Ami korábban csak pletyka és ígéret volt, most valósággá érett: a Shell bejelentette, hogy csatlakozik Dánia első energiasziget építési projekthez – írta meg a ReNew Business. A projektet vezető VindO konzorcium tavaly nyáron kötötte meg az elvi megállapodást a holland energiacéggel, most ez lép át a gyakorlati együttműködés fázisába. A mesterséges szigetet az Északi-tenger Dániához tartozó területén, a partoktól 80-100 km távolságra hozzák majd létre úgy, hogy a vele összekapcsolt 10 GW teljesítményű offshore szélfarm szárazföldi kihasználását segítse. Ez azt jelenti, hogy az energiaszigeten elsősorban energiatároló és a tengeri áramtermelő egységek karbantartását megkönnyítő zónákat építenek majd meg; lesz zöldhidrogén gyártás, telepítenek akkumulátortelepeket és a karbantartó hajók szükségleteit kiszolgáló öböl létrehozása is fontos része az elképzeléseknek. Zöldfestés a vád ismét a Shell ellen „Ez egy izgalmas vízió, amely segíthet átalakítani az Északi-tenger energiavilágát, és a Shell kíváncsian várja, hogyan vehetnénk részt ennek életre keltésében” – fogalmazott Thomas Brostrom, a Shell globális megújulóenergia témáiért felelős ügyvezető alelnöke a csatlakozás bejelentésekor. Az idealizáló, vizuális tervezés alapján az energiasziget így fog majd kinézni: Nem expedíciós állomás Az energiasziget projekt nem a semmiből bukkant most elő, 2021-ben már a létesítési engedélyt is megszerezte az építő és üzemeltetésre vállalkozó konzorcium. Mindez ráadásul azután történt meg, hogy kiderült: a projekt finanszírozásával sem lesz gond, mert a hosszútávú, kiszámítható befektetési lehetőségeket kereső dán nyugdíjalapok önteni kezdték a pénzt az elképzelésbe.. Akkor az elképzelés az volt, hogy akár 50 millió eurós szigetépítés 2030-ra befejeződik, és működését tekintve valójában egyfajta energiahubként funkcionálna. Vagyis: összekötő és elosztó-kiegyenlítő szerepet töltene be a tengeri szélfarm termelése és a térség országainak hálózati igényei között – mindig oda betáplálva a rendelkezésére álló energiát, ahol arra (a majdani szerződései alapján) szükség lesz. Az eredetileg sem afféle sarkköri expedíciós állomásnak megálmodott sziget betáplálási oldalán az induláskor még 3 GW offshore kapacitást terveztek, amely mostanra 10 GW-ra nőtt. Megvan, hol szerelik először újrahasznosítható lapátokkal a szélerőműveket A jelek szerint ez a méretnövekedés (amely természetesen a sziget tervezett termelő-, és tárolókapacitásának növekedését is magával húzta) is okolható azért, hogy az egyébként a megújuló energiás projektekben való dinamikusabb részvételre ítélt Shellnek is megtetszett a mesterséges sziget építésének ötlete. Kis lépés Dániának A dán konzorcium egyébként az elmúlt időszakban nagyon belelendült, megtörténtek az előzetes felmérések (a szükséges vizsgálatok, mint a tengerfenék vizsgálatok, valamint a sziget és a tengeri szélturbinák környezetre gyakorolt hatásának részletes tanulmányozása is) és előkészületek. Ahogyan Thomas Dalsgaad, a konzorciumban részt vevő Copenhagen Infrastructure szakembere mondta: „Most együtt várjuk az energiasziget pályáztatásának megkezdését és a Dán Energia Ügynökség pályázati anyagának megjelenését„. Jelenleg nem is az energiasziget határidőre történő létrehozása tűnik a nehezebb feladatnak, hanem a megfelelő méretű tengeri szélfarm megépítése és bekötése. Németország a dán skalpot is gyorsan begyűjtötte Dániában a kormány az energiastratégiába többek közt azt írta bele, hogy az ország 2050-ig kilép a kőolaj- és földgázkitermelésből. Fenntartható üzemanyagot akarnak gyártani és használni, és a zöld hidrogént nem csak az áramtermelésben és az energetikában, de a közlekedésben (hajózás és repülés is) is fel kívánják használni a dánok. Ehhez az energiasziget projekt az egyik kis lépést jelenheti. Energiaszigetet tessék! Az energiasziget, mint konstrukció nem ördögtől való elképzelés, Európában két másik helyszínen is előkerült már megoldásként. Belgiumban az Elia Group 2026-ra tervezi megépíteni az első ilyen szigetét, mely a belga partoktól 45 kilométerre, több gigawattnyi tengeri szélenergia-kapacitáshoz kapcsolódva végezhet majd termelés-fogyasztás kiegyenlítési feladatokat Dánia és az Egyesült Királyság között. És ugyanez a helyzet a Fekete-tengeren is, ahol – ahogyan azt Bukarestben az Energy Policy Group (EPG) felvázolta – Románia a saját és a bulgáriai offshore szélerőművekre támaszkodva építhetne egy ilyen hubot. Az EPG A Tengeri szél – Románia szén-dioxid-mentesítésének elősegítője című tanulmányában a thinktank szervezet kutatói amellett érvelnek, hogy ha az energiasziget mindkét kelet-európai országból 3-3 GW tengeri szélkapacitásra kötnék rá, akkor az sokat lendítene a két ország – és ezzel együtt a régió – energiabiztonságán. Így lehetne Magyarországnak is tengeri szélenergiája Szabó M. István Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!
