PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly9oeXVuZGFpLmh1L21vZGVsbGVrL3VqLWtvbmEtZWxlY3RyaWMvIiBvbmNsaWNrPSJqYXZhc2NyaXB0OndpbmRvdy5vcGVuKCdodHRwczovL2h5dW5kYWkuaHUvbW9kZWxsZWsvdWota29uYS1lbGVjdHJpYy8nLCAnX2JsYW5rJywgJ25vb3BlbmVyJyk7IHJldHVybiBmYWxzZTsiPjxwaWN0dXJlPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzA0L2h5dS1lZ3llYi1vbmxpbmUtZXZ6b2xkYXV0b2phYmFubmVyLTYwMHg1MDBweC5qcGciIG1lZGlhPSIobWF4LXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzA0L2h5dS1lZ3llYi1vbmxpbmUtZXZ6b2xkYXV0b2phYmFubmVyLTE5NDB4NTAwcHguanBnIiBtZWRpYT0iKG1pbi13aWR0aDogNzAwcHgpIj48aW1nIHNyYz0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNC8wNC9oeXUtZWd5ZWItb25saW5lLWV2em9sZGF1dG9qYWJhbm5lci0xOTQweDUwMHB4LmpwZyIgYWx0PSIiPjwvcGljdHVyZT48L2E+
auto
2024. 04. 20. szombat

Váratlanul berrobant a már rég halottnak hitt cseh napelempiac

energia

Csehországban tíz évvel ezelőtt a politika gyakorlatilag kivégezte a napenergiát, pedig az ország néhány évvel korábban még a technológia egyik zászlóvivőjének számított. Az ágazat ezt követően közel tíz évre tetszhalott állapotba került, ám az időközben radikálisan megváltozott körülmények hatására most egy új napelemes boom kezd kibontakozni. A szektor fejlődése előtt álló út azonban továbbra is meglehetősen rögös.

Kísért a múlt

Csehországban a megújuló energiaforrások támogatását egy 2005-ben hatályba lépett, és alapvetően a német mintát követő törvény indította be. A zöld energiaforrásokba történő beruházás iránt érdeklődők választhattak, hogy a támogatást kötelező átvételi ár, vagy zöld bónusz formájában veszik igénybe. A kezdeti években a legnagyobb érdeklődés a szél- és biomassza erőművek iránt mutatkozott, a napelemek árának zuhanása miatt azonban 2009-ben, és különösen 2010-ben jelentős mértékben megugrott az érdeklődés a fotovoltaikus erőművek telepítése iránt. 2010-ben 1,4 GW új napelemes kapacitást telepítettek az országban, ennek köszönhetően abban az évben Németország és Olaszország mögött Csehország vált a napelemek harmadik legnagyobb piacává az EU-n belül.

A napelemek 2005 és 2008 között még túl drágák voltak ahhoz, hogy megérje foglalkozni velük, 2008 és 2010 között viszont megfeleződött az áruk, így hirtelen nagyon jó üzlet lett naperőműveket építeni. Forrás: Our World in Data.

A napenergia támogatásának, és egyéb intézkedéseknek köszönhetően a Cseh Köztársaság teljesítette azt az EU-s kötelezettségét, hogy 2010-re a bruttó energiafelhasználáson belül elérje a megújuló energiaforrások legalább 8%-os arányát, és jó úton haladt afelé, hogy teljesítse a 2020-ra előírt (nem túl ambiciózus) 13,5%-os arányt is.

Ez az ugrásszerű növekedés az áram árára is kihatott, mivel a piacinál magasabb átvételi árakat végső soron a fogyasztók finanszírozzák. A legnagyobb problémát azonban nem is a támogatási rendszer megléte jelentette, hanem az, hogy a kormánynak nem voltak konkrét céljai arra vonatkozóan, hogy évente mennyi új megújulós projektet lehet üzembe helyezni. Aki akart, az beszállhatott a bizniszbe, és mivel a kínai gyárak ekkoriban kezdték el ontani az olcsó „made in China” napelemeket, hirtelen nagyot estek a beruházási költségek, így nem meglepő módon sok naperőműves projekt indult, ami megnövelte a támogatás iránti igényeket.

A kialakult helyzetért a hiányos szabályozás volt okolható, de ezért senki nem vállalta a felelősséget. Helyette inkább a beruházókat bélyegezték meg, és a politikusok a médiában a becsmérlőnek szánt „szolárbárók” jelzőt kezdték használni rájuk, ami 40 évnyi kommunizmus után sokakban kellemetlen emlékeket ébreszthetett. Ezt a megnevezést Miloš Zeman korábbi cseh elnök is előszeretettel használta, de korábban gyakran szerepelt például az Energiaszabályozó Hatóság elnökének nyilatkozataiban is.

Az állam a korrekció jegyében megszüntette a támogatási rendszert, a hálózati méretű napenergiás projekteket kizárta a megújuló energiás tenderekről, és a 2009-ben, illetve 2010-ben épült létesítményekre 26%-os bevételarányos napelemadót vetett ki, amelyet három éven át kellett fizetniük. Ennek lejártát követően a 2010-ben épült naperőművek egy 10%-os állandó adót kaptak a nyakukba, ami a teljes 20 éves támogatási időszak alatt fennáll. Más szóval a támogatásként odaadott összeg egy részét visszaveszik, de a beruházóknak erről előre nem szóltak, így azok nem is tudtak kalkulálni az adóval, amikor a beruházási döntésüket meghozták.

A napelemtulajdonosok úgy vélték, hogy az intézkedés nem csak visszamenőleges hatályú, hanem ellentmond a megújuló energiaforrások növelésének céljával is, a keresetük azonban az Alkotmánybíróság előtt elbukott. Georg Hotar, a Photon Energy ügyvezetője úgy fogalmazott, hogy „Csehország egy banánköztársaság, ahol a jóhiszemű befektetőket fényes nappal kirabolják, miközben az Európai Bizottság félrenéz.

Ezeknek a lépéseknek a hatása a napelemekre kíméletlen volt: Csehországban 2011 után nem valósult meg egyetlen nagy napenergia-projekt sem, egyedül a háztáji naperőművek számában volt némi szerény növekedés.

A csehországi naperőmű-kapacitás alakulása. Forrás: Our World in Data.

2010-ben a kormány rosszul kezelte a zöldenergia-szabályozást” – nyilatkozta a PV Magazine-nak Martin Bursik volt környezetvédelmi miniszter, aki korábban megalkotta a cseh zöld beruházási támogatási rendszert. „A szén- és nukleáris ipar, valamint egyes politikusok ezt nagy offenzívára használták fel a megújuló energiaforrások ellen. Ennek következtében a megújulók aránya a villamosenergia-mixben ma mindössze 14,5%.

Az egykor a fotovoltaikus rendszerek telepítése terén Európában vezető szerepet betöltő Csehország napenergia-piaca az elmúlt évtizedben szinte megszűnt létezni. A potenciális befektetőket elriasztották, a közvéleményt sikeresen a napenergia ellen hangolták.

A Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség becslése szerint a 2020 végi 2,1 GW napenergiás kapacitás 13 MW-tal kevesebb volt, mint egy évvel korábban, így Csehország egyike annak a két európai nemzetnek, amelynek PV-flottája zsugorodott. Bursik volt miniszter szerint, aki jelenleg a Cseh Megújuló Energia Kamara elnöke, „volt egyfajta mentális akadály, hogy Csehországban nincs elég nap- és szélenergiás potenciál a villamosenergia-szükségletünk fedezéséhez és a dekarbonizációhoz. Vagyis egészen mostanáig volt.

A Legyőzhetetlen Nap

A cseh napenergia-ágazat a hosszú kényszerpihenőt követően most egy újabb fellendülés előtt áll, amit két tényező mozgat: a magas energiaárak és az erőteljes uniós támogatások. Csehország tavaly 14 milliárd koronás (588 millió euró) napenergia-finanszírozást hagyott jóvá a kulcsfontosságú támogatási programok keretében. A 2015-ben létrehozott Új Zöld Megtakarítási Program beruházási támogatást nyújt a lakossági napelemes rendszerekhez. A kereskedelmi és ipari (C&I) célú rendszerek számára a 2022 márciusában indított, és azóta többször feltöltött, jelenleg 300 millió euró összegű helyreállítási és rugalmassági alapból áll rendelkezésre készpénz. Ebben a szektorban a napelemes rendszerekre maximum 35%-os, az energiatárolókra pedig maximum 50%-os beruházási támogatás igényelhető, ami a jelenlegi energiaárak mellett gyors megtérülést jelent. Az október közepéig benyújtott mintegy 4000 C&I-támogatási kérelem hosszadalmas feldolgozási ideje azonban visszatartó erő lehet.

Az energiatárolók iránti kereslet is nagy, ami az elavult hálózatnak köszönhető. „A cseh kisfeszültségű hálózat még mindig aszimmetrikus tarifával működik, ami azt jelenti, hogy minden egyes fázist külön-külön mérnek, és ez nagymértékben rontja az akkumulátorok nélküli rendszerek megtérülését” – mondta el a PV Magazine-nak Radek Orsag, a SolSol, egy helyi forgalmazó cég ügyvezetője. „Ezért a Csehországban telepített napelemes kiserőművek 95%-a akkumulátorral van kiegészítve. Körülbelül 50.000 akkumulátorról beszélhetünk 2022-ben, amelyek mindegyike legalább 10 kWh-s, tehát ez csak a lakossági szektorban mintegy 500 MWh tárolókapacitást jelent. A hőszivattyúk és a fotovoltaika támogatásának kombinációja is létezik, amely elérheti a 11.000-12.000 eurót, ami egy igen kedvező ajánlat.”

A cseh kormány a szabályozás finomhangolásával is szeretné felgyorsítani a lakossági szektor fejlődését, így az építési engedély nélkül telepíthető rendszerek mérethatárát decemberben 20 kW-ról 50 kW-ra emelték, és várhatóan 2023 közepén bevezetik az energiaközösségeket, illetve az energia megosztását lehetővé tevő módosításokat. Az energiaközösségi üzleti modellt Prágában már tesztelik, ahol 20 háztartás oszthatja meg egymással a napenergiából származó többlettermelést, miközben csak rendszerhasználati díjat kell fizetniük. A prágai energiaközösségek várhatóan több mint 500 MW napenergiás kapacitást, és 10 ezer EV-töltőt fognak telepíteni ebben az évtizedben.

A szocializmusig visszanyúló hagyománya van annak, hogy az emberek faházakat és nyaralókat építenek, ahol általában a hétvégéket töltik. Be fogjuk vezetni a prosumerek kategóriáját, akik a hétvégi házaikra napelemet telepíthetnek, és hétközben, a városokban lévő lakásaikban hasznot húzhatnak abból, hogy ezt a napenergiát eladják. Ezeknek a mikro- és mini-installációknak a nagy fellendülésére számítunk, és ez fontos lesz a megújuló energiaforrásokba vetett bizalom kiépítése szempontjából is” – osztotta meg véleményét a PV magazine olvasóival az egykori környezetvédelmi miniszter.

Csehország villamosenergia-mixe 2022-ben. Forrás: energy-charts.info.

A hálózati méretű napenergia iránti érdeklődés szintén növekszik, köszönhetően az EU által 2021-ben létrehozott Modernizációs Alapnak, amely 10 tagállamot segít a hálózatok korszerűsítésében és a 2030-as energiacélok elérésében. Jan Krcmar, a Solární asociace, a Cseh Napenergia Szövetség (CSNSZ) elnöke szerint a magas energiaárak és a vállalatokra nehezedő társadalmi nyomás közepette a napenergia támogatás nélkül is versenyképes.

Ennek eredményeként olyan vállalatok, amelyek a 12 évvel ezelőtt megvalósult projekteket építettek Csehországban, most visszatérnek. „A világ minden táján építkeztek, Lengyelországtól Ausztráliáig” – mondja Krcmar – „most visszajönnek, hogy itt, Csehországban kezdjenek új projektekbe, és sokan már támogatásért is folyamodtak. Néhány beruházás már el is indult, a projektek többsége azonban még az engedélyezési szakaszban van.”

Az uniós korszerűsítési alapokat pályázati felhívásokon keresztül osztják szét, és a korábbi szénbányákon megvalósuló projekteket helyezik előtérbe. A beruházók a napenergia beszerzési és telepítési költségeinek feléig, de megawattonként legfeljebb 280.000 euróig igényelhetnek támogatást.

Csehország az első finanszírozási körben 622 megawattnyi projekt számára biztosított finanszírozást, amelyek nagyságrendje a több száz kW-tól a több tucat MW-ig terjed. Az októberben lezárult, 10,4 milliárd koronás keretösszegű második pályázati felhíváson több mint 200 projekt indult.

A közüzemi méretű ágazat növekedését elég nehéz megjósolni, de jelenleg körülbelül 6 gigawattnyi hálózati csatlakozásra irányuló kérelmet tartanak nyilván” – mondta a SolSol vezetője, Orsag. „Néhány ilyen projekt engedélyezési problémák miatt nem fog megépülni. Azt azonban nyugodtan kijelenthetjük, hogy jövőre Csehország gigawattos méretű piaccá válik, és 2023 és 2025 között mintegy 2-3 GW-os bővülés valósulhat meg.

Sok akadály áll még az iparág útjában

Egyelőre azonban még az újonnan telepített napelemek csaknem 98%-a háztetőkre kerül. A kormányzati adatok szerint tavaly mintegy 50.000 háztartás igényelt Új Zöld Megtakarítás támogatást, több mint négyszer annyian, mint 2021-ben. A kormány által „abszolút úttörőnek” nevezett évben 380 MW-ra nyújtottak be lakossági kérelmet, a kereskedelmi szektorban pedig további több mint 100 MW-ra pályáztak. „Az otthonok és a vállalkozások végre úgy látják, hogy a napenergia a legjobb módja az energiaárak csökkentésének” – mondja Krcmar.

Jan Krcmar, a Cseh Napenergia Szövetség elnöke. Kép: Solární asociace.

A hirtelen megnövekedett kereslet a szakképzett munkaerő, különösen a szerelők hiányához vezetett. A CSNSZ elnöke, Krcmar szerint a Szövetség tanúsítványokon és képzési programokon dolgozik, hogy kezelni tudja az önjelölt „YouTube-szerelők” növekvő problémáját.

A hálózati szintű PV-ágazat fejlődése sem akadálymentes. Bár a cseh rendszerirányító szerint 2030-ig 11 GW napenergia csatlakozhat a hálózatra, nehéz megmondani, hogy a jelenleg előkészítés alatt álló termelőkapacitás mekkora része köszönhető a hálózatot szondázó befektetőknek. Csehországban ugyanis nincs olyan átlátható rendszer, ahol a befektetők ellenőrizni tudják, hogy egy adott helyen van-e hálózati kapacitás vagy nincs. Ennek eredményeképpen néha országszerte jelentkeznek nagy mennyiségű kapacitás csatlakoztatására, hogy lássák, hol érdemes földet vásárolniuk, ez pedig leterheli a rendszert.

A területrendezési tervek is komoly problémát okoznak, mert ezek helyi politikai döntést jelentenek” – mondja Krcmar. „Egyes helyi politikusok nem akarják, hogy nap- vagy szélerőmű legyen a kertjük végében. Tehát amint túljutottunk a csatlakozási engedélyen, ami önmagában is megölheti a projekteket, akkor belépünk a klasszikus engedélyezési eljárásba, ahol a helyi tanácsokban és az engedélyező hivatalokban nem mindenki kapta meg az értesítést, hogy Csehország több megújuló energiát akar építeni.

Krcmar hozzáteszi, hogy a jelentések szerint a projektfejlesztők „nevetséges akadályokba” ütköznek, amikor megpróbálják engedélyeztetni a projekteket. „Attól tartunk, hogy a már kiválasztott, a Modernizációs Alapon keresztül támogatásban részesülő projektek fele nem fog megépülni” – mondja. „Ez viszont elriasztja a befektetőket attól, hogy belépjenek a piacra, és megölheti a cseh napenergia-piacot, mielőtt még rendesen beindulna.”

Krcmar szerint a kormánynak gyorsan kell cselekednie, és vissza kell vágnia a bürokráciát, hogy elkerülje egy ilyen negatív forgatókönyv megvalósulását. A nemzeti energetikai klímaterv értelmében a kormány célja, hogy 2030-ra a jelenlegi 2,6 GW-ról mintegy 4 GW-ra növeljék a napenergiás kapacitást. Prága elismerte, hogy ez a cél meglehetősen konzervatív, és valószínűleg jóval túl fogják teljesíteni. Bár a lakossági elfogadottság növeléséhez és a szabályozás javításához még mindig sok tennivalóra lesz szükség, az óra ketyeg Csehország energiaátállása tekintetében.

Ez az évtized az utolsó nagy lehetőség a Cseh Köztársaság számára” – teszi hozzá Bursik. „Soha, de soha a jövőben nem áll majd rendelkezésre ilyen hatalmas finanszírozás a szennyező fosszilis tüzelőanyagok által dominált energiaszektorunk átalakítására.

Le kellett kapcsolni a lengyel naperőműveket, akkora volt a túltermelés

dr. Papp László (Sol Invictus)

Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás.