PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS9yb3ZpZGVuLzIxNjUzM18wYWVhZDY0Y2NhIiBvbmNsaWNrPSJqYXZhc2NyaXB0OndpbmRvdy5vcGVuKCdodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3JvdmlkZW4vMjE2NTMzXzBhZWFkNjRjY2EnLCAnX2JsYW5rJywgJ25vb3BlbmVyJyk7IHJldHVybiBmYWxzZTsiPjxwaWN0dXJlPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI2LzA0L3ZhbHRhcy1za29kYS1rb2RpYXEtNjAweDUwMHB4LWZpbmFsLTIwMjYtMDQtMjguanBnIiBtZWRpYT0iKG1heC13aWR0aDogNzAwcHgpIj48c291cmNlIHNyY3NldD0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNi8wNC92YWx0YXMtc2tvZGEta29kaWFxLTEzMDB4NjAwcHgtZmluYWwtMjAyNi0wNC0yOC5qcGciIG1lZGlhPSIobWluLXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxpbWcgc3JjPSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI2LzA0L3ZhbHRhcy1za29kYS1rb2RpYXEtMTMwMHg2MDBweC1maW5hbC0yMDI2LTA0LTI4LmpwZyIgYWx0PSIiPjwvcGljdHVyZT48L2E+ Köztudott, hogy napelemek segítségével csökkenthetjük a fosszilis energiahordozók felhasználását, így kevesebb szén-dioxid jut a légkörbe. Az már viszont kevésbé ismert jelenség, hogy egy megfelelően menedzselt, legelőként funkcionáló napelempark talaja képes humusz formájában szenet megkötni a légkörből, azaz szénelnyelőként működik. Az Egyesült Államokban működő Temple Egyetem kutatói egy 2022-ben publikált prezentációjukban foglalták össze, hogy a juhokkal történő legeltetés milyen hatást gyakorol a talaj minőségére. A vizsgálatuk keretében hat legeltetett napelempark talajának mikro- és makrotápanyagtartalmát, szemcseméret-eloszlását és szénmegkötő képességét hasonlították össze a háborítatlan kontrollterületekkel.PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly93d3cubW9iaWxpdGkuaHUvcGx1c3ovbW9iaWwtcGFya29sYXMiIG9uY2xpY2s9ImphdmFzY3JpcHQ6d2luZG93Lm9wZW4oJ2h0dHBzOi8vd3d3Lm1vYmlsaXRpLmh1L3BsdXN6L21vYmlsLXBhcmtvbGFzJywgJ19ibGFuaycsICdub29wZW5lcicpOyByZXR1cm4gZmFsc2U7Ij48cGljdHVyZT48c291cmNlIHNyY3NldD0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNi8wNC9jdXRvdXQtbW9iaWxpdGktcGFyay12YS0xMjAweDE2MDAtMjAyNi0wNC0yNy5qcGciIG1lZGlhPSIobWluLXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxpbWcgc3JjPSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI2LzA0L2N1dG91dC1tb2JpbGl0aS1wYXJrLXZhLTEyMDB4MTYwMC0yMDI2LTA0LTI3LmpwZyIgYWx0PSIiPjwvcGljdHVyZT48L2E+PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly93d3cubW9iaWxpdGkuaHUvZW1vYmlsaXRhcy9oaXJlay8yMDI2LzA0LTI3IiBvbmNsaWNrPSJqYXZhc2NyaXB0OndpbmRvdy5vcGVuKCdodHRwczovL3d3dy5tb2JpbGl0aS5odS9lbW9iaWxpdGFzL2hpcmVrLzIwMjYvMDQtMjcnLCAnX2JsYW5rJywgJ25vb3BlbmVyJyk7IHJldHVybiBmYWxzZTsiPjxwaWN0dXJlPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI2LzA0L2N1dG91dC1tb2JpbGl0aS1jaGFyZ2Vycy12YS0xMjAweDE2MDAtdjItMjAyNi0wNC0yOC1raWVnZXN6aXRlcy5qcGciIG1lZGlhPSIobWluLXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxpbWcgc3JjPSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI2LzA0L2N1dG91dC1tb2JpbGl0aS1jaGFyZ2Vycy12YS0xMjAweDE2MDAtdjItMjAyNi0wNC0yOC1raWVnZXN6aXRlcy5qcGciIGFsdD0iIj48L3BpY3R1cmU+PC9hPg== A szerzők olyan korábbi tanulmányok eredményeire is hivatkoztak, amelyek a takarmánynövények félárnyékban történő növekedését vizsgálták. E kutatások egyik legérdekesebb eredménye az árnyékolás szintje és a különböző növények biomassza termelése közötti kapcsolatot írja le, amelyet az alábbi ábra mutat be. Az egyik elemzés szerint a kérődzők számára táplálékul szolgáló fajok többségének takarmánytermelése jelentősen megnőtt 45%-os árnyékolás mellett, ám a 80%-os mértékű árnyékolás már a legtöbb növény növekedését visszavetette. A fenti eredmények összhangban vannak az Oregoni Egyetem korábbi kutatásával, amely megállapította, hogy a napelemek megváltoztatták a helyi mikroklímát: a levegő átlagos hőmérsékletét, a relatív páratartalmat, a szélsebességet, a szélirányt és a talajnedvességet. A hatékonyabb vízvisszatartás, amely sokkal nagyobb biomassza növekedést tett lehetővé, 90%-os növekedést eredményezett a juhok és szarvasmarhák számára hasznos fűfélékben. A Temple Egyetem vizsgálata által érintett hat helyszínen 500-700 juhot legeltettek, a kutatók pedig minden évben mintákat vettek a legeltetett, illetve a kontrollterület földjéből. Az eredmények azt mutatják, hogy a juhok legeltetése 10-80 százalékkal növelte a talajban megkötött szén mennyiségét és a rendelkezésre álló tápanyagokat a vizsgált területeken. Kép: Baywa A kutatók becslései szerint egy hektár legeltetett őshonos növény évente 2,5 tonna szén megkötésével javíthatja a talajt, és ez a folyamat akár 12-15 évig is eltarthat, mielőtt a talaj teljesen telítődne. Az ehhez hasonló vizsgálatok segíthetnek a napenergia- és élelmiszertermelést szolgáló integrált (agrovoltaikus) rendszerek tervezésében, valamint a talajminőség és a szénmegkötés növelésében. Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának Nemzeti Élelmezési és Mezőgazdasági Intézete és az Illinois-i Egyetem jelenleg is kutatásokat folytat annak meghatározása érdekében, hogy mely sorközök, takarmánynövények és különleges növények párosíthatók a legjobban napelemekkel. Az elmúlt években a naperőművek legeltetése olyannyira népszerűvé vált az Egyesült Államokban, hogy tavaly a „gyapjas gyepkarbantartók” iránti kereslet már meghaladta a kínálatot. Birkahiány fenyegeti az amerikai naperőműveket Hogy miért éri meg a naperőművek üzemeltetőinek juhászokat alkalmazni, arról pedig az alábbi cikkünkben írtunk. A szamár néha szétrúg egy napelemet, de így is megéri a legeltetés dr. Papp László (Sol Invictus)Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás. Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!
