Tudod, hogy mely országok tartoznak a top 25-be, ha villamos energiáról van szó?

Az energetikai témájú cikkekben gyakorta röpködnek a gigawattok és a terawattórák, nem biztos azonban, hogy egy „civil” olvasó könnyedén értelmezni tudja ezeket a számokat. Persze a ChatGPT korában már villámgyorsan válaszokat kaphatunk a kérdéseinkre, de talán érdemes lehet néhány grafikon segítségével egy egységes, könnyen áttekinthető képet adni a legnagyobb országok villamosenergia-termeléséről. Emellett bemutatjuk azt is, hogy a világ mely térségeiben a legmagasabb az egy főre jutó áramfelhasználás.

Az abszolút nagyok

Az Ember Energy adatai szerint a világ 2024-ben több mint 30.900 TWh villamos energiát állított elő, 4 százalékkal többet, mint az előző évben, és kétszer annyit, mint az ezredforduló idején.

Ha az országok rangsorát akarjuk felállítani, akkor az első helyezés megkérdőjelezhetetlenül Kínáé, ahol a tavalyi évben több mint 10 ezer terawattórát használtak fel – ez több, mint az utána következő 6 ország összesített termelése. Az Egyesült Államok áll a második helyen 4387 TWh-val, amelynek áramtermelését egy korábbi cikkünkben már részletesebben is bemutattuk. Ha az Európai Uniót önálló entitásnak tekintjük, akkor több mint 2700 TWh-val a harmadik helyezést éri el, ám ha ragaszkodunk a nemzetállami keretekhez, akkor Indiáé a bronzérem 2030 TWh-val. A lista további résztvevőit nem sorolnám fel, beszéljen helyettem inkább az alábbi grafikon.

Meg kell azonban jegyeznünk, hogy ez csak egy pillanatfelvétel egy folyamatosan változó rangsorról. Az első három helyezett – különösen Kína és India – folyamatosan növekszik, az ő előnyük tehát egyelőre sziklaszilárdnak látszik, ellentétben Japánnal, ahol lassan, de biztosan csökken az áramtermelés, így folyamatos a lecsúszás. Az EU tagállamai a stagnálás miatt szintén egyre hátrébb sorolódnak, ahogy a fejlődő országok beérik őket. Ez utóbbiak közé tartozik például Brazília, ahol az elmúlt 15 évben 50%-kal nőtt a villamosenergia-termelés, elsősorban a nap- és a szélenergiának köszönhetően.

Ennél is sokkal látványosabb Vietnám növekedése. Az országban 15 év alatt megháromszorozódott az áramtermelés, ebben azonban már sajnos a szén játszotta a főszerepet, még annak ellenére is, hogy komoly napelemes beruházások valósultak meg. Hasonló a helyzet Indonéziában is, ahol 2010 óta megduplázódott az áramfogyasztás és a növekvő igényeket szinte teljes egészében szénerőművekkel elégítették ki.

Egy főre jutó áramfelhasználás

A 36 milliós Tajvantól az 1,4 milliárd lakosú Kínáig elég széles a listánkon szereplő országok mérete, ezért érdemes lehet megnézni az egy főre jutó áramfelhasználást is.

Itt már rögtön szemet szúrhat, hogy az egy főre jutó áramfogyasztás rangsorában a skandináv országok és a közel-keleti államok állnak az élen, ahol az értékek gyakran évi 15-50 ezer kWh/fő között alakulnak, szemben a globális átlaggal, ami körülbelül 3-4 ezer kWh/fő. Mi a közös a két régióban? Az olcsó energia és az extrém éghajlat, ezen túlmenően azonban már nem sok hasonlóságot találunk.

Skandináviában a bőséges megújuló energiának, illetve egyes országokban az atomenergiának köszönhetően olcsó az áram, ami amellett, hogy segíti az elektromos fűtés elterjedését, az energiaintenzív iparágak számára is vonzó. Izlandon vagy Norvégiában például az olyan energiaigényes iparágak dominálnak, mint az alumíniumgyártás, az acélipar vagy adatközpontok üzemeltetése. A magas életszínvonal miatt a lakosság is több elektromos eszközt használ, bár az energiahatékonysági intézkedések (pl. jobb szigetelés) miatt utóbbi években a fogyasztás stagnált.

A közel-keleti államokban a magas fogyasztás elsősorban a forró éghajlatból és abból fakad, hogy az olajbevételek lehetővé teszik az energia szubvencionálását.

Az extrém meleg miatt a légkondicionálás óriási áramfogyasztó, ami az éves felhasználás jelentős részét teszi ki, a nyári hónapokban a hűtés akár az áramigény 50-70%-át is elérheti. A vízhiányos térségben a tengervíz sótalanítása kulcsfontosságú az ivóvízellátás és az öntözés szempontjából, de ez energiaintenzív folyamat és szintén növeli a fogyasztást.

A népességnövekedés, az urbanizáció és az ipari bővülés (pl. olajkitermelés, petrolkémia) miatt robbanásszerűen nő az igény. Az öböl-menti országokban a nagy infrastrukturális projektek és a turizmus is hozzájárulnak ehhez. Az olaj- és gázexportáló országokban az energiaárakat ráadásul államilag támogatják, ami ösztönzi a pazarlást, miközben a magas jövedelmek miatt a lakosság több energiát fogyaszt luxuscélokra is.

A népesség nagysága és az egy főre jutó fogyasztás tehát együttesen határozza meg azt, hogy hol mekkora az áramfelhasználás. Nézzük meg, hogy ezek fényében hogyan alakul az egyes kontinensek, illetve nagy régiók részesedése a globális villamosenergia-termeléséből.

Végezetül nézzük meg azt is, hogy Európában hogyan alakul az áramtermelés az egyes országokban.

dr. Papp László (Sol Invictus)

Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás.