Emelkedik az áram ára, és ezt a pénztárcánk is meg fogja érezni

A lakosság a rezsicsökkentett hatósági árak miatt ugyan nem érzékeli, de az elmúlt hónapokban jelentősen megemelkedett az áram nagykereskedelmi ára. A vállalatok és a közületek azonban a szabadpiacon szerződnek, így számukra a drágulás azzal jár, hogy januártól 30-60%-kal többet fognak fizetni a villamos energiáért. A vállalati szektor pedig aligha tehet mást, minthogy áthárítja a fogyasztókra a drasztikusan emelkedő költségeit.

Ahogyan Virovácz Péter, az ING Bank vezető makrogazdasági elemzője az Indexnek nyilatkozott:

„Most nagyon is sok oldalról került nyomás alá az ipar, ezért aligha elkerülhető, hogy viszonylag rövid távon a fogyasztók is megérezzék az előállítási költségek és köztük az energiaárak elszállását.”

A korábbi tapasztalatok szerint az ipari termelői árak változása átlagosan 6–9 hónap alatt épül be a fogyasztói árakba nagyjából 20 százalék erejéig, azaz 100 forintnyi termelői áremelkedés 20 forinttal növeli a fogyasztói árakat. Most azonban lehet, hogy a számos egyszerre jelentkező hatás miatt ez sokkal gyorsabban és nagyobb mértékben ér majd el a fogyasztókig – tette hozzá Virovácz Péter.

A áram költségeinek emelkedésében szerepet játszik néhány kimondottan Magyarországra jellemző tényező is, mint a kiegyenlítő energia árának növekedése és az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer bevezetése, alapvetően azonban a termelési költségek megugrása és a megnövekedett kereslet okolhatóak érte.

A magyar áramtőzsdén az elmúlt években rendre 50 euró/MWh közelében mozogtak az átlagárak, leszámítva a tavalyi rosszemlékű évet, amikor a jegyzés 40 euró alá süllyedt. Az idei év elején azonban meglódult az árfolyam, és júniusban már 75 euró fölött járt.

Egész Európában hasonló tendenciákat figyelhetünk meg, mert a nagykereskedelmi árak emelkedése nem magyarországi sajátosság. Németországban például 30 és 40 euró közötti átlagárakat láthattunk az előző tíz évben, az elmúlt hónapokban azonban 70-80 vagy akár 90 euróig is felszökött az árfolyam, amire 2008 óta nem volt példa.

Éves átlagárak a német áramtőzsdén. Forrás: energy-charts.de

Mi állhat a jelenség mögött? A válasz, mint oly sokszor, most is többrétű.

A tavalyi karanténidőszakban a négy fal közé zárt lakosság a szokásosnál kevesebb pénzt tudott költeni, ezért jelentős megtakarítások halmozódtak fel, amit tetéztek az állami élénkítő programok is (leánykori nevén: pénznyomtatás), így a korlátozások feloldásával óriási mértékű kereslet zúdult az iparra, a felpörgő termelés pedig megnövelte a keresletet az energia iránt, ami az energiaárak növekedéséhez vezetett. És az sem elhanyagolható tényező, hogy tavaly olyan infrastrukturáliskarbantartásokat halasztottak el, amelyeket most kell elvégezni, ez pedig a fentiekkel egyidőben szűkíti a kínálatot.

Kőszén

Kínában őrült tempóban nőtt az energiafelhasználás, az utóbbi hónapokban rendre kétszámjegyű növekedést láthattunk az áramfelhasználásban, és ezt nem a lakosság, hanem az ipari termelés gerjesztette. Az ország ugrásszerűen megnövekvő energiafelhasználása pedig azt eredményezte, hogy a kőszén világpiaci ára 2008 óta nem látott szintekre emelkedett. Bár Magyarország szenet nem, csak lignitet használ az áramtermeléshez, a lignitnek pedig nincs világpiaci ára, mert azt nem éri meg szállítani, így az erőművek maguknak szokták kitermelni, de mivel egy összekapcsolt európai piac része vagyunk, a szén árfolyama ránk is hatással van.

A szén tőzsdei ára. Forrás: Trading Economics

Földgáz

Hasonló okokból, az ázsiai kereslet növekedés miatt emelkedett a földgáz ára is, itt ugyan nem dőltek meg évtizedes rekordok, de utoljára 2014-ben láttunk hasonló árszintet. Ehhez az is hozzájárult, hogy a rendkívül hideg téli és tavaszi hónapok miatt a gáztározók feltöltöttségi szintje alacsonyabb az ilyenkor szokásosnál, ezeket most kellene feltölteni, miközben az LNG szállítmányok egy része a magasabb árakat kínáló ázsiai piacra tart. Az időjárás azonban más módon is hatott, az első félév jóval szélcsendesebb volt a tavalyinál, így a szélenergia nem tudott részt venni a keresletnövekedés kielégítésében, amelyet a hideg tavasz után a forró nyár, és az ezzel járó klímahasználat hajt még feljebb.

A földgáz európai ára. Forrás: FRED

Kibocsátási kvóta

Az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerében az erőművek számára kötelező a kibocsátásuknak megfelelő mennyiségű kvótát vásárolniuk. Ennek ára néhány évvel ezelőtt még tonnánként 10 euró alatt volt, ez az alacsony árfolyam azonban nem késztette elég hatékonyan arra a piac szereplőit, hogy csökkentsék a szén-dioxid-kibocsátásukat. Az EU éppen ezért a kvóták mennyiségének csökkentésébe kezdett, az árfolyam pedig mostanra 50 euró fölé emelkedett, és a piac nem is számít arra, hogy ez a jövőben jelentősen csökkenne. A kvóták árának növekedése pedig természetesen megnöveli a fosszilis eredetű áram előállításának költségét.

Kvóta árak az EU-ban. Forrás: sandbag.be

Az államilag stimulált keresletnövekedés, a klímavédelmi intézkedések és az időjárási szélsőségek tehát egyaránt hozzájárultak a jelenleg tapasztalható áremelkedéshez, ami minden bizonnyal át fog gyűrűzni az élet többi területére is, tovább fokozva a már így sem elhanyagolható mértékű inflációt. Idővel persze helyre fog majd állni a kereslet és a kínálat egyensúlya, és csökkenhetnek az árak, de hogy ez mikor és milyen formában fog megtörténni, azt ember legyen a talpán, aki meg tudja mondani.

A dolognak azonban van jó oldala is: az áram árának emelkedése segíti a megújulós beruházások megtérülését. Ebben a környezetben a vállalati szektor részéről megnövekszik a kereslet a nap- és a szélenergiára vonatkozó áramvásárlási szerződések iránt, a keresletnövekedés pedig a szerződéses árak emelkedésével jár. A vevők még így is olcsóbban juthatnak áramhoz, az eladók pedig nagyobb hozamot könyvelhetnek el, és egyre kevésbé szorulnak rá az állami támogatásokra – már amennyiben nem szállnak el nagyon az ő költségeik is. Végső soron ez ahhoz fog vezetni, hogy egyre több megújuló energiás kapacitás épül ki, visszaszorítva a fosszilis energiahordozókat, ezzel pedig a kvótakereskedelmi rendszer eléri a célját.

dr. Papp László (Sol Invictus)

Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás.