Annak ellenére, hogy a világ legnagyobb és leggazdagabb vállalatai az éghajlatváltozás elleni küzdelem bajnokai közé tartoznak, a zölden csengő „Net Zero” terveik valójában egy fügefalevél mögé rejtik a tétlenségüket – írta meg a szén-dioxid árazással és főként európai klímapolitikával tudományos szinten foglalkozó Carbon Market Watch annak a tanulmánynak az összefoglalásaként, melyet NewClimate Institute-tal közösen készítettek el. A napokban publikált, friss Corporate Climate Responsibilitiy Monitor (CCRM) jelentés azt vizsgálta, hogy ténylegesen mennyit is érnek a világ 24 legnagyobb vállalatának klímatervei. A célkeresztbe vett cégek – melyek között az Amazon, az Apple, a Google, a H&M, a Holcim, a Mercedes-Benz, a Microsoft, a Nestle, a Pepsi, a Samsung Electric, a Volkswagen és a Walmart is ott van – együtt a világ teljes szén-dioxid-kibocsátásának négy százalékáért felelősek. Ami elsőre talán nem tűnik nagyon soknak, de ha hozzátesszük, hogy a közlekedés és az áramtermelés karbonmentesítési menetrendjei után az acélipar a következő iparág, ahol globális újraszabályozásra van-lesz szükség, és ez a szektor nyolc százalékkal veszi ki részét a klímaszennyezésnek e rétegéből, belátható, hogy a kéttucat cég lábnyoma igenis méretes. Csak a szöveg ígéretes Abból az irányból nézve pedig, hogy ezek a cégek jellemzően már évekkel ezelőtt elkezdték a maguk dekarbonizációs versenyét és merész bejelentéseket is tettek, a Carbon Market Watch és a NewClimate Insititute vizsgálata és elemzése nagyon is indokolható. Nos, a friss CCRM arra jutott, hogy a világ legnagyobb vállalatainak klímatervei összességében nemhogy nem teszik lehetővé, hogy elérjék a máris gyakran hangoztatott és hivatkozott zölddé válásukat, de ha minden, amit beígértek, megvalósul, az akkor is csupán a 36 százalékos kibocsátás-csökkentést tesz majd lehetővé. A jelentés szerzői szerint ezek a klímastratégiák ahelyett, hogy a kibocsátást szinte nullára csökkentenék a célévre, ennek csupán a töredékét érhetik el, és ez a greenwashing (zöldmosás/zöldfestés) felé billenti el a mérleget. Szén-dioxid adóért kampányol a Volkswagen is A 24 vállalat közül 15-nek a klímacélja bizonyult „alacsony” vagy „nagyon alacsony” integritásúnak, további nyolc vállalat került a „mérsékelt” éghajlati célkitűzésekkel rendelkező halmazba. Egyetlen vállalat – a dán Maersk hajózási társaság – klímastratégiája bizonyult „ésszerű” integritásúnak. Ez pedig azt is jelenti, hogy „magas integritású” besorolást egyetlen cég sem ért el – miközben ezek azok a világcégek, amelyek az ENSZ éghajlatvédelmi programjának, a Race To Zero kampánynak a zászlóvivői, szóval: ők a legjobbak. Az elmúlt egy évben ez a helyzet egyáltalán nem változott, a jelentés szerzői az „általános előrehaladás hiányát” tudták csak megállapítani. A megtévesztés mesterei Nagy problémát jelent, hogy a 24 vizsgált nagyvállalat a károsanyag kibocsátásuk valódi csökkentése helyett azt az utat választotta, hogy megváltja a szennyezését – jellemzően az esőerdők megmentéséhez kapcsolódó ilyen-olyan projektekkel. Ami az esőerdőkre és a vízióra nézve még nem lenne olyan nagy probléma, csakhogy azzal, hogy a cégek jellemzően a szénlábnyomuk mintegy felét így tudták-tudják le, valójában nem igazán haladnak a szén-dioxid-semlegesség felé. Pláne, hogy – mint azt a napokban megírtuk – éppen egy ilyen rendszerekről derült ki, hogy nagy valószínűséggel nem többek közgazdászi-tőzsdei ügyeskedéseknél, ami miatt a Coca-Colától a Disney-n, a Gucci-n és a Netflixen át a Shell-ig mindenkinek magyarázkodnia kell. A tanúsítására szolgáló szabványok értékesítésére szakosodott washingtoni székhelyű Verránál óriási hitelesítési deficitet talált egy oknyomozó csapat: a megvizsgált „búcsúcédulák” 90 százaléka mögött nincs tényleges szén-dioxid-csökkentési projekt. Bukott a Disney, a Gucci, a Netflix és a Shell is A CCRM jelentés szorgalmazza, hogy tiltsák be az éghajlattal kapcsolatos, megtévesztő állítások használatát – mint amilyen például a „klímasemleges” és a „nettó nulla” is -, főleg a reklám-, és marketinghasználatot, mert azok alkalmasak a fogyasztók megtévesztésére. Gilles Dufrasne, a Carbon Market Watch szakpolitikai szakértője azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy az egyes vállalati klímacélok kezdetben nagyon hasonlónak hangzanak, de alaposabb elemzés alapján kiderül, hogy alapvetően nagyon különböznek egymástól. Dufrasne szerint a félreérthető, időben távoliként megadott céldátumokkal megtámogatott állításokkal pedig az a fő probléma, hogy azok alapján a közvélemény úgy gondolhatja, hogy a cégek valóban komoly lépéseket tesznek a klímaválság leküzdése érdekében, ám az adatsorok tanúsága szerint az a helyzet, hogy valójában csak „a szőnyeg alá söprik a problémát, és másokra illetve a jövő nemzedékeire bízzák a rendetlenség felszámolását”. Mit is jelent a cégek szintjén a NetZero kihívás? (forrás: CLEW / Mwelwa Musonko) A jelentés azt találta, hogy a 24 cég a teljes értéklánc-kibocsátásuknak valójában csak a 15-21 százalékos csökkentését vállalták be 2030-ig, ami viszont még a fele sincs annak a párizsi klímaegyezményből következő limitnek (mely minimum 43 százalék), amivel a másfél fokos hőmérséklet-emelkedési szint alatt lehetne maradni. Hét lépés az igazsághoz A Clean Energy Wire tavaly novemberben hét kritériumpontban fogalmazta meg, hogyan fejthető meg, hogy a cégek nettó nulla célmeghatározásai valósak-e vagy sem. Vagyis: a NetZero vállalás akkor tekinthető valóban ambiciózusnak, ha az alábbi kérdésekre mind „igen” a válasz: 1. A teljes adatsort közzéteszi-e a vállalat a kibocsátásairól? 2. A vállalat NetZero célkitűzése lefedik-e az összes kibocsátását? 3. Vannak-e a vállalatnak konkrét tervei a saját kibocsátásának gyors csökkentésére – anélkül, hogy a szén-dioxid-kibocsátás ellentételezésére hagyatkozna? 4. Vannak-e a vállalatnak olyan vállalásai, amiből kiolvasható, hogy e témában gyorsan kíván cselekedni? 5. A vállalat NetZero célkitűzése összhangban van-e a párizsi klímaegyezménnyel? 6. A vállalat tervezi-e az olaj-, a szén- és fosszilis gáz elhagyását? 7. Támogatja-e a vállalat az energiabeszerzései során a megújuló energiaforrásokat? A greenwashing árnyéka az utóbbi időszakban gyakran vetül a holland Shellre – legutóbb az Egyesült Államokban jelentették fel a céget – erről szól az alábbi cikkünk: Zöldfestés a vád ismét a Shell ellen Szabó M. István Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!
