PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly93d3cub21vZGFqYWVjb28uaHUvamFlY29vL21vZGVsbGVrL2phZWNvby01LWV2Lz91dG1fc291cmNlPXZpbGxhbnlhdXRvc29rJnV0bV9tZWRpdW09cmVmZXJyYWwmdXRtX2NhbXBhaWduPWphZWNvbzVldiZ1dG1faWQ9amFlY29vNWV2IiBvbmNsaWNrPSJqYXZhc2NyaXB0OndpbmRvdy5vcGVuKCdodHRwczovL3d3dy5vbW9kYWphZWNvby5odS9qYWVjb28vbW9kZWxsZWsvamFlY29vLTUtZXYvP3V0bV9zb3VyY2U9dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX21lZGl1bT1yZWZlcnJhbCZ1dG1fY2FtcGFpZ249amFlY29vNWV2JnV0bV9pZD1qYWVjb281ZXYnLCAnX2JsYW5rJywgJ25vb3BlbmVyJyk7IHJldHVybiBmYWxzZTsiPjxwaWN0dXJlPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI2LzAzL2xlYWQtamFlY29vLWo1LWV2LW1vYmlsLTIwMjYtMDItMjMuanBnIiBtZWRpYT0iKG1heC13aWR0aDogNzAwcHgpIj48c291cmNlIHNyY3NldD0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNi8wMy9sZWFkLWphZWNvby1qNS1ldi1vNS1ldi1wcGMtMDMtMDItMTMwMC14LTYwMC1kZXNrdG9wLTIwMjYtMDItMjMuanBnIiBtZWRpYT0iKG1pbi13aWR0aDogNzAwcHgpIj48aW1nIHNyYz0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNi8wMy9sZWFkLWphZWNvby1qNS1ldi1vNS1ldi1wcGMtMDMtMDItMTMwMC14LTYwMC1kZXNrdG9wLTIwMjYtMDItMjMuanBnIiBhbHQ9IiI+PC9waWN0dXJlPjwvYT4=PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly93d3cub21vZGFqYWVjb28uaHUvb21vZGEvbW9kZWxsZWsvb21vZGEtNWV2Lz91dG1fc291cmNlPXZpbGxhbnlhdXRvc29rJnV0bV9tZWRpdW09cmVmZXJyYWwmdXRtX2NhbXBhaWduPW9tb2RhNWV2JnV0bV9pZD1vbW9kYTVldiIgb25jbGljaz0iamF2YXNjcmlwdDp3aW5kb3cub3BlbignaHR0cHM6Ly93d3cub21vZGFqYWVjb28uaHUvb21vZGEvbW9kZWxsZWsvb21vZGEtNWV2Lz91dG1fc291cmNlPXZpbGxhbnlhdXRvc29rJnV0bV9tZWRpdW09cmVmZXJyYWwmdXRtX2NhbXBhaWduPW9tb2RhNWV2JnV0bV9pZD1vbW9kYTVldicsICdfYmxhbmsnLCAnbm9vcGVuZXInKTsgcmV0dXJuIGZhbHNlOyI+PHBpY3R1cmU+PHNvdXJjZSBzcmNzZXQ9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjYvMDMvbGVhZC1vbW9kYS1qNS1ldi1vNS1ldi1wcGMtMDMtMDYtNjAwLXgtNTAwLW1vYmlsLmpwZyIgbWVkaWE9IihtYXgtd2lkdGg6IDcwMHB4KSI+PHNvdXJjZSBzcmNzZXQ9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjYvMDMvbGVhZC1vbW9kYS1qNS1ldi1vNS1ldi1wcGMtMDMtMDUtMTMwMC14LTYwMC1kZXNrdG9wLmpwZyIgbWVkaWE9IihtaW4td2lkdGg6IDcwMHB4KSI+PGltZyBzcmM9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjYvMDMvbGVhZC1vbW9kYS1qNS1ldi1vNS1ldi1wcGMtMDMtMDUtMTMwMC14LTYwMC1kZXNrdG9wLmpwZyIgYWx0PSIiPjwvcGljdHVyZT48L2E+ Az időjárásfüggő megújuló energiáról szóló diskurzus során szinte mindig Németország szokott lenni a viszonyítási alap, tekintsék akár követendő, akár kerülendő példának. Ennek talán az lehet a fő oka, hogy Németország volt az egyik első olyan ország a világon, amely komoly fejlesztésekbe kezdett ezen a téren. A tavalyi évben a modern megújulók, azaz a nap- és a szélenergia adta az ország nettó áramtermelésének 33%-át, ami világviszonylatban is magas aránynak mondható, nyilvánvalóan érdemes tehát figyelemmel kísérni a németországi fejleményeket. Az elmúlt években ugyanakkor több európai ország is felzárkózott a németekhez, így mára már Írország, Görögország, és Portugália is hasonló arányt ért el, Dánia pedig egyenesen a dupláját. Persze ezek aránylag kis országok, tavaly viszont egy nagyobb ország is beérte az élbolyt, Spanyolországban ugyanis 33% fölé emelkedett a modern megújulók aránya, amivel Németországot is megelőzte. Hogyan jutottunk idáig? A spanyol kormány a 2000-es évek közepén egy a piaci árnál jóval kedvezőbb kötelező átvételi árat vezetett be a megújuló energiát termelő erőművek számára. Az intézkedés hatására megindult a nap- és a szélerőművek telepítése, ám az évtized végére az egyre olcsóbb szélturbinák, és az olcsó kínai napelemek megjelenésének köszönhetően jelentős mértékben csökkentek a beruházási költségek, ezzel párhuzamosan pedig az elérhető profit irreálisan magasra nőtt. Az így kialakult, aranylázra emlékeztető beruházási boom egy olyan növekedési pályára állította a szektort, amit a költségvetés már nem volt képes finanszírozni, a kibontakozó pénzügyi válság miatt pedig egyébként is költségvetési megszorításokkal kellett szembenéznie az országnak. Így a kormány a 2010-es évek elejére fokozatosan megszüntette a támogatásokat, adót vetett ki a naperőművekre és visszamenőleges hatállyal csökkentette a kötelező átvételi árakat. Ez utóbbi lépés pereket és bizalmi válságot eredményezett, 2013-ra végül teljesen befagyott a spanyol piac, és nem épült több új erőmű. Kép: Rechargenews A válságot követően egy piacibb szemléletű kormány került hatalomra, az ország gazdasági helyzete is javult, de egy másik fontos változás is történt: időközben olyan mértékben csökkentek a beruházási költségek, hogy már piaci alapon is érdemes volt naperőműveket építeni. A kormány 2017-ben kiírt ugyan egy új aukciót nap- és szélerőművek építésére, a második fordulóra viszont újabb 4 évet kellett várni. Az állam passzivitása ugyanakkor nem jelentett megállást, sokkal fontosabb volt az iparág számára kedvező szabályozási környezet kialakítása, amely lehetővé tette a fogyasztók és a termelők közötti hosszú távú áramvásárlási szerződések piacának kialakulását. 2019-ben Sevilla mellett megépült az ország és a kontinentális Európa első piaci alapon működő naperőműve, a Don Rodrigo, amelynek üzleti modelljét mi is bemutattuk egy korábbi cikkünkben. Don Rodrigo: egy piaci alapon működő naperőmű Ebben az évben indult be az az azóta is tartó újabb beruházási boom, amely már egyre kevésbé támaszkodik állami segítségre. A tavalyi évben Németország után Spanyolországban telepítették a legtöbb napelemet, a 3,5 GW-os új kapacitásból 3 GW valósult meg piaci alapon, ami Európában toronymagasan a legmagasabb érték. A számok A megújulók gyors fejlődése természetesen átrajzolta az ország energiamixét is, amely korábban olyan konvencionális energiaforrásokra támaszkodott, mint a földgáz, a szén, az atomenergia és a vízenergia. 2021-re azonban a szén szinte teljesen kiszorult a termelésből, és már csak alig 2%-ot ért el. Az elmúlt évtizedben 40-50 terawattórával csökkent a szénerőművek termelése, ami körülbelül Magyarország teljes éves áramfelhasználásának felel meg. A visszaszoruló szén helyét két forrásból pótolták. Egyrészről Spanyolország korábban áramexportőr volt, ez a pozíciója azonban mostanra megszűnt, és a tavalyi évet egy közel nullás export-import egyenleggel zárta, így összességében kevesebbet kell termelnie. Másrészről pedig 10 év alatt 34 TWh-val növelte a nap- és a szélenergiából származó termelését, ami Paks éves termelésének a duplája. A napenergia termelése tavaly 29%-kal nőtt, a szélenergiáé pedig 10%-kal. A többi energiaforrás, mint a földgáz, a víz, vagy a nukleáris energia pozíciója viszont alig változott az elmúlt 10 évben. A 2021-es spanyol energiamix legnagyobb szeletét a földgáz adta közel 28%-kal, a szélenergia 23%-kal a második helyen állt, melyet az atomenergia követ 21%-kal. A vízenergia 12%-ot, a napenergia 10%-ot, a szén, a biomassza és az egyéb fosszilis energia pedig egyaránt 2-2%-ot ért el. Spanyolország 2025-ig bezárja a még megmaradt szénerőműveit, a tovább bővűlő megújulós kapacitások pedig a következő években már a földgáz részesedését fogják csökkenteni, illetve növelhetik az ország exportját. 2027 és 2035 között az atomerőműveket is le fogják állítani, a németek tehát koránt sincsenek egyedül a nukleáris energia kivezetésével Európában. A spanyol áramtermelés adatait megtalálhatjuk a rendszerirányító RED Eléctrica honlapján, ahol élőben követhetjük a termelés alakulását, de kereshetünk az elmúlt évekre vonatkozó grafikonokat is. Egy másik hasznos oldal az energy-charts.info, ahol az európai országokról érhető el rengeteg különféle grafikon. dr. Papp László (Sol Invictus)Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás. Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!
