Ismét bajba kerülhet a VW – Ausztriában már perelik

Talán még le sem zárultak mindenütt a perek az eredeti dízelbotrány miatt, úgy néz ki ismét kapott munkát a VW csoport jogi csapata. Ausztriában per indult az általunk is korábban már tárgyalt thermofensterezés miatt, és úgy néz ki az EU szerint sem szabályos, amit a gyártók ezen a téren művelnek.

Van másik

Nagyjából egy éve írtunk a thermofenster, azaz hőmérsékletablak, hőmérséklet-tartomány problematikájáról, amivel úgy tűnik az autógyártók egy kiskaput használnak ki az EU környezetvédelmi szabályaiban. Hogy a kibúvót szándékosan íratta bele a törvényekbe valami lobbi, vagy egyszerű jóhiszemű szövegezésről van-e szó azt nem tudjuk, de az ide vonatkozó passzusoknak az a lényegük, hogy bizonyos, kivételes körülmények között az autó szoftvere legálisan kikapcsolhat egyes a kipufogógáz megtisztítására használt eszközöket a motor védelmében.

Az autógyártók nem is tagadják, hogy csalnak

A gyakorlatban azonban egyes gyártók sajátosan értelmezik, mi is számít kivételes körülménynek. A Reuters írása szerint, most osztrák fogyasztók perelték be a Volkswagent, mert, mint kiderült az autók nitrogén-oxid szűrője csak 15-33 Celsius fok között, és csak 1000 méteres tengerszint feletti magasság alatt működik. Mint a per rámutat, Ausztria és Németország éves átlaghőmérséklete messze elmarad a 15 foktól, inkább az a kivétel ha nagyon meleg van, és az is abszolút gyakori, hogy 1000 méter feletti településeken, utakon, hegyeken haladnak a kocsik. Mint tavalyi cikkünk is tárgyalta, ha a magassági kritérium itthon nem is annyira aktuális, szeptember és május között Magyarország átlagos havi középhőmérséklete is 15 fok alatt van. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy októberben a jegesmedvék rohangálnak az utcán, de tekintve hogy az év 8 hónapjában gyakori az ennél hűvösebb idő, a nyár derekán, pedig akár 33 fölé is mehet a hőmérséklet, nálunk sem valószínű, hogy folyamatosan működnek ezek a berendezések.

És, hogy mekkorák lehetnek a kikapcsolt berendezés mellett mért eltérések? Tavalyi cikkünk idézett egy kísérletet egy dízel Volvo XC60-nal, ahol azt találták, hogy:

0 és -4 fok között pedig kilométerenként 2148 milligramm nitrogén-oxid-kibocsátást mértek, ami a megengedett határérték tizenkétszerese!

Egyértelmű ajánlás

Az Európai Bíróság főtanácsnoka, Athanasios Rantos, jogi állásfoglalásában nem nagyon beszélt mellé. Véleménye szerint a VW megoldása egyértelműen megfelel a dízelbotrány után pontosított csaló szoftver fogalmának. Az uniós jog által biztosított kivétel olyan esetekről szól, ahol mondjuk egy műszaki hiba miatt kell lekapcsolni a berendezést, nehogy károsodjon a motor. A német gyártó működési paraméterei azonban nem összeegyeztethetők a német és osztrák éghajlattal és domborzati viszonyokkal, magyarul normál esetben sem mindig működnek. Rantos arra is emlékeztetett, hogy egy tavaly decemberi ítéletében a bíróság már kimondta, hogy még akkor sem megengedett egy hasonló szoftver használata, ha annak célja a motor élettartamának növelése, a lerakódások megelőzése.

A főtanácsnok állásfoglalása nyilván sokat nyom a latba, de végső soron nem ő, és egyelőre nem az Európai Bíróság dönt, hanem az osztrák bírák térfelén pattog a labda. Érdemes megjegyezni, hogy ahogyan a dízelbotrány sem a VW problémája volt egyedül, a mostani visszaélés is több más gyártót érinthet. A szándékos környezetszennyezés egyébként nem az egyedüli terület ahol súlyos jogsértésekre derült fény az európai autóipar kapcsán. Az EU nemrég tiltott kartellezés miatt szabott ki milliárdos büntetést a nagy német autógyártókra.

Újabb milliárdos büntetést kapnak a nagy német autógyártók

Biró Balázs

A fenntartható közlekedés elkötelezett híve, akit elsősorban a Tesla céltudatos és piacot felforgató tevékenysége rántott magával ebbe a világba, így publikációi elsősorban erre a területre koncentrálnak.