Tavaly Németországban már több áramot állítottak elő napenergiából, mint lignitből

Lassan itt az ideje megszabadulni attól a sztereotípiától, amely szerint Németországban szénből állítják elő az áramot. Azt azért persze ma még nem mondhatjuk, hogy az utolsó szénerőmű is lehúzta volna a rolót – ez Magyarországon sem történt még meg –, arról az örvendetes fejleményről azonban be tudunk számolni a Fraunhofer Intézet friss jelentésének köszönhetően, hogy 2025-ben a napenergia Németországban a nettó villamosenergia-termelés második legnagyobb forrásává lépett elő, és több áramot biztosított a felhasználók számára, mint a lignites erőművek.

A jelentés alapjául szolgáló adatok – amelyek az energy-charts.info oldalon interaktív grafikonok formájában is elérhetőek – azt mutatják, hogy tavaly év végére az országban működő napelemek névleges összteljesítmény 116,8 GW-ot ért el, ami 16,2 gigawattos növekedést jelent az előző évhez képest. A kisebb-nagyobb naperőművek 2025 folyamán körülbelül 87 TWh villamos energiát állítottak elő, ebből 71 TWh került a közcélú hálózatba, 16,9 TWh pedig saját felhasználásra. A napenergia-termelés összesen körülbelül 15 TWh-val, azaz 21 százalékkal nőtt 2024-hez képest, amiben az új telepítések mellett a napsütéses órák magasabb száma is döntő szerepet játszott.

Ennek a növekedésnek köszönhetően a napenergia a történelem során első alkalommal előzte meg a nettó villamosenergia-termelésben a lignites erőműveket. A szélenergia azonban továbbra is a legnagyobb termelési forrás, és még mindig megelőzi a napenergiát, pedig ez nem volt jó év a szélerőművek szempontjából. A szárazföldi szélfarmok termelése az időjárás miatt 3,2 százalékkal alacsonyabb volt, mint 2024-ben. A tengeri szélfarmok körülbelül 26,1 TWh áramot termeltek. A helyzeten az sem igazán javított, hogy a törvényben rögzített bővítési célok tekintetében a szélenergia még mindig lemaradásban van. A tervezett 76,5 GW helyett 2025 végén csak 68,1 GW volt telepítve. A napenergia ezzel szemben a tervnek megfelelően halad, amely azonban azt is előírja, hogy a bővítésnek évi 22 GW-ra kell emelkednie, hogy 2030-ig elérjék a 215 GW-os célt.

Az Energy-Charts megállapítása szerint a közcélú hálózatba betáplált megújuló energia összesített aránya 55,9 százalék volt. A fosszilis tüzelőanyaggal működő erőművek esetében a kutatók a lignitről a földgázra történő átállást regisztráltak. Bár a kőszenes erőművek termelése kissé emelkedett, a lignites erőműveké ennél nagyobb mértékben esett, a szén felhasználása így összességében 95,4 terawattórára csökkent, ami történelmi mélypontot jelent – ennél kisebb értéket utoljára 1955-ben láthattunk. A széntüzelésű erőművek CO₂-kibocsátása is tovább csökkent, azonban a kibocsátás összességében körülbelül a 2024-es szinten maradt.

Az Energy-Charts szinte egész Európából gyűjti az adatokat, amelyek azt mutatják, hogy nem csak Németországban van jelentős előretörés a napenergia területén: tavaly az EU-ban a 275 TWh-s  napelemes termelés meghaladta a szenes villamosenergia-termelést, amely 243 TWh volt. Ezzel az Unióban az elmúlt tíz évben a napelemes áramtermelés megháromszorozódott, míg a szénalapú villamosenergia-termelés 60 százalékkal csökkent.

dr. Papp László (Sol Invictus)

Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás.