Egyik korábbi cikkünkben már részletesebben írtunk az első METÁR tenderről, illetve arról, hogy a kormány tervei szerint további 5 aukció kerül kiírásra 2022-ig. Októberben megtörtént a második tender ajánlatainak bontása is, és bár eredményhirdetés csak januárban várható, azért így is érdemes megnézni a beérkezett ajánlatokat, amelyek nagy visszhangot váltottak ki az iparág köreiben. Míg az első tenderen az 1 MW feletti kategóriában a súlyozott átlagár 21,7 Ft/kWh volt, a legalacsonyabb nyertes ár pedig 20,2 Ft, addig az idei kiírásra beérkezett ajánlatok jelentősen alacsonyabb összegeket tartalmaztak. A legalacsonyabb ajánlati ár mindössze 16,18 Ft/kWh, és elnézve a beérkezett ajánlatokat, a súlyozott átlag nagy valószínűséggel 20 Ft alatt lesz. Hozzá kell tennünk ugyanakkor, hogy az előző kiíráshoz képest megemelkedett a maximális erőműméret 20 MW-ról 50 MW-ra, ami a méretgazdaságosság révén segítette az alacsonyabb árak elérését. Egy néhány hete megjelent cikkemben annak jártam utána, hogy mennyit csökkent a háztartási méretű napelemes rendszerek ára az elmúlt 15 évben, ezúttal pedig azt fogjuk megnézni, hogyan változott a naperőművek által termelt áram eladási ára 2011 óta. Az előző cikkhez hasonlóan az árakat ezúttal is korrigáltam az inflációval. Hazánk első naperőműve 2011-ben épült meg Újszilváson. A 400 kW-os napkövető erőmű beruházási költsége nettó 470 millió forintot tett ki, ami mai árakon 1,4 millió Ft/kWp. A naperőmű által megtermelt áramot akkor 30 Ft-ért vették át, így nem is csoda, hogy csak 70%-os beruházási támogatás igénybevételével valósulhatott meg. Mivel arra vagyunk kíváncsiak, hogy összességében mennyibe kerül nekünk 1 kWh áram megvásárlása, ezért a kötelező átvételi árat korrigáltam a támogatás mértékével is, így pedig 9 évvel ezelőtt körülbelül 120 forintra jött ki az első hazai naperőmű által termelt áram eladási ára – 2020-as forintban számolva. Az újszilvási naperőmű napkövető technológiával épült. Forrás: ujszilvas.hu Az első beruházási támogatás nélkül épült naperőművet Jászágón adták át 2015-ben. A 0,5 MW-os erőmű 185 millió forintból valósult meg, ami mai árakon 400 ezer Ft/kWp. Az áram átvételi ára pedig reálértékben 35 Ft volt. A jászágói naperőmű. Forrás: tokyosolar.hu A következő években a kötelező átvételi ár nominálisan nem sokat változott, de reálértéken csökkent néhány százalékkal. Az idén tavasszal lezárult METÁR tender nagy kategóriájában 20 Ft volt kilowattóránként a legalacsonyabb nyertes ár, a második tendernek végeredménye ugyan még nincs, de a beadott ajánlatok közül a legolcsóbb 16 Ft volt Az összehasonlítás nem adna valami pontos képet, ha már működő erőműveket hasonlítanék olyanokhoz, amelyek még csak a tervezőasztalon léteznek. A tender győzteseinek 3 év áll rendelkezésre a kivitelezésre, ezért úgy számoltam, hogy körülbelül 2 év alatt fognak megvalósulni a nyertes projektek (de benne van a pakliban az is, hogy soha nem fognak megvalósulni, ezért tekintsük ezt az optimista verziónak). Ezeket figyelembe véve reálértéken a következőképpen alakultak a magyarországi napenergia árak: 2011: 120 Ft/kWh 2015: 35 Ft/ kWh 2019: 33 Ft/kWh 2022: 20 Ft/kWh 2023: 16 Ft/kwh Mivel az átvételi ár fix, ezért azt idővel „megeszi” az infláció, így például a jászágói naperőmű 15 éven keresztül fixen 32 Ft-ot kap az áramért, de az 5 évvel ezelőtt még 35 Ft-ot ért, 5 év múlva pedig lehet hogy 30 Ft-ot sem fog érni. Itt tehát egyszerre kétféle deflációs folyamat is érvényesül: egyrészt a technológia egyre olcsóbbá válik, másrészt a hosszú távra rögzített átvételi árakat is elinfláljuk. Ennyi kitérő után nézzük, mekkora volt a változás az idők során. 2011 és 2023 között bő 85%-kal csökkent a napenergia ára, 2015 és 2023 között pedig 55%-kal. Az áralakulás tehát hasonló volt a háztartási méretű napelemes rendszereknél megfigyelthez, ennek megfelelően a 2035-re vonatkozó várakozásom is hasonló: 5 Ft/kWh, vagy még kevesebb. Az idén egy portugál tenderen már született 4 Ft-os ár, akkor pedig miért is ne? Most hogy már ismert az árváltozás mértéke, van még egy fontos kérdés, amit érdemes megvizsgálni: hogyan viszonyul a napenergia ára a tőzsdei árakhoz, és a paksi beruházás árához? Csak hogy ne legyen olyan egyszerű az élet, az áram tőzsdei árfolyamát és a paksi beruházás árát is euróban jegyzik, ezért a napenergia árát is át kell váltanom euróra. Az MNB éves átlagos árfolyamával, és az euró inflációjával számolva pedig a következő árakat kapjuk: 2011: 40 cent/kWh 2015: 11 cent/kWh 2019: 10,2 cent/kWh 2022: 5,7 cent/kWh (2020 3. negyedévének árfolyama alapján) 2023: 4,6 cent/kwh (2020 3. negyedévének árfolyama alapján) Az áram tőzsdei árát a HUPX, a magyar áramtőzsde éves jelentéseiben találhatjuk meg. A zsinóráram 2011-ben 6,2 cent/kWh, 2015-ben 4,3 cent/kWh, 2019-ben 5,1 cent/kWh volt inflációval korrigálva, a határidős tőzsdén a 2022-es ár kereken 5 cent, a 2023-as ár pedig 5,1 cent. A paksi áram árát Hárfás Zsolt 5,6 cent/kWh-ra becsülte, ami számomra irreális ugyan, de ezúttal fogadjuk el ezt az összeget. Itt egyébként az volt a koncepció, hogy az áram tőzsdei ára fel fog menni körülbelül 9 centre, és 2090-ig e szint közelében marad, ami így vaskos profitot fog biztosítani. Mindezeket az adatokat felvittem egy logaritmikus grafikonra (lineáris grafikonon a 2011-es érték olyan kiugróan magas lett volna, hogy olvashatatlan lenne az egész grafikon): Kattints a nagyobb képért! A fentiek alapján jelenleg én 70% esélyt adok annak, hogy a Paks II projektet soha nem fogják befejezni, mert nem jön ki a matek, és 30% esély látok arra, hogy meg fog épülni, majd néhány év veszteséges működés után be fogják zárni. Ti hogy látjátok? dr. Papp László (Sol Invictus)Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás. Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!
