Ebben már a spanyolok is megelőzték Németországot

Az időjárásfüggő megújuló energiáról szóló diskurzus során szinte mindig Németország szokott lenni a viszonyítási alap, tekintsék akár követendő, akár kerülendő példának. Ennek talán az lehet a fő oka, hogy Németország volt az egyik első olyan ország a világon, amely komoly fejlesztésekbe kezdett ezen a téren. A tavalyi évben a modern megújulók, azaz a nap- és a szélenergia adta az ország nettó áramtermelésének 33%-át, ami világviszonylatban is magas aránynak mondható, nyilvánvalóan érdemes tehát figyelemmel kísérni a németországi fejleményeket.

Az elmúlt években ugyanakkor több európai ország is felzárkózott a németekhez, így mára már Írország, Görögország, és Portugália is hasonló arányt ért el, Dánia pedig egyenesen a dupláját. Persze ezek aránylag kis országok, tavaly viszont egy nagyobb ország is beérte az élbolyt, Spanyolországban ugyanis 33% fölé emelkedett a modern megújulók aránya, amivel Németországot is megelőzte.

Hogyan jutottunk idáig?

A spanyol kormány a 2000-es évek közepén egy a piaci árnál jóval kedvezőbb kötelező átvételi árat vezetett be a megújuló energiát termelő erőművek számára. Az intézkedés hatására megindult a nap- és a szélerőművek telepítése, ám az évtized végére az egyre olcsóbb szélturbinák, és az olcsó kínai napelemek megjelenésének köszönhetően jelentős mértékben csökkentek a beruházási költségek, ezzel párhuzamosan pedig az elérhető profit irreálisan magasra nőtt.

Az így kialakult, aranylázra emlékeztető beruházási boom egy olyan növekedési pályára állította a szektort, amit a költségvetés már nem volt képes finanszírozni, a kibontakozó pénzügyi válság miatt pedig egyébként is költségvetési megszorításokkal kellett szembenéznie az országnak. Így a kormány a 2010-es évek elejére fokozatosan megszüntette a támogatásokat, adót vetett ki a naperőművekre és visszamenőleges hatállyal csökkentette a kötelező átvételi árakat. Ez utóbbi lépés pereket és bizalmi válságot eredményezett, 2013-ra végül teljesen befagyott a spanyol piac, és nem épült több új erőmű.

Kép: Rechargenews

A válságot követően egy piacibb szemléletű kormány került hatalomra, az ország gazdasági helyzete is javult, de egy másik fontos változás is történt: időközben olyan mértékben csökkentek a beruházási költségek, hogy már piaci alapon is érdemes volt naperőműveket építeni.

A kormány 2017-ben kiírt ugyan egy új aukciót nap- és szélerőművek építésére, a második fordulóra viszont újabb 4 évet kellett várni. Az állam passzivitása ugyanakkor nem jelentett megállást, sokkal fontosabb volt az iparág számára kedvező szabályozási környezet kialakítása, amely lehetővé tette a fogyasztók és a termelők közötti hosszú távú áramvásárlási szerződések piacának kialakulását.

2019-ben Sevilla mellett megépült az ország és a kontinentális Európa első piaci alapon működő naperőműve, a Don Rodrigo, amelynek üzleti modelljét mi is bemutattuk egy korábbi cikkünkben.

Ebben az évben indult be az az azóta is tartó újabb beruházási boom, amely már egyre kevésbé támaszkodik állami segítségre. A tavalyi évben Németország után Spanyolországban telepítették a legtöbb napelemet, a 3,5 GW-os új kapacitásból 3 GW valósult meg piaci alapon, ami Európában toronymagasan a legmagasabb érték.

A számok

A megújulók gyors fejlődése természetesen átrajzolta az ország energiamixét is, amely korábban olyan konvencionális energiaforrásokra támaszkodott, mint a földgáz, a szén, az atomenergia és a vízenergia. 2021-re azonban a szén szinte teljesen kiszorult a termelésből, és már csak alig 2%-ot ért el. Az elmúlt évtizedben 40-50 terawattórával csökkent a szénerőművek termelése, ami körülbelül Magyarország teljes éves áramfelhasználásának felel meg.

A visszaszoruló szén helyét két forrásból pótolták. Egyrészről Spanyolország korábban áramexportőr volt, ez a pozíciója azonban mostanra megszűnt, és a tavalyi évet egy közel nullás export-import egyenleggel zárta, így összességében kevesebbet kell termelnie. Másrészről pedig 10 év alatt 34 TWh-val növelte a nap- és a szélenergiából származó termelését, ami Paks éves termelésének a duplája.

A napenergia termelése tavaly 29%-kal nőtt, a szélenergiáé pedig 10%-kal. A többi energiaforrás, mint a földgáz, a víz, vagy a nukleáris energia pozíciója viszont alig változott az elmúlt 10 évben.

A 2021-es spanyol energiamix legnagyobb szeletét a földgáz adta közel 28%-kal, a szélenergia 23%-kal a második helyen állt, melyet az atomenergia követ 21%-kal. A vízenergia 12%-ot, a napenergia 10%-ot, a szén, a biomassza és az egyéb fosszilis energia pedig egyaránt 2-2%-ot ért el.

Spanyolország 2025-ig bezárja a még megmaradt szénerőműveit, a tovább bővűlő megújulós kapacitások pedig a következő években már a földgáz részesedését fogják csökkenteni, illetve növelhetik az ország exportját. 2027 és 2035 között az atomerőműveket is le fogják állítani, a németek tehát koránt sincsenek egyedül a nukleáris energia kivezetésével Európában.

A spanyol áramtermelés adatait megtalálhatjuk a rendszerirányító RED Eléctrica honlapján, ahol élőben követhetjük a termelés alakulását, de kereshetünk az elmúlt évekre vonatkozó grafikonokat is. Egy másik hasznos oldal az energy-charts.info, ahol az európai országokról érhető el rengeteg különféle grafikon.

Nincs időd naponta 8-10 hírt elolvasni? Iratkozz fel a heti hírlevelünkre, és mi minden szombat reggel megküldjük azt a 10-12-t, ami az adott héten a legfontosabb, legérdekesebb volt. Feliratkozás »

Elektromos autót használsz?

dr. Papp László (Sol Invictus)

Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás.