országok azonban a fogyasztásuk nagyobbik részét importból fedezik, így a nap- és a szélerőműveik a saját termelésükön belül irreálisan nagy arányt érnek el, ezért itt most őket figyelmen kívül hagyjuk. Dőlt betűvel jeleztük, ha az adott területen vannak már piaci alapon megvalósuló projektek is.

10. Svédország szélenergia: 17%, napenergia: 0%

9. Hollandia  szélenergia: 13%, napenergia: 6%

8. Belgium – szélenergia: 15%, napenergia: 6%

7. Portugália – szélenergia: 24%, napenergia: 3%

6. Egyesült Királyság szélenergia: 25%, napenergia: 4%

5. Spanyolország szélenergia: 22%, napenergia: 8%

4. Görögország – szélenergia: 20%, napenergia: 10%

3. Írországszélenergia: 33%, napenergia: 0%

2. Németország szélenergia: 24%, napenergia: 9%

1. Dánia szélenergia: 58%, napenergia: 4%

A listavezetők szinte mindegyikére jellemző, hogy állami támogatások nélkül is építenek nap- és szélerőműveket. Mi lehet a sikerrecept? Először is, a technológia kezdeti szakaszában szükséges egy korrekt támogatási rendszer, ami segíti a telepítéssel foglalkozó hazai vállalkozások megerősödését. Majd miután a támogatásoknak köszönhetően ezek a cégek elsajátították a hatékony működéshez szükséges know-how-t, a technológia pedig a termelés felfutásának köszönhetően árban is versenyképessé vált, az államnak hátrébb kell lépnie, kiszámítható és piacbarát jogi és üzleti környezetet kell létrehoznia. A többi pedig már menni fog magától is.

Nincs időd naponta 8-10 hírt elolvasni? Iratkozz fel a heti hírlevelünkre, és mi minden szombat reggel megküldjük azt a 10-12-t, ami az adott héten a legfontosabb, legérdekesebb volt. Feliratkozás »

Elektromos autót használsz?

dr. Papp László (Sol Invictus)

Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás.