Mennyire egészséges a laboratóriumban növesztett hús?

A laborban tenyésztett hús kapcsán aránylag nagy (bár nem teljes körű) egyetértés van arról, hogy környezetvédelmi és állatjóléti szempontból előnyösebb a nagyüzemi állattartásnál, az egészségügyi hatásai azonban jóval kevésbé közismertek, ezért a következőkben ezt a témát fogjuk egy kicsit körüljárni, hiszen ez egy kiemelt fontosságú kérdés a társadalmi elfogadottsága szempontjából.

Mivel a tenyésztett hús alapvetően a nagyüzemi hústermékeket helyettesítheti, ezért e két termékcsoport egészségre gyakorolt hatásait vetjük össze egymással. A legtöbb, a témában született publikáció az Egyesült Államokból származik, így ebben a cikkben is elsősorban amerikai adatokra kell támaszkodnunk, ami azt jelenti, hogy nem minden megállapítás ültethető át egy az egyben Európára, de ahol lehet, ott jelezni fogjuk a különbségeket.

Kórokozók

Az amerikai járványügyi hatóság (CDC) becslése szerint évente 48 millió ételmérgezés történik az országban, ebből 128 ezren szorulnak kórházi ápolásra és 3 ezren halnak meg. Egy tanulmány szerint az ételmérgezéses megbetegedések 22%-a, és a halálesetek 29%-a köthető a hústermékekhez.

A leggyakoribb kórokozók az E. coli, a Szalmonella, és a Campylobacter mind fekális eredetűek, az általuk okozott ételmérgezés oka a bélsárral szennyezett, és nem megfelelően hőkezelt hús elfogyasztása. Persze a vágóhidakon rengeteg módszer létezik a látható szennyeződések eltávolítására, sőt képalkotó eljárásokkal is kísérleteznek a szemmel nem látható szennyeződések elleni küzdelemben, mégis az élelmiszer felügyelet (FDA) adatai szerint a boltokban kapható csirkehús 4%-a Szalmonellával, 10%-a Campylobacterrel, a baromfihúsok, a darált marhahús és a sertéshús 19-46%-a E. colival fertőzött. A tendencia javulást mutat ugyan, de még mindig nem elhanyagolható a fertőzött húsok aránya.

Kórokozókkal fertőzött húsok aránya a boltok polcain. Forrás: FDA

Az ételmérgezést okozó baktériumok szinte minden esetben a bélrendszerből származnak, és nem kell aggódnunk miattuk, ha a húst bélrendszer nélkül tenyésztjük.

Antibiotikumok

A nagy állattartó telepeken a túlzsúfoltság és a rossz higiéniás körülmények jelentette fertőzési kockázatok csökkentése érdekében tömeges mennyiségben alkalmaznak antibiotikumokat. A gyógyászatilag fontosnak minősülő antibiotikumokból évi 6200 tonnát használ fel az amerikai húsipari ágazat, 94%-át egyszerűen a takarmányba vagy az ivóvízbe keverik (forrás: FDA). Amíg mi emberek csak orvosi vényre kaphatunk antibiotikumot, addig az állattenyésztésben néhány évvel ezelőttig a felhasznált mennyiség 97%-át pult alól szerezték be, és a helyzet csak az elmúlt években bevezetett szigorítás nyomán javult, ám az állatorvosi felügyelet szabályait még mindig elég megengedően értelmezik.

A legnagyobb probléma ezzel az antibiotikum-rezisztens baktériumok kifejlődése. A csirkékben lévő szalmonella és E. coli baktériumok 20%-a legalább három antibiotikumra rezisztens, ami elég aggasztó. Az ürülékben lévő rezisztens baktériumok a szennyvíz, a trágyázás vagy rovarok segítségével juthatnak ki az állattartó telepekről, így még azokat is veszélyeztetik, akik nem esznek húst. A CDC szerint az Egyesült Államokban évente 35 ezer halálozás köthető a rezisztens baktériumok által okozott fertőzésekhez. A helyzet Európában sem sokkal jobb, itt évente 33 ezren halnak meg hasonló okból. Az ügy súlyossága miatt az EU a jövő évtől kezdődően betiltja az antibiotikumok preventív jellegű használatát, ami mostanáig Európában is bevett gyakorlat volt.

Kép: CDC

Az antibiotikumok nyakló nélküli használatának oka csupán annyi, hogy a termelők pár forintot lefaragjanak a hús árából, ami elegendő indoknak bizonyult arra, hogy egy közegészségügyi válsághelyzetet hozzunk létre.

És nem csak az élelmiszerben lévő baktériumok jelentenek gondot. Ott van a kergemarhakór, a sertésinfluenza, vagy a madárinfluenza, amelyek potenciálisan emberek millióit lehetnek képesek megölni

A tenyésztett hús, melyet egyébként gyakran clean meat-nek, azaz tiszta húsnak is hívnak, steril körülmények között állítható elő, ezért a folyamat során nincs szükség antibiotikumok felhasználására.

Vegyi anyagok

Az Egyesült Államokban hétféle, az FDA által engedélyezett hormonkészítményt használnak a hús és a tejhozam fokozására. Az Európai Unió teljes mértékben tiltja a hormonok használatát, de az állatok szervezete ezek nélkül is tartalmaz természetes hormonokat. A tojás például természetes módon is több ösztrogént tartalmaz, mint egy hormonkezelt szarvasmarha.

