PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly9oeXVuZGFpLmh1L21vZGVsbGVrL2lvbmlxLTUtbi8iIG9uY2xpY2s9ImphdmFzY3JpcHQ6d2luZG93Lm9wZW4oJ2h0dHBzOi8vaHl1bmRhaS5odS9tb2RlbGxlay9pb25pcS01LW4vJywgJ19ibGFuaycsICdub29wZW5lcicpOyByZXR1cm4gZmFsc2U7Ij48cGljdHVyZT48c291cmNlIHNyY3NldD0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNC8wNS9oeXUta2FtcGFueW9rLWlvbmlxNW4tYmFubmVyZWstNjAweDUwMC0wMS5wbmciIG1lZGlhPSIobWF4LXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzA1L2h5dS1rYW1wYW55b2staW9uaXE1bi1iYW5uZXJlay0xOTQweDUwMC0wMS5wbmciIG1lZGlhPSIobWluLXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxpbWcgc3JjPSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzA1L2h5dS1rYW1wYW55b2staW9uaXE1bi1iYW5uZXJlay0xOTQweDUwMC0wMS5wbmciIGFsdD0iIj48L3BpY3R1cmU+PC9hPg==
auto
2024. 06. 22. szombat
PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly9nZGVodS5oaXQuZ2VtaXVzLnBsL2hpdHJlZGlyL2lkPWJRMHdSSWJvaTRmZVE4ZGxYb2dReFpkUy5Ca2dGcGkxTUVpa2oydWNlazMuZjcvZmFzdGlkPW1ndmhlY2RodnVuZGVsZGFsandrbHZiamNoamcvc3RwYXJhbT1ybWtzb3VnbnpyL25jPTAvZ2Rwcj0wL2dkcHJfY29uc2VudD0vdXJsPWh0dHBzOi8vd3d3Lm9wZWwuaHUvYWphbmxhdG9rL29zc3plcy9vcGVsZWxla3Ryb21vc3RhbW9nYXRhcy5odG1sP3V0bV9zb3VyY2U9dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX21lZGl1bT1iYW5uZXImdXRtX2NhbXBhaWduPUFzdHJhLWFsd2F5c29uLVZOLUFzdHJhLVBST01PLURJUy1SRVMtUkUmdXRtX3Rlcm09MjAyNC0wNS0wNiZ1dG1fY29udGVudD0xMzAweDYwMCIgb25jbGljaz0iamF2YXNjcmlwdDp3aW5kb3cub3BlbignaHR0cHM6Ly9nZGVodS5oaXQuZ2VtaXVzLnBsL2hpdHJlZGlyL2lkPWJRMHdSSWJvaTRmZVE4ZGxYb2dReFpkUy5Ca2dGcGkxTUVpa2oydWNlazMuZjcvZmFzdGlkPW1ndmhlY2RodnVuZGVsZGFsandrbHZiamNoamcvc3RwYXJhbT1ybWtzb3VnbnpyL25jPTAvZ2Rwcj0wL2dkcHJfY29uc2VudD0vdXJsPWh0dHBzOi8vd3d3Lm9wZWwuaHUvYWphbmxhdG9rL29zc3plcy9vcGVsZWxla3Ryb21vc3RhbW9nYXRhcy5odG1sP3V0bV9zb3VyY2U9dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX21lZGl1bT1iYW5uZXImdXRtX2NhbXBhaWduPUFzdHJhLWFsd2F5c29uLVZOLUFzdHJhLVBST01PLURJUy1SRVMtUkUmdXRtX3Rlcm09MjAyNC0wNS0wNiZ1dG1fY29udGVudD0xMzAweDYwMCcsICdfYmxhbmsnLCAnbm9vcGVuZXInKTsgcmV0dXJuIGZhbHNlOyI+PHBpY3R1cmU+PHNvdXJjZSBzcmNzZXQ9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjQvMDYvb3BlbC1hc3RyYS1zdC0yNDA0MzAtMTMwMHg2MDAtMS5qcGciIG1lZGlhPSIobWluLXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxpbWcgc3JjPSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzA2L29wZWwtYXN0cmEtc3QtMjQwNDMwLTEzMDB4NjAwLTEuanBnIiBhbHQ9IiI+PC9waWN0dXJlPjwvYT48SU1HIFNSQz0iaHR0cHM6Ly9nZGVodS5oaXQuZ2VtaXVzLnBsL19bVElNRVNUQU1QXS9yZWRvdC5naWY/aWQ9YlEwd1JJYm9pNGZlUThkbFhvZ1F4WmRTLkJrZ0ZwaTFNRWlrajJ1Y2VrMy5mNy9mYXN0aWQ9a25hamhrbm5ob2ZweXlpanVtcHhsbmhxZWhseC9zdHBhcmFtPXhrbWZpa2R1Z3gvbmM9MC9nZHByPTAvZ2Rwcl9jb25zZW50PSIgc3R5bGU9IndpZHRoOjFweCFpbXBvcnRhbnQ7IiAvPg==

Annak ellenére, hogy a világ legnagyobb és leggazdagabb vállalatai az éghajlatváltozás elleni küzdelem bajnokai közé tartoznak, a zölden csengő „Net Zero” terveik valójában egy fügefalevél mögé rejtik a tétlenségüket – írta meg a szén-dioxid árazással és főként európai klímapolitikával tudományos szinten foglalkozó Carbon Market Watch annak a tanulmánynak az összefoglalásaként, melyet NewClimate Institute-tal közösen készítettek el. A napokban publikált, friss Corporate Climate Responsibilitiy Monitor (CCRM) jelentés azt vizsgálta, hogy ténylegesen mennyit is érnek a világ 24 legnagyobb vállalatának klímatervei.

A célkeresztbe vett cégek – melyek között az Amazon, az Apple, a Google, a H&M, a Holcim, a Mercedes-Benz, a Microsoft, a Nestle, a Pepsi, a Samsung Electric, a Volkswagen és a Walmart is ott van – együtt a világ teljes szén-dioxid-kibocsátásának négy százalékáért felelősek. Ami elsőre talán nem tűnik nagyon soknak, de ha hozzátesszük, hogy a közlekedés és az áramtermelés karbonmentesítési menetrendjei után az acélipar a következő iparág, ahol globális újraszabályozásra van-lesz szükség, és ez a szektor nyolc százalékkal veszi ki részét a klímaszennyezésnek e rétegéből, belátható, hogy a kéttucat cég lábnyoma igenis méretes.

Csak a szöveg ígéretes

Abból az irányból nézve pedig, hogy ezek a cégek jellemzően már évekkel ezelőtt elkezdték a maguk dekarbonizációs versenyét és merész bejelentéseket is tettek, a Carbon Market Watch és a NewClimate Insititute vizsgálata és elemzése nagyon is indokolható. Nos, a friss CCRM arra jutott, hogy a világ legnagyobb vállalatainak klímatervei összességében nemhogy nem teszik lehetővé, hogy elérjék a máris gyakran hangoztatott és hivatkozott zölddé válásukat, de ha minden, amit beígértek, megvalósul, az akkor is csupán a 36 százalékos kibocsátás-csökkentést tesz majd lehetővé.

A jelentés szerzői szerint ezek a klímastratégiák ahelyett, hogy a kibocsátást szinte nullára csökkentenék a célévre, ennek csupán a töredékét érhetik el, és ez a greenwashing (zöldmosás/zöldfestés) felé billenti el a mérleget.

Szén-dioxid adóért kampányol a Volkswagen is

A 24 vállalat közül 15-nek a klímacélja bizonyult „alacsony” vagy „nagyon alacsony” integritásúnak, további nyolc vállalat került a „mérsékelt” éghajlati célkitűzésekkel rendelkező halmazba. Egyetlen vállalat – a dán Maersk hajózási társaság – klímastratégiája bizonyult „ésszerű” integritásúnak. Ez pedig azt is jelenti, hogy „magas integritású” besorolást egyetlen cég sem ért el – miközben ezek azok a világcégek, amelyek az ENSZ éghajlatvédelmi programjának, a Race To Zero kampánynak a zászlóvivői, szóval: ők a legjobbak.

Az elmúlt egy évben ez a helyzet egyáltalán nem változott, a jelentés szerzői az „általános előrehaladás hiányát” tudták csak megállapítani.

A megtévesztés mesterei

Nagy problémát jelent, hogy a 24 vizsgált nagyvállalat a károsanyag kibocsátásuk valódi csökkentése helyett azt az utat választotta, hogy megváltja a szennyezését – jellemzően az esőerdők megmentéséhez kapcsolódó ilyen-olyan projektekkel. Ami az esőerdőkre és a vízióra nézve még nem lenne olyan nagy probléma, csakhogy azzal, hogy a cégek jellemzően a szénlábnyomuk mintegy felét így tudták-tudják le, valójában nem igazán haladnak a szén-dioxid-semlegesség felé.

Pláne, hogy – mint azt a napokban megírtuk – éppen egy ilyen rendszerekről derült ki, hogy nagy valószínűséggel nem többek közgazdászi-tőzsdei ügyeskedéseknél, ami miatt a Coca-Colától a Disney-n, a Gucci-n és a Netflixen át a Shell-ig mindenkinek magyarázkodnia kell. A tanúsítására szolgáló szabványok értékesítésére szakosodott washingtoni székhelyű Verránál óriási hitelesítési deficitet talált egy oknyomozó csapat: a megvizsgált „búcsúcédulák” 90 százaléka mögött nincs tényleges szén-dioxid-csökkentési projekt.

Bukott a Disney, a Gucci, a Netflix és a Shell is

A CCRM jelentés szorgalmazza, hogy tiltsák be az éghajlattal kapcsolatos, megtévesztő állítások használatát – mint amilyen például a „klímasemleges” és a „nettó nulla” is -, főleg a reklám-, és marketinghasználatot, mert azok alkalmasak a fogyasztók megtévesztésére.

Gilles Dufrasne, a Carbon Market Watch szakpolitikai szakértője azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy az egyes vállalati klímacélok kezdetben nagyon hasonlónak hangzanak, de alaposabb elemzés alapján kiderül, hogy alapvetően nagyon különböznek egymástól.

Dufrasne szerint a félreérthető, időben távoliként megadott céldátumokkal megtámogatott állításokkal pedig az a fő probléma, hogy azok alapján a közvélemény úgy gondolhatja, hogy a cégek valóban komoly lépéseket tesznek a klímaválság leküzdése érdekében, ám az adatsorok tanúsága szerint az a helyzet, hogy valójában csak „a szőnyeg alá söprik a problémát, és másokra illetve a jövő nemzedékeire bízzák a rendetlenség felszámolását”.

Mit is jelent a cégek szintjén a NetZero kihívás? (forrás: CLEW / Mwelwa Musonko)

A jelentés azt találta, hogy a 24 cég a teljes értéklánc-kibocsátásuknak valójában csak a 15-21 százalékos csökkentését vállalták be 2030-ig, ami viszont még a fele sincs annak a párizsi klímaegyezményből következő limitnek (mely minimum 43 százalék), amivel a másfél fokos hőmérséklet-emelkedési szint alatt lehetne maradni.

Hét lépés az igazsághoz

A Clean Energy Wire tavaly novemberben hét kritériumpontban fogalmazta meg, hogyan fejthető meg, hogy a cégek nettó nulla célmeghatározásai valósak-e vagy sem. Vagyis: a NetZero vállalás akkor tekinthető valóban ambiciózusnak, ha az alábbi kérdésekre mind „igen” a válasz:

1. A teljes adatsort közzéteszi-e a vállalat a kibocsátásairól?
2. A vállalat NetZero célkitűzése lefedik-e az összes kibocsátását?
3. Vannak-e a vállalatnak konkrét tervei a saját kibocsátásának gyors csökkentésére – anélkül, hogy a szén-dioxid-kibocsátás ellentételezésére hagyatkozna?
4. Vannak-e a vállalatnak olyan vállalásai, amiből kiolvasható, hogy e témában gyorsan kíván cselekedni?
5. A vállalat NetZero célkitűzése összhangban van-e a párizsi klímaegyezménnyel?
6. A vállalat tervezi-e az olaj-, a szén- és fosszilis gáz elhagyását?
7. Támogatja-e a vállalat az energiabeszerzései során a megújuló energiaforrásokat?

A greenwashing árnyéka az utóbbi időszakban gyakran vetül a holland Shellre – legutóbb az Egyesült Államokban jelentették fel a céget – erről szól az alábbi cikkünk:

Zöldfestés a vád ismét a Shell ellen

PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly93d3cudm9sdGllLmV1Lz91dG1fc291cmNlPXZpbGxhbnlhdXRvc29rJnV0bV9tZWRpdW09ZW5lcmdpYSZ1dG1fY2FtcGFpZ249cm92YXQiIG9uY2xpY2s9ImphdmFzY3JpcHQ6d2luZG93Lm9wZW4oJ2h0dHBzOi8vd3d3LnZvbHRpZS5ldS8/dXRtX3NvdXJjZT12aWxsYW55YXV0b3NvayZ1dG1fbWVkaXVtPWVuZXJnaWEmdXRtX2NhbXBhaWduPXJvdmF0JywgJ19ibGFuaycsICdub29wZW5lcicpOyByZXR1cm4gZmFsc2U7Ij48cGljdHVyZT48c291cmNlIHNyY3NldD0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNC8wNS92aWxsYW55YXRvc29raHUtanVuLTEzMDB4NjAwLTEuanBnIiBtZWRpYT0iKG1pbi13aWR0aDogNzAwcHgpIj48aW1nIHNyYz0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNC8wNS92aWxsYW55YXRvc29raHUtanVuLTEzMDB4NjAwLTEuanBnIiBhbHQ9IiI+PC9waWN0dXJlPjwvYT4=

Szabó M. István