Ennek ellenére a kutatók elsősorban nem az elektromos autózásra buzdítják a lakosokat, így azt sem állíthatjuk, hogy a vizsgálat elfogult lenne a villanymeghajtás iránt, sokkal inkább az életmód megváltoztatását és a kevesebb utazást hangsúlyozzák. Az oxfordi professzorok azt tanácsolják például az embereknek, hogy a bevásárlásokat gyakrabban végezzék online, az autótól való függésük csökkentése érdekében pedig sétáljanak vagy biciklizzenek, hiszen ha minden negyedik autóút helyett inkább az atletikusabb módját választják a közlekedésnek, azzal már 1,1 milliárd fontnyi egészségügyi kártól mentik meg az államot. Ha pedig nem találnak a benzines és dízeles autóknál tisztább megoldást, akkor maradjanak otthon, és élvezzék a távmunka, távszocializálódás előnyeit. Ez utóbbit olyannyira komolyan gondolják, hogy szerintük a személyes baráti találkozókat gyakrabban kellene felváltania az online beszélgetéseknek, amivel azért elég sokat lehetne vitatkozni, ám ezzel együtt az is nyilvánvaló – és a kutatók is hangsúlyozzák – hogy az elektromos autózás sokat segítene a légszennyezésből származó egészségügyi problémákon.

,,Ha egymillió dízeles autót elektromosra cserélnénk, azzal évi több mint 360 millió fontot takaríthatnánk meg az egészségügyi kiadásokban a helyi légszennyezés következtében” – mondta el a kutatás egyik résztvevője. A szakértők szerint a dízeles járművek okozta negatív egészségügyi hatás ötször nagyobb, mint a benzineseké, és legalább húszszor nagyobb, mint a tisztán villanyosoké.

Egyértelmű, hogy amíg az áramtermelésben a fosszilis üzemanyagokat égető erőművek is részt vesznek, a villanyautósok pedig ezt az áramot használják töltésre, addig a kibocsátásmentes autók sem lesznek annyira kibocsátásmentesek, mint a biciklizés, vagy sétálás. A legideálisabb megoldás az lenne, ha az áramtermelés és a villanyautók töltése kizárólag megújuló energiaforrásokból történne, amire már látunk számtalan törekvést. Amíg pedig ez nem teljesül maradéktalanul, addig se felejtsük el, hogy a kibocsátás helye igenis számít: ahogyan az oxfordi tanulmány is rávilágított, a közlekedésből fakadó légszennyezéssel járó egészségügyi költségek a városokban a legnagyobbak – többszörösei a vidéken tapasztaltaknak – a népességkoncentráció miatt.