Irdatlan mennyiségű pénzt fektet a Hyundai az elektrifikációba

A Hyundai Motor Group (Hyundai, Kia, Genesis) befektetői napja alkalmával jelentette be, hogy a következő tíz évben 85 milliárd dollárt költ villanyautózáshoz kapcsolódó fejlesztésekre, hogy felgyorsítsa márkái elektromos átállását.

Tekintve, hogy ők az elmúlt évtizedben már eddig is sokat tettek le az asztalra a témában, nekik talán jobban el is hisszük a felfoghatatlan számokat.

Belátható

Persze a hitelességben az is sokat segít, hogy a vállalat egy 10 éves időtartamot is hozzátett a bejelentéshez, ami évi 8,5 milliárddal számolva már egy sokkal kézzelfoghatóbb és reálisabbnak tűnő összeg egy ekkora cégtől.

A Hyundai azt is zászlajára tűzte, hogy 2030-ra már évi kétmillió villanyautót gyárt majd, és ezeken 10 százalékos nyereséget ér el.

A vállalat célja, hogy a jelenlegi 8-ról, 34 százalékra nőjön az elektromos modellek aránya 2030-ra. Ez azonban régiónként eltérő arány lesz, így például a sajtóanyag képein bemutatott diagrammok alapján Európában 2026-ban már 45 százalékkal, míg 2030-ban 71 százalékkal terveznek.

Sötétkék: Korea, Világoskék: USA, Sötétszürke: Európa, Világosszürke: a világ többi része.

A fejlesztések egyik fő iránya egy új, az eddigieknél olcsóbb és rugalmasabb villanyautós platform. A vállalat legismertebb elektromos modelljei az eredeti IONIQ, vagy a Niro, ám ezek nem dedikált villanyautós alapokra épültek, létezett belőlük hibrid, vagy tisztán belsőégésű motoros modell is. Az E-GMP volt a nagy váltás, a Hyundai IONIQ 5, vagy a Kia EV6 már erre épült.

Az új rövidítés, amit meg kell tanulnunk, az IMA, azaz Integrated Modular Architecture, ami az új, következő generációs platform fantázianeve. Erre a Hyundai, Kia és Genesis márkák 2030-ig 13 új modellt mutatnak majd be.

Az újdonság fő erénye a költségek csökkentése lesz, amit például 80 olyan modulon, építőelemen keresztül ér el, amelyekből a különböző modellek szabadon válogathatnak. Az új alapokon, a jelenlegi közepes méretű SUV modellekénél kisebb és nagyobb autók is tudnak majd készülni.

Jaehoon Chang, a Hyundai Motor Group vezérigazgatója. Forrás: Hyundai

A fejlesztésekre szánt pénzből 7,3 milliárdot az akkuprogramra költenek majd, amelynek keretében következő generációs NMC és LFP kémiákon is dolgoznak, és saját akkufejlesztő részleget is létrehoztak ennek megtámogatására. De természetesen partnereken keresztül a szilárdtest akkuk fejlesztésére is költenek.

A vállalat első új LFP celláit már 2025-ben elkezdi beépíteni autóiba, amelyek ezáltal olcsóbbak lehetnek.

A Hyundai 2022 augusztusában felvásárolta a 42dot nevű robotikával és önvezetéssel foglalkozó céget, amely 2024-ig megkezdi egy új, Tital nevű operációs rendszer fejlesztését. Erre építve 2027-ben be akarnak mutatni egy kifejezetten önvezetésre tervezett járművet, amit egyelőre csak az angol PBV, Purpose-built Vehicle névvel illettek, de ez egy eléggé semmitmondó jelző (meghatározott célra épített jármű), bizonyosan nem ez lesz a típus neve. A cég úgy számol, ez az üzletág 2028-tól már nyereséget is termelhet, ami eléggé ambiciózus vállalás.

Biró Balázs

A fenntartható közlekedés elkötelezett híve, akit elsősorban a Tesla céltudatos és piacot felforgató tevékenysége rántott magával ebbe a világba, így publikációi elsősorban erre a területre koncentrálnak.