PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly93d3cubW9vbi1wb3dlci5odS92YWxsYWxhdGkvY2VsY3NvcG9ydGphaW5rL2xvZ2lzenRpa2E/dXRtX3NvdXJjZT1sb2NhbC1kaXNwbGF5JnV0bV9tZWRpdW09dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX2NhbXBhaWduPU1vb24tanVsLTIwMjYmdXRtX2NvbnRlbnQ9YmFubmVyJnV0bV90ZXJtPXRyYWZmaWMmdXRtX290aGVyPWRlc2t0b3AiIG9uY2xpY2s9ImphdmFzY3JpcHQ6d2luZG93Lm9wZW4oJ2h0dHBzOi8vd3d3Lm1vb24tcG93ZXIuaHUvdmFsbGFsYXRpL2NlbGNzb3BvcnRqYWluay9sb2dpc3p0aWthP3V0bV9zb3VyY2U9bG9jYWwtZGlzcGxheSZ1dG1fbWVkaXVtPXZpbGxhbnlhdXRvc29rJnV0bV9jYW1wYWlnbj1Nb29uLWp1bC0yMDI2JnV0bV9jb250ZW50PWJhbm5lciZ1dG1fdGVybT10cmFmZmljJnV0bV9vdGhlcj1kZXNrdG9wJywgJ19ibGFuaycsICdub29wZW5lcicpOyByZXR1cm4gZmFsc2U7Ij48cGljdHVyZT48c291cmNlIHNyY3NldD0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNi8wNy9tb29uLWJhbm5lci02MDB4NTAwbG9naXN6dGlrYS5qcGciIG1lZGlhPSIobWF4LXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI2LzA3L21vb24tYmFubmVyLTEzMDB4NjAwLXYzbG9naXN6dGlrYS5qcGciIG1lZGlhPSIobWluLXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxpbWcgc3JjPSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI2LzA3L21vb24tYmFubmVyLTEzMDB4NjAwLXYzbG9naXN6dGlrYS5qcGciIGFsdD0iIj48L3BpY3R1cmU+PC9hPg== Az isztambuli kabinet elkészült az hidrogén technológia térnyerésének megtervezésével. Az energiastratégiába írt ütemterv szerint az ország 2035-re kilogrammonként 2 dollár 40 cent termelői árat kíván elérni úgy, hogy ezt az árat az utána következő 15 év alatt a felére fogja csökkenteni. Fatih Donmez török energiaminiszter szerint – írja a PV Magazine a hidrogéncéljuk reális, mert az olcsó áramra, vagyis napenergiára tervezik. Gulmira Rzayeva, az Oxford Institute for Energy Studies vezető kutatója a lapnak elmondta, hogy bár a megújuló energiával előállított hidrogén technológiával korábban Törökország még csak nem is foglalkozott, és ezért valószínűleg elektrolizátorokat kell majd importálnia, „ha Törökországról beszélünk, akkor minden lehetséges”. Példaként éppen a napelem ipart hozta fel, amely egy évtizede még teljes mértékben importra szorult, míg mára e technológia szükségleteit akár 90 százalékban képes előállítani. A most kiadott stratégiai tervekben az szerepel, hogy az országnak 2030-ra a földgázba bekeverhető hidrogén arányát 2-5 százalék közötti szintre kell eljuttatnia, ahonnan 2040-re a 10 százalék, 2050-re a 20 százalék elérése a cél. A földgázba kevert hidrogén lehetőségével, mint olyan megoldáséval, amely egyszerre teszi kevésbé szennyezővé a gázhasználatot és megnövelt energiaértéknek köszönhetően csökkenti a szükséges gáz mennyiséget, Magyarország is a legmagasabb szinten foglalkozik. Az FGSZ Akvamarin projektje Kardoskúton egy 3 milliárd forintos fejlesztés eredményeként az idei év első negyedévének végére akár a tesztüzemig is eljuthat az a 2 megawattos elektrolizáló-rendszer, aminek zöldhidrogénjét akár 10 százalékos arányban is bekeverhetik majd a földgázvezetékekben közlekedő energiahordozóba. Ennek műszaki, technológiai feltételeinek kidolgozása és az ehhez szükséges vizsgálatokat lefolytatása még több éves feladat lesz az FGSZ számára. Egy kg hány kWh? A hidrogén a tömegéhez mérten kiváló energiahordozó: egyetlen kilogramm hidrogén 33,33 kWh hasznosítható energiát tartalmaz. Ez a benzin és a diesel teljesítőképességének majdnem a háromszorosa (forrás: h2data.de) Ami a török energiaminiszter által bejelentett 2,4 dolláros hidrogéntermelési egységárat illeti: a 2021 decemberében kiadott Wood Mackenzie jelentés 2030-ra egy tucat országban 1 dollárért elérhető zöldhidrogénről értekezett. A WoodMac kutatói úgy látták, hogy az előállítási és gyártási költségeket az évtized hátralévő részében sokféle tényező (méretgazdaságosság, gyorsan bővülő piac, automatizálás és a modularitás elterjedése is) csökkenti majd. A zöldhidrogén gyártás menete (forrás: EarhJustice.org) Nem egészen egy évvel később a Masdar elemzői arra hívták fel a figyelmet, hogy a világ zöldhidrogén gyártása Afrika felemelkedését hozhatja magával, mivel az adottságai olyan jók, hogy a 2050-re prognosztizált, évi 40 millió tonna zöldhidrogén igényhez képest a nap és szélforrásai kihasználásával 30-60 millió tonna megtermelésére lehet képes. A nemzetközi megújuló energiás ügynökség (IRENA) viszont azt rakta össze, hogy a jelek szerint a világban 2050-re számos olyan piac alakul majd ki, ahol 1 dollár körüli egységár lehet a meghatározó. A modellszámításaik alapján kiemelten jó régiónak számít majd Délkelet-Ázsia, Észak-Európa, de az Egyesült Királyság, Japán és Németország is. Az IRENA a Top20-ba sem várta Törökországot. Szabó M. István Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!
