Európa nem fogja elérni a töltőtelepítési célkitűzését?

Az EU 3,5 millió töltőpont kiépítését tűzte ki célul 2030-ig, ám a határidő előtt mindössze öt évvel kevesebb mint egymillió töltőállomás áll az európai autósok rendelkezésére. A jelenlegi évi mintegy 150 ezres növekedési ütem mellett az Unió messze elmarad a céltól, és 2030-ra csak körülbelül 1,7 millió töltőpontot fog elérni, állapította meg elemzésében a Motointegrator és a DataPulse Research. Az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) ráadásul még ennél is jelentősen magasabbnak tartja a szükségletet: 2030-ra 8,8 millió töltőállomással számol. Ez a tanulmány szerint évente körülbelül 1,5 millió új állomás kiépítését jelentené. Az már persze egy másik kérdés, hogy valóban szükség van-e ennyi töltőre, tesszük hozzá mi.

Németországban található a legtöbb töltő, de lakosságarányosan Belgium vezet

Németország a Masterplan Ladeinfrastruktur II (Töltőinfrastruktúra II főterv) keretében 2030-ig egymillió nyilvános töltő létrehozását tűzte ki célul. Jelenleg 181 ezernél tartanak, ami a legnagyobb szám Európában, de a népesség arányában nézve már messze nem áll ilyen jól az ország.

Az európai medián ugyanis 269 töltőállomás 100 ezer lakosra, Németországban azonban ez az érték csak 217, míg például Ausztriában 666. Belgium, Luxemburg és Dánia vezeti a rangsort 938, 758 és 724 töltőállomással 100 ezer lakosonként. A lista alján Románia, Bulgária és Észtország áll 19, 28 és 30 töltőállomással, de Magyarországon sem sokkal jobb a helyzet, nálunk is csupán 33 töltőállomás jut minden 100 ezer emberre.

A töltőállomások száma persze önmagában még nem mond sokat az eloszlásról, azaz egy ország átjárhatóságáról. A városok általában jól ellátottak, a köztük lévő régiók viszont nem mindig. A következő térképen a sötétkék szín jelzi a rövid távolságot egy töltőpontig (0–10 km), a világoskék 10–20 km-t, a rózsaszín 20–40 km-t, a piros pedig 40 km-t vagy annál is nagyobb távolságot jelent.

Forrás: motointegrator.de

A hálózat legnagyobb fehér (vagy jelen esetben inkább piros) foltjai Észak-Skandináviában láthatók, de akadnak töltősivatagok Németország középső részén és Spanyolország belsejében, valamint Közép-Európa és a Baltikum vidéki területein is. Az autópályákon a lefedettség általában jó, de a tél, a dombok vagy az ellenszél miatt egy kis hiányosság is problémát jelenthet az utazók számára.

A töltők sűrűsége mellett azonban a töltési sebesség is fontos tényező. A 150 kilowatt feletti töltési teljesítményű töltők arányát tekintve Németország a 9,2 százalékos EU-átlag felett van. A tanulmány szerint az országban a töltőpontok 15,9 százaléka rendelkezik ilyen teljesítménnyel. Az élen Norvégia áll 30,8 százalékkal, majd Izland (22,1 százalék) és Finnország (17,9 százalék) következik. Magyarország 10,9 százalékkal szintén az átlag fölé pozicionálja magát. A legalacsonyabb értékeket Máltában (2,1 százalék), Hollandiában (2,3 százalék) és Cipruson (3,2 százalék) találjuk.

Fragmentált piac

Az üzemeltetők helyzete Európa országaiban nagyon eltérő. Dániában négy vállalat, a Clever, az E.on-Drive, az OK a.m.b.a. és a Spirii tudhatja magáénak a piac 68 százalékát.

Németországban az EnBW rendelkezik a legnagyobb részesedéssel (11 százalék), a piac többi része pedig több mint 1200 üzemeltető között oszlik meg, amit a tanulmány „rendkívül magas fragmentáltsági foknak” tart európai összehasonlításban. Ha egy piac túl fragmentált, a járművezetőknek több alkalmazást és díjszabást kell egyszerre kezelniük, ám ha túl koncentrált, a választék szűkül és az árak emelkednek – itt is fontos tehát megtalálni az arany középutat.

Európa legnagyobb üzemeltetője a TotalEnergies 25.073 töltőponttal, melyek főként Belgiumban, Hollandiában és Franciaországban találhatóak. Ezt követi a Vattenfall Incharge és az Enel X. A legnagyobb német vállalat az E.ON Drive, amely 16.002 töltőponttal az 5. helyen áll.

A Lidl is nagy szerepet játszik: 8855 töltőpontjával a szupermarketlánc Európa tizenkét legnagyobb üzemeltetője közé tartozik.

A töltőinfrastruktúra kiépítésében Törökország érte el a legmagasabb növekedést, 141,5 százalékkal, majd Észtország (63,8 százalék) és Litvánia (49,1 százalék) következik – Magyarország 27 százalékos növekedéssel a mezőny felső harmadában helyezkedik el –, a sort pedig Norvégia (-6,4 százalék), Spanyolország (-0,4 százalék) és Málta (+5,2 százalék) zárja.

Az elemzés adatainak forrásaként a szerzők a TEN-T adatbázist használták, melyet a nemzeti szabályozó hatóságok információival egészítették ki. A teljes tanulmány interaktív grafikonokkal itt olvasható német nyelven.

dr. Papp László (Sol Invictus)

Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás.