Herbert Diess lehetett volna a Tesla vezére

Az már régóta közismert tény, hogy Herbert Diess jó viszonyt ápol Elon Muskkal, és mindig elismerően beszél a Tesla eredményeiről. A VW csoport feje azon autóipari vezetők szűk listáját gyarapítja, akikről tényleg elhisszük, hogy komolyan gondolja az elektromos váltást. Ha hihetünk a német sajtó sztorijainak, akkor azt is tudjuk, hogy nem félt a saját bőrét vásárra vinni, amikor gyakorlatilag feltette az egész céget egy lapra, és a villanyos jövő irányába fordította a kormányt. Próbálták is jó páran elgáncsolni, de úgy néz ki, ő került ki győztesen.

De úgy tűnik, nem sokon múlott, hogy nem Fremont igazolta le a top menedzsert 2015-ben.

Sztár igazolás

Elon Muskkal nem lehet könnyű együtt dolgozni. Tudjuk ezt életrajzi könyvéből, megannyi beszámolóból, de valószínűleg a Tesla fő részvényese maga lenne az első aki elismeri ezt. Munkamániás és maximalista, ugyanakkor a pénzt másodlagosnak tekinti, küldetéstudata van. Valószínűleg ez lehetett a közös pont Diessel.

Mint a Business Insider német kiadása megtudta, amikor Herbert Diess 2015-ben a BMW-től a VW-hez váltott, nem Wolfsburg adta az egyetlen ajánlatot. Elon Musk is átadta volna neki a saját székét.

Bár a füles elsőre meghökkentően hangzik, nem nagyon tudnánk más nevet elképzelni ebben a sztoriban a hagyományos autógyártók köreiből. Hogy sok évtizednyi német menedzsment kultúrával a háta mögött, mennyire lett volna Diess kompatibilis a kaliforniai tech-startup világgal, az egy jó kérdés, de az sem lefutott meccs, hogy hosszú távon ki tudott volna-e jönni Muskkal. Ugyanakkor egy sikeres frigy esetén a német prémium gyártótól hozott szemléletmód sokat adhatott volna a Teslának. Ekkoriban ugyanis Diess a BMW fejlesztési vezetője volt, tehát vitte volna Kaliforniába  a mérnöki tudását, tapasztalatát, így még az is lehet, hogy megelőzte volna a Model 3 indulása körüli nehézségek némelyikét. A legnagyobb gond az akkumodul gyártással volt 2017-ben, de azért volt az autó tömegtermelése körül más nehézség is, ami részben a Tesla tömeggyártásban szerzett tapasztalatlanságára vezethető vissza.

Két dudás egy csárdában

Felmerülhet a kérdés, hogy egyáltalán miért is állt volna fel Musk a CEO székből?

Csak a rend kedvéért, egy amerikai tőzsdei részvénytársaságnál a struktúra alapvetően a következő: vannak a tulajdonosok, kis és nagy részvényesek, akiknek a szavazataival megválasztják az igazgatótanácsot (board). Ez a grémium sokszor más vállalatokból „részmunkaidőben” itt dolgozó top menedzserekből áll, akiknek feladata, hogy a tulajdonosok érdekeit és a cég küldetését szem előtt tartva, kinevezzenek és felügyeljenek egy felsővezetői csapatot. A board hivatalos vezetője a Chairman, az igazgatótanács elnöke – őt tehát a részvényesek szavazzák meg -, a tanács pedig ilyen értelemben a cég tényleges, operatív felsővezetőinek, így a CEO-nak azaz a vezérigazgatónak is a főnöke.

Musk a Tesla legnagyobb részvényese, a hozzá lojális többi résztulajdonossal együtt pedig mindig megvan az 51%-a, hogy olyan igazgatótanácsot nevezzen ki, ami neki szimpatikus. Így őt mindig meg is választották az igazgatótanács elnökének is, majd a tanács pedig kinevezte Muskot vezérigazgatónak. Ez így elsőre kicsit úgy hangzik mint valami szocialista mutyi, de alapvetően teljesen természetes, hogy ha egy cég legnagyobb részvényese aktívan részt akar venni a munkában, akkor a cégének egyben vezérigazgatója is.

Musk közismert 2018-as tőzsdefelügyeleti peren kívüli egyességének része volt, hogy 3 évig nem lehet az igazgatótanács elnöke, így azóta Robyn Denholm, a Telstra, a legnagyobb ausztrál telekom cég korábbi pénzügyi vezetője tölti be ezt a pozíciót. A dolog pikantériája, hogy így az ő főnöke Elon Musk, a Tesla legnagyobb részvényese, beosztottja pedig… Elon Musk, a Tesla vezérigazgatója.

Forrás: Herbert Diess / Twitter

2015-ben azonban még Musk volt mind a két kulcsfontosságú vezetői pozícióban, és ezek közül a vezérigazgatói, tehát a napi szintű, a cég működtetését meghatározó posztot adta volna át Diessnek – a német szakember pedig neki jelentett volna. A német újságírók azt is tudni vélik, hogy itt nem csak egyszerű érdeklődésről volt szó:

a VW ajánlata mellett Diess asztalán ott volt egy munkaszerződés is Elon Musk aláírásával. Két szót, a saját nevét kellett volna csak ráírnia, és 6 éve ő lett volna a Tesla vezérigazgatója.

Musk akkoriban többször gondolkodott azon, hogy ő inkább marad a stratégia döntéseknél, kijelöli az irányt a villanyautó márkánál, de a napi szintű munkát átadja másnak és a felszabaduló időt a Spacexre szenteli.

Ki tudja, hogyan alakult volna a szóban forgó vállalatok története, ha Diess aláírja a szerződést? Azért így sem kell senkinek keseregnie, a VW a legjobb úton halad afelé, hogy a hagyományos autóipari cégek közül az egyik legmeghatározóbb villanyos márka/csoport legyen, a Tesla idénre már 1 millió autót céloz meg és uralja az elektromos piacot, a Spacx pedig, köszöni szépen, Gwynne Shotwell vezetése alatt a világ legnagyobb űrfuvarozója lett.

Elektromos autót használsz?

Biró Balázs

A fenntartható közlekedés elkötelezett híve, akit elsősorban a Tesla céltudatos és piacot felforgató tevékenysége rántott magával ebbe a világba, így publikációi elsősorban erre a területre koncentrálnak.