A tenyésztett húsnak a sejtosztódás miatt ugyanúgy szüksége van növekedési hormonokra, mint egy hagyományos módon nevelt állatnak, nemi hormonokra viszont az élő állatokkal ellentétben nincs szüksége, ezért olyat nem is tartalmaz.

A tápláléklánc révén az élő állatok szervezetében számos vegyi mérgezőanyag és ipari szennyezőanyag halmozódik fel, mint például rovarölő szerek, növényvédő szerek, poliklórozott bifenilek (PBC), nehézfémek, dioxinok, stb. Nem nehéz kitalálni, hogy ezek egyike sem túl egészséges.

Amikor a tudósok száz bolti húsmintát vizsgáltak meg Spanyolországban 33 rákkeltő anyag, mint például a policiklusos aromás szénhidrogének, vagy a szervesklór-peszticidek vonatkozásában, arra a következtetésre jutottak, hogy a rákkockázat csökkentése érdekében heti legfeljebb 2 adag húsétel fogyasztása javasolt.

Erre most sokan azt mondhatják, hogy ők tanyasi kapirgálós csirkét meg bio húst esznek, ezért őket egyáltalán nem érinti a probléma. Ez azonban valószínűleg csak önáltatás.

Egy másik spanyolországi vizsgálat ugyanis nem talált számottevő különbséget a nagyipari és a bio húsban lévő vegyi anyagok mennyiségében. Más tanulmányok is hasonló eredményre jutottak, sőt bizonyos esetekben a bio hús még szennyezettebb is volt.

A vizsgált francia organikus és minőségbiztosítási címkével ellátott húsokban magasabb a dioxinok és PCB-k mennyisége, mint a normál húsüzemi termékekben. Forrás: Evaluation of micropollutants and chemical residues in organic and conventional pig meat – ‎Dervilly-Pinel et al.

Hogyan kerülnek be a vegyi anyagok még az ökológiai módszerrel tartott állatok szervezetébe is? Úgy, hogy egész életükben ki vannak téve az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés, az erőművek és a hulladékok által okozott szennyezésnek. A szennyezőanyagok már mindenütt ott vannak, a vízben, a levegőben, a talajban, nincs menekvés előlük, még a Mariana-árokban is műanyag hulladék van. A hatvanas években betiltott rovarölő szer, a rendkívül káros DDT a mai napig megtalálható az anyatejben. Egyetlen hely maradt a hústermelés számára, amit tisztán tarthatunk: a laboratórium.

A tenyésztett hús esetében ugyanis nincs tápláléklánc, ha például biomassza fermentációval állítjuk elő a tenyésztéshez szükséges proteineket szén-dioxidból, ammóniából és hidrogénből (lásd korábbi cikkünket a témában), akkor az ipari szennyezőanyagok teljesen kizárhatóak a folyamatból. Annyi tonhalat növeszthetünk, amennyit csak akarunk, nulla higanytartalommal.

Nem vicc: ők tényleg a levegőből készítenek ennivalót

Tápanyagok

Eddig olyan anyagokról volt szó, amelyek jobb, ha inkább nincsenek benne a húsban, más anyagokra azonban nagyon is szüksége van a szervezetünknek. A proteinek mellett ide tartozik a B12 vitamin, a vas és az omega-3 zsírsavak. A B12 vitamint az állatok szervezetében lévő mikroorganizmusok termelik, a vas pedig a vérben található meg, azonban mindkét tápanyag könnyedén hozzáadható a húshoz a növekedése során, csakúgy, mint az esszenciális aminosavak.

Ezen túlmenően a hagyományos húsban lévő telített zsírsavakat a tervezés során sokkal egészségesebb omega-3 zsírsavakra cserélhetjük. Nézzük mit ír a webbeteg.hu az omega-3-ról:

… jelentős mennyiségben a tengeri halakban fordulnak elő, az édesvízi halfajtákban nem találhatóak meg. Hazánkban a busa zsírja, néhány növényi olaj és magvak, valamint a szójabab is tartalmazza az esszenciális zsírsavakat. A hetente ajánlott fogyasztási mennyiség 200-300 g, azonban Magyarországon az ajánlott mennyiség csupán egynyolcadát fogyasztjuk.

Kép: MeaTech 3D

Magyarországon az emberek nem fogyasztanak elég telítetlen zsírsavat, ezen egy csapásra változtathatnánk, ha a húsok tápanyagprofilját megtervezhetnénk, aminek aligha lesz technikai akadálya. Egy-két évtized múlva akár a különböző demográfiai csoportok igényére szabhatjuk a húsok tápanyag-összetételét. Semmi akadálya nem lesz, hogy a gyerekek, a kismamák vagy az idősek a saját egészségügyi igényeinek legjobban megfelelő húsokat fogyasszák. És az sem elképzelhetetlen, hogy némileg drágábban ugyan, de valaki az orvosa javaslatának megfelelő, speciális összetételű húsokat készíttessen a sarki kézműves húsboltban, mint ahogyan ma méretre igazíttatunk egy ruhát a szabónál. A lehetőségeink szinte végtelenek, a proteintervezés pedig egy új szakma lehet, mint ahogyan alkalmazásfejlesztő sem létezett még 20 évvel ezelőtt.

Mindez egyelőre pusztán lehetőség, hiszen silány minőséget bármiből lehet készíteni, de megfelelő szabályozás és tudatos fogyasztói döntések révén a sejtalapú mezőgazdaság a mainál jóval egészségesebbé teheti a húsételeket.

Címlapkép: Benjamin Steakhouse

dr. Papp László (Sol Invictus)

Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás.