PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly9nZGVodS5oaXQuZ2VtaXVzLnBsL2hpdHJlZGlyL2lkPWJRMHdSSWJvaTRmZVE4ZGxYb2dReFpkUy5Ca2dGcGkxTUVpa2oydWNlazMuZjcvZmFzdGlkPW1ndmhlY2RodnVuZGVsZGFsandrbHZiamNoamcvc3RwYXJhbT1ybWtzb3VnbnpyL25jPTAvZ2Rwcj0wL2dkcHJfY29uc2VudD0vdXJsPWh0dHBzOi8vd3d3Lm9wZWwuaHUvYWphbmxhdG9rL29zc3plcy9vcGVsZWxla3Ryb21vc3RhbW9nYXRhcy5odG1sP3V0bV9zb3VyY2U9dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX21lZGl1bT1iYW5uZXImdXRtX2NhbXBhaWduPUFzdHJhLWFsd2F5c29uLVZOLUFzdHJhLVBST01PLURJUy1SRVMtUkUmdXRtX3Rlcm09MjAyNC0wNS0wNiZ1dG1fY29udGVudD0xMzAweDYwMCIgb25jbGljaz0iamF2YXNjcmlwdDp3aW5kb3cub3BlbignaHR0cHM6Ly9nZGVodS5oaXQuZ2VtaXVzLnBsL2hpdHJlZGlyL2lkPWJRMHdSSWJvaTRmZVE4ZGxYb2dReFpkUy5Ca2dGcGkxTUVpa2oydWNlazMuZjcvZmFzdGlkPW1ndmhlY2RodnVuZGVsZGFsandrbHZiamNoamcvc3RwYXJhbT1ybWtzb3VnbnpyL25jPTAvZ2Rwcj0wL2dkcHJfY29uc2VudD0vdXJsPWh0dHBzOi8vd3d3Lm9wZWwuaHUvYWphbmxhdG9rL29zc3plcy9vcGVsZWxla3Ryb21vc3RhbW9nYXRhcy5odG1sP3V0bV9zb3VyY2U9dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX21lZGl1bT1iYW5uZXImdXRtX2NhbXBhaWduPUFzdHJhLWFsd2F5c29uLVZOLUFzdHJhLVBST01PLURJUy1SRVMtUkUmdXRtX3Rlcm09MjAyNC0wNS0wNiZ1dG1fY29udGVudD0xMzAweDYwMCcsICdfYmxhbmsnLCAnbm9vcGVuZXInKTsgcmV0dXJuIGZhbHNlOyI+PHBpY3R1cmU+PHNvdXJjZSBzcmNzZXQ9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjQvMTAvb3BlbC1hc3RyYS1zdC0yNDA0MzAtNjUweDMwMC0yLmpwZyIgbWVkaWE9IihtYXgtd2lkdGg6IDcwMHB4KSI+PHNvdXJjZSBzcmNzZXQ9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjQvMTAvb3BlbC1hc3RyYS1zdC0yNDA0MzAtMTMwMHg2MDAtMi5qcGciIG1lZGlhPSIobWluLXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxpbWcgc3JjPSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzEwL29wZWwtYXN0cmEtc3QtMjQwNDMwLTEzMDB4NjAwLTIuanBnIiBhbHQ9IiI+PC9waWN0dXJlPjwvYT48SU1HIFNSQz0iaHR0cHM6Ly9nZGVodS5oaXQuZ2VtaXVzLnBsL19bVElNRVNUQU1QXS9yZWRvdC5naWY/aWQ9YlEwd1JJYm9pNGZlUThkbFhvZ1F4WmRTLkJrZ0ZwaTFNRWlrajJ1Y2VrMy5mNy9mYXN0aWQ9a25hamhrbm5ob2ZweXlpanVtcHhsbmhxZWhseC9zdHBhcmFtPXhrbWZpa2R1Z3gvbmM9MC9nZHByPTAvZ2Rwcl9jb25zZW50PSIgc3R5bGU9IndpZHRoOjFweCFpbXBvcnRhbnQ7IiAvPg== Talán még le sem zárultak mindenütt a perek az eredeti dízelbotrány miatt, úgy néz ki ismét kapott munkát a VW csoport jogi csapata. Ausztriában per indult az általunk is korábban már tárgyalt thermofensterezés miatt, és úgy néz ki az EU szerint sem szabályos, amit a gyártók ezen a téren művelnek. Van másik Nagyjából egy éve írtunk a thermofenster, azaz hőmérsékletablak, hőmérséklet-tartomány problematikájáról, amivel úgy tűnik az autógyártók egy kiskaput használnak ki az EU környezetvédelmi szabályaiban. Hogy a kibúvót szándékosan íratta bele a törvényekbe valami lobbi, vagy egyszerű jóhiszemű szövegezésről van-e szó azt nem tudjuk, de az ide vonatkozó passzusoknak az a lényegük, hogy bizonyos, kivételes körülmények között az autó szoftvere legálisan kikapcsolhat egyes a kipufogógáz megtisztítására használt eszközöket a motor védelmében. Az autógyártók nem is tagadják, hogy csalnak A gyakorlatban azonban egyes gyártók sajátosan értelmezik, mi is számít kivételes körülménynek. A Reuters írása szerint, most osztrák fogyasztók perelték be a Volkswagent, mert, mint kiderült az autók nitrogén-oxid szűrője csak 15-33 Celsius fok között, és csak 1000 méteres tengerszint feletti magasság alatt működik. Mint a per rámutat, Ausztria és Németország éves átlaghőmérséklete messze elmarad a 15 foktól, inkább az a kivétel ha nagyon meleg van, és az is abszolút gyakori, hogy 1000 méter feletti településeken, utakon, hegyeken haladnak a kocsik. Mint tavalyi cikkünk is tárgyalta, ha a magassági kritérium itthon nem is annyira aktuális, szeptember és május között Magyarország átlagos havi középhőmérséklete is 15 fok alatt van. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy októberben a jegesmedvék rohangálnak az utcán, de tekintve hogy az év 8 hónapjában gyakori az ennél hűvösebb idő, a nyár derekán, pedig akár 33 fölé is mehet a hőmérséklet, nálunk sem valószínű, hogy folyamatosan működnek ezek a berendezések. És, hogy mekkorák lehetnek a kikapcsolt berendezés mellett mért eltérések? Tavalyi cikkünk idézett egy kísérletet egy dízel Volvo XC60-nal, ahol azt találták, hogy: 0 és -4 fok között pedig kilométerenként 2148 milligramm nitrogén-oxid-kibocsátást mértek, ami a megengedett határérték tizenkétszerese! Egyértelmű ajánlás Az Európai Bíróság főtanácsnoka, Athanasios Rantos, jogi állásfoglalásában nem nagyon beszélt mellé. Véleménye szerint a VW megoldása egyértelműen megfelel a dízelbotrány után pontosított csaló szoftver fogalmának. Az uniós jog által biztosított kivétel olyan esetekről szól, ahol mondjuk egy műszaki hiba miatt kell lekapcsolni a berendezést, nehogy károsodjon a motor. A német gyártó működési paraméterei azonban nem összeegyeztethetők a német és osztrák éghajlattal és domborzati viszonyokkal, magyarul normál esetben sem mindig működnek. Rantos arra is emlékeztetett, hogy egy tavaly decemberi ítéletében a bíróság már kimondta, hogy még akkor sem megengedett egy hasonló szoftver használata, ha annak célja a motor élettartamának növelése, a lerakódások megelőzése. A főtanácsnok állásfoglalása nyilván sokat nyom a latba, de végső soron nem ő, és egyelőre nem az Európai Bíróság dönt, hanem az osztrák bírák térfelén pattog a labda. Érdemes megjegyezni, hogy ahogyan a dízelbotrány sem a VW problémája volt egyedül, a mostani visszaélés is több más gyártót érinthet. A szándékos környezetszennyezés egyébként nem az egyedüli terület ahol súlyos jogsértésekre derült fény az európai autóipar kapcsán. Az EU nemrég tiltott kartellezés miatt szabott ki milliárdos büntetést a nagy német autógyártókra. Újabb milliárdos büntetést kapnak a nagy német autógyártók Biró BalázsA fenntartható közlekedés elkötelezett híve, akit elsősorban a Tesla céltudatos és piacot felforgató tevékenysége rántott magával ebbe a világba, így publikációi elsősorban erre a területre koncentrálnak. Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!