Még egy atomerőmű is több madarat öl meg, mint ez a szélfarm

A tasmániai Cattle Hill szélfarm 2019 végén kezdte meg működését, és a szélerőművek egyik negatív hatását mérsékelni igyekvő kísérlet fontos színhelyévé vált. Nem másról van szó, mint a turbinákkal történő ütközésből eredő madárpusztulásról, ami a technológia társadalmi elfogadottságát, és ezáltal a terjedését hátráltató, mindenképpen megoldásra szorul egyik probléma.

A 144 MW-os Cattle Hill a sziget középső régiójában épült meg, ami egybeesik a veszélyeztetett tasmán ékfarkú sas (Aquila audax fleayi) élőhelyével. A tulajdonos Goldwind azzal a feltétellel kapta meg a környezetvédelmi engedélyt, hogy az első évben legfeljebb 5 sas pusztulhat el, azonban Leigh Walters, a vállalat projektigazgatójának nyilatkozata szerint a cél kezdetektől fogva az volt, hogy ez a szám nulla legyen.

Hogy ezt a céljukat megvalósíthassák, egy kamerákból és mesterséges intelligenciából álló rendszert építettek ki a szélfarm területén. Összesen 16, kamerákkal felszerelt oszlopot állítottak fel a helyszínen, amelyek folyamatosan az eget pásztázzak, arra várva, hogy mikor kell valamelyik turbinát leállítani egy átrepülő sas miatt. A rendszer képes egy kilométeres távolságból is detektálni egy sast, és másodperek alatt kiszámítani a várható repülési útvonalát.

Az IdentiFlight nevet viselő rendszer másfél éve működik, ez idő alatt egyetlen ékfarkú sas pusztult el, ezt a balesetet a lefolytatott vizsgálat szerint emberi beavatkozás okozta. Az esetből levonták a kellő tanulságokat, és módosították a rendszer működését, azóta nem került sor újabb ütközésre.

Kép: IdentiFlight

A program eddigi működése során a 48 turbinából álló farmon napi átlag 400 leállás történt, melyek alkalmanként körülbelül 2 percig tartottak, így egy turbinára napi 17 percnyi állásidő jutott. Ez természetesen bevételkiesést jelent a tulajdonosok számára, ezért a következő fázisban a rendszer finomhangolása fog megtörténni a veszteségek minimalizálása érdekében.

A projekt során rengeteg adatra tett szert az üzemeltető, több mint 300 ezer repülési útvonalat követtek nyomon, ezáltal a gépi intelligencia is sokat tanult a madarak viselkedéséről és a várható mozgásukról. A megszerzett tapasztalatokat felhasználva a szakemberek két módon is csökkenteni tudják az állásidőt. Egyrészről az óvatosságból eredetileg túl nagyra méretezett  biztonsági zónát csökkenthetik, másrészt a madarak átrepülése után hamarabb újra tudják indítani a turbinákat.

A Cattle Hill szélfarm. Kép: Goldwind

Bár a köztudat a madárpusztulást a szélenergiával kapcsolja össze, a valóságban a többi energiaforrás is érintett a problémában. Egy 2009-es tanulmány szerint a szélturbinák esetében a lapátokkal való ütközés okozza a balesetek többségét, a szénalapú áramtermelés esetében a külszíni fejtéssel járó élőhelyvesztés, a savas esők és a klímaváltozás, az atomerőművek esetében pedig az uránbányászat és uránfeldolgozás során keletkező melléktermékek okozta mérgezések, valamint a hűtőtornyokkal, és az erőműveket körülvevő vezetékekkel való ütközések felelősek a legtöbb pusztulásért. A tanulmány becslése  szerint 1 GWh áram előállítása során a szénerőművek 5,2, az atomerőművek 0,4, a szélerőművek pedig 0,3 madár halálát okozzák. A legnagyobb veszélyt az energiahordozók kinyerése vagy felhasználása jelenti, a szélerőművek esetében azonban erről nem beszélhetünk, hiszen a szelet nem kell bányászni.

A mesterséges intelligenciának köszönhetően a szélerőműveknek a hagyományos erőművekkel szemben meglévő előnye tovább nőhet. Leigh Walters úgy fogalmazott, hogy ez a megoldás ugyan növeli a költségeiket, de ez elhanyagolható mértékű. A megoldás  jelentős előnye ugyanakkor, hogy megkönnyíti az együttműködést a szabályozóval és a helyi közösségekkel, ami egy fontos hozzáadott érték jelent az iparág számára.

Az IdentyFlight honlapja szerint a rendszerüket már 3 kontinens 4 országában, köztük Svédországban és Németországban is alkalmazzák

dr. Papp László (Sol Invictus)

Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás.