PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly9oeXVuZGFpLmh1L21vZGVsbGVrL2lvbmlxLTYvIiBvbmNsaWNrPSJqYXZhc2NyaXB0OndpbmRvdy5vcGVuKCdodHRwczovL2h5dW5kYWkuaHUvbW9kZWxsZWsvaW9uaXEtNi8nLCAnX2JsYW5rJywgJ25vb3BlbmVyJyk7IHJldHVybiBmYWxzZTsiPjxwaWN0dXJlPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzA0L2h5dS1rYW1wYW55b2staW9uaXE2LWhhdmFzcHJvZC02MDB4NTAwLTEuanBnIiBtZWRpYT0iKG1heC13aWR0aDogNzAwcHgpIj48c291cmNlIHNyY3NldD0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNC8wNC9oeXUta2FtcGFueW9rLWlvbmlxNi1oYXZhc3Byb2QtMTk0MHg1MDAtMi5qcGciIG1lZGlhPSIobWluLXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxpbWcgc3JjPSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzA0L2h5dS1rYW1wYW55b2staW9uaXE2LWhhdmFzcHJvZC0xOTQweDUwMC0yLmpwZyIgYWx0PSIiPjwvcGljdHVyZT48L2E+
auto
2024. 04. 30. kedd

A juhokkal legeltetett naperőművek szénelnyelőként működnek

energia

Köztudott, hogy napelemek segítségével csökkenthetjük a fosszilis energiahordozók felhasználását, így kevesebb szén-dioxid jut a légkörbe. Az már viszont kevésbé ismert jelenség, hogy egy megfelelően menedzselt, legelőként funkcionáló napelempark talaja képes humusz formájában szenet megkötni a légkörből, azaz szénelnyelőként működik.

Az Egyesült Államokban működő Temple Egyetem kutatói egy 2022-ben publikált prezentációjukban foglalták össze, hogy a juhokkal történő legeltetés milyen hatást gyakorol a talaj minőségére. A vizsgálatuk keretében hat legeltetett napelempark talajának mikro- és makrotápanyagtartalmát, szemcseméret-eloszlását és szénmegkötő képességét hasonlították össze a háborítatlan kontrollterületekkel.

A szerzők olyan korábbi tanulmányok eredményeire is hivatkoztak, amelyek a takarmánynövények félárnyékban történő növekedését vizsgálták. E kutatások egyik legérdekesebb eredménye az árnyékolás szintje és a különböző növények biomassza termelése közötti kapcsolatot írja le, amelyet az alábbi ábra mutat be.

PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly93d3cudm9sdGllLmV1L2ludmVydGVyZ3VhcmQiIG9uY2xpY2s9ImphdmFzY3JpcHQ6d2luZG93Lm9wZW4oJ2h0dHBzOi8vd3d3LnZvbHRpZS5ldS9pbnZlcnRlcmd1YXJkJywgJ19ibGFuaycsICdub29wZW5lcicpOyByZXR1cm4gZmFsc2U7Ij48cGljdHVyZT48c291cmNlIHNyY3NldD0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNC8wNC92aWxsYW55YXV0b3Nvay0xMjAweDE2MDAtMjAyNG1hanVzMy5qcGciIG1lZGlhPSIobWluLXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxpbWcgc3JjPSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzA0L3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLTEyMDB4MTYwMC0yMDI0bWFqdXMzLmpwZyIgYWx0PSIiPjwvcGljdHVyZT48L2E+

Az egyik elemzés szerint a kérődzők számára táplálékul szolgáló fajok többségének takarmánytermelése jelentősen megnőtt 45%-os árnyékolás mellett, ám a 80%-os mértékű árnyékolás már a legtöbb növény növekedését visszavetette.

A fenti eredmények összhangban vannak az Oregoni Egyetem korábbi kutatásával, amely megállapította, hogy a napelemek megváltoztatták a helyi mikroklímát: a levegő átlagos hőmérsékletét, a relatív páratartalmat, a szélsebességet, a szélirányt és a talajnedvességet. A hatékonyabb vízvisszatartás, amely sokkal nagyobb biomassza növekedést tett lehetővé, 90%-os növekedést eredményezett a juhok és szarvasmarhák számára hasznos fűfélékben.

A Temple Egyetem vizsgálata által érintett hat helyszínen 500-700 juhot legeltettek, a kutatók pedig minden évben mintákat vettek a legeltetett, illetve a kontrollterület földjéből.

Az eredmények azt mutatják, hogy a juhok legeltetése 10-80 százalékkal növelte a talajban megkötött szén mennyiségét és a rendelkezésre álló tápanyagokat a vizsgált területeken.

 

Kép: Baywa

A kutatók becslései szerint egy hektár legeltetett őshonos növény évente 2,5 tonna szén megkötésével javíthatja a talajt, és ez a folyamat akár 12-15 évig is eltarthat, mielőtt a talaj teljesen telítődne.

Az ehhez hasonló vizsgálatok segíthetnek a napenergia- és élelmiszertermelést szolgáló integrált (agrovoltaikus) rendszerek tervezésében, valamint a talajminőség és a szénmegkötés növelésében. Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának Nemzeti Élelmezési és Mezőgazdasági Intézete és az Illinois-i Egyetem jelenleg is kutatásokat folytat annak meghatározása érdekében, hogy mely sorközök, takarmánynövények és különleges növények párosíthatók a legjobban napelemekkel.

Az elmúlt években a naperőművek legeltetése olyannyira népszerűvé vált az Egyesült Államokban, hogy tavaly a „gyapjas gyepkarbantartók” iránti kereslet már meghaladta a kínálatot.

Birkahiány fenyegeti az amerikai naperőműveket

Hogy miért éri meg a naperőművek üzemeltetőinek juhászokat alkalmazni, arról pedig az alábbi cikkünkben írtunk.

A szamár néha szétrúg egy napelemet, de így is megéri a legeltetés

dr. Papp László (Sol Invictus)

Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás.