PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly9oeXVuZGFpLmh1L21vZGVsbGVrL2lvbmlxLTYvIiBvbmNsaWNrPSJqYXZhc2NyaXB0OndpbmRvdy5vcGVuKCdodHRwczovL2h5dW5kYWkuaHUvbW9kZWxsZWsvaW9uaXEtNi8nLCAnX2JsYW5rJywgJ25vb3BlbmVyJyk7IHJldHVybiBmYWxzZTsiPjxwaWN0dXJlPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzA0L2h5dS1rYW1wYW55b2staW9uaXE2LWhhdmFzcHJvZC02MDB4NTAwLTEuanBnIiBtZWRpYT0iKG1heC13aWR0aDogNzAwcHgpIj48c291cmNlIHNyY3NldD0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNC8wNC9oeXUta2FtcGFueW9rLWlvbmlxNi1oYXZhc3Byb2QtMTk0MHg1MDAtMi5qcGciIG1lZGlhPSIobWluLXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxpbWcgc3JjPSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzA0L2h5dS1rYW1wYW55b2staW9uaXE2LWhhdmFzcHJvZC0xOTQweDUwMC0yLmpwZyIgYWx0PSIiPjwvcGljdHVyZT48L2E+
auto
2024. 05. 21. kedd

Hamarosan kicsit tisztábban fut majd szinte minden magyar dízel és benzines

energia
PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly9nZGVodS5oaXQuZ2VtaXVzLnBsL2hpdHJlZGlyL2lkPWJRMHdSSWJvaTRmZVE4ZGxYb2dReFpkUy5Ca2dGcGkxTUVpa2oydWNlazMuZjcvZmFzdGlkPW1ndmhlY2RodnVuZGVsZGFsandrbHZiamNoamcvc3RwYXJhbT1ybWtzb3VnbnpyL25jPTAvZ2Rwcj0wL2dkcHJfY29uc2VudD0vdXJsPWh0dHBzOi8vd3d3Lm9wZWwuaHUvYWphbmxhdG9rL29zc3plcy9vcGVsZWxla3Ryb21vc3RhbW9nYXRhcy5odG1sP3V0bV9zb3VyY2U9dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX21lZGl1bT1iYW5uZXImdXRtX2NhbXBhaWduPUFzdHJhLWFsd2F5c29uLVZOLUFzdHJhLVBST01PLURJUy1SRVMtUkUmdXRtX3Rlcm09MjAyNC0wNS0wNiZ1dG1fY29udGVudD0xMzAweDYwMCIgb25jbGljaz0iamF2YXNjcmlwdDp3aW5kb3cub3BlbignaHR0cHM6Ly9nZGVodS5oaXQuZ2VtaXVzLnBsL2hpdHJlZGlyL2lkPWJRMHdSSWJvaTRmZVE4ZGxYb2dReFpkUy5Ca2dGcGkxTUVpa2oydWNlazMuZjcvZmFzdGlkPW1ndmhlY2RodnVuZGVsZGFsandrbHZiamNoamcvc3RwYXJhbT1ybWtzb3VnbnpyL25jPTAvZ2Rwcj0wL2dkcHJfY29uc2VudD0vdXJsPWh0dHBzOi8vd3d3Lm9wZWwuaHUvYWphbmxhdG9rL29zc3plcy9vcGVsZWxla3Ryb21vc3RhbW9nYXRhcy5odG1sP3V0bV9zb3VyY2U9dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX21lZGl1bT1iYW5uZXImdXRtX2NhbXBhaWduPUFzdHJhLWFsd2F5c29uLVZOLUFzdHJhLVBST01PLURJUy1SRVMtUkUmdXRtX3Rlcm09MjAyNC0wNS0wNiZ1dG1fY29udGVudD0xMzAweDYwMCcsICdfYmxhbmsnLCAnbm9vcGVuZXInKTsgcmV0dXJuIGZhbHNlOyI+PHBpY3R1cmU+PHNvdXJjZSBzcmNzZXQ9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjQvMDUvb3BlbC1hc3RyYS1zdC0yNDA0MzAtMTMwMHg2MDAtMS5qcGciIG1lZGlhPSIobWluLXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxpbWcgc3JjPSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzA1L29wZWwtYXN0cmEtc3QtMjQwNDMwLTEzMDB4NjAwLTEuanBnIiBhbHQ9IiI+PC9waWN0dXJlPjwvYT48SU1HIFNSQz0iaHR0cHM6Ly9nZGVodS5oaXQuZ2VtaXVzLnBsL19bVElNRVNUQU1QXS9yZWRvdC5naWY/aWQ9YlEwd1JJYm9pNGZlUThkbFhvZ1F4WmRTLkJrZ0ZwaTFNRWlrajJ1Y2VrMy5mNy9mYXN0aWQ9a25hamhrbm5ob2ZweXlpanVtcHhsbmhxZWhseC9zdHBhcmFtPXhrbWZpa2R1Z3gvbmM9MC9nZHByPTAvZ2Rwcl9jb25zZW50PSIgc3R5bGU9IndpZHRoOjFweCFpbXBvcnRhbnQ7IiAvPg==

A MOL a napokban avatta fel első hazai zöldhidrogén üzemét, amelyet a cég vezetői fontos első lépésnek neveztek a hosszú távú stratégiában.

A 10 MW teljesítményű rendszer 5000 autónyi CO2-t spórol meg.

Kis lépés a helyes irányba

Kicsi, de rendkívül fontos lépést tett meg a MOL az elmúlt héten, amikor felavatták Közép-Kelet Európa legnagyobb zöldhidrogén üzemét a Dunai Finomító (DUFI) területén. 20 éve nem volt ilyen új, zöldmezős beruházás.

PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly93d3cuYm13Lmh1L2h1L2FsbC1tb2RlbHMvYm13LWkvaTUvYm13LWk1LXRvdXJpbmcuaHRtbD9jbGM9Qk1XLkRpZ2l0YWwmY3RpZD1EaXNwbGF5X0Rpc3BsYXlEaXJlY3RQbGFjZW1lbnRfQmFubmVyX0c2MUVfNjc5JmNjaWQ9Mjc2OCIgb25jbGljaz0iamF2YXNjcmlwdDp3aW5kb3cub3BlbignaHR0cHM6Ly93d3cuYm13Lmh1L2h1L2FsbC1tb2RlbHMvYm13LWkvaTUvYm13LWk1LXRvdXJpbmcuaHRtbD9jbGM9Qk1XLkRpZ2l0YWwmY3RpZD1EaXNwbGF5X0Rpc3BsYXlEaXJlY3RQbGFjZW1lbnRfQmFubmVyX0c2MUVfNjc5JmNjaWQ9Mjc2OCcsICdfYmxhbmsnLCAnbm9vcGVuZXInKTsgcmV0dXJuIGZhbHNlOyI+PHBpY3R1cmU+PHNvdXJjZSBzcmNzZXQ9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjQvMDUvaHUtYmFubi1nNjEtc3RhdGljLW5hLTEyMDB4MTYwMC1kaTIzLTAwMDE4MjQ4NS1odW4tYXdhci5qcGciIG1lZGlhPSIobWluLXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxpbWcgc3JjPSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzA1L2h1LWJhbm4tZzYxLXN0YXRpYy1uYS0xMjAweDE2MDAtZGkyMy0wMDAxODI0ODUtaHVuLWF3YXIuanBnIiBhbHQ9IiI+PC9waWN0dXJlPjwvYT4=

A színpad nem az üzem része.

A lépés természetesen illeszkedik a MOL stratégiájába, de az nem független az Európai Unió szigorodó előírásaitól, amelyek egyre növekvő mértékben írják elő a megújuló forrásból származó üzemanyagok keverését a hagyományos kőolajból előállítottakhoz a következő években.

A belső égésű motoros autók környezeti terhelése kapcsán gyakran megfeledkezünk az üzemanyag előállításának folyamatáról, pedig ez sem elhanyagolható tényező. Ahogy azt Horváth Ádámtól, a MOL Downstream (értsd. finomítók és benzinkutak) Új és Fenntartható Üzletágak igazgatójától megtudtuk, a finomítók szén-dioxid-kibocsátásnak 1/6-a jelenleg a szürkehidrogén előállításából származik.

A hidrogént az előállításának módja szerint különböző színekkel jelölik. A szürke a metánból vagy szénből származó leginkább környezetszennyező, a kék már az előző eljárás egy továbbfejlesztett változata, amikor a gyártás során kibocsátott szén-dioxid egy részét visszanyerik, megkötik, a zöld pedig a megújulóból előállított változat.
Nem meglepő, ha sokaknak ebben már az is újdonság, hogy egyáltalán nagy mennyiségben használnak hidrogént a kőolaj finomításához, de többek között az olaj kénmentesítéséhez van rá szükség ipari mennyiségben.

A most átadott, de még beüzemelés alatt álló berendezés, teljes kapacitáson évi 1600 tonna zöld hidrogén előállítására lesz képes, ami soknak tűnhet, de mindössze a DUFI igényeinek 3-4 százalékát, az ország teljes felhasználásának pedig 1 százalékát teszi ki.

Én szóltam, hogy kis lépés.

Ezzel együtt fontos mérföldkő ez, mivel az eddigi kisebb projektek után ez már valóban ipari méretű termelést jelent. A most megtermelt hidrogén pedig, ha kis mértékben is, de már tisztábbá teszi a folyamatokat a legnagyobb hazai finomítóban, így egy kicsit még egy húszéves dízel is tisztábban szeli az ország útjait.

Egymással párhuzamosan két ilyen konténersorban lesz 5-5 MW-os kapacitás.

Hogy mennyire zöld ez a hidrogén az persze függ az áram forrásától. A telep jelenleg az országos hálózatból vásárolja az áramot, de Horváth Ádám azt mondja, zöldenergia certifikátokat fognak venni a tiszta üzem biztosításához, a későbbi projekteknél pedig elméletben nincs kizárva a saját megújuló energia előállítása sem.

Úgy tudjuk, hogy bár a DUFI területén működik egy 7 MW teljesítményű napelem park, az jogilag egy másik MOL leányvállalathoz tartozik, és élő szerződése van az MVM-mel a megterelt energia hálózatba juttatására, így ez a hidrogéngyár nem ezzel üzemel.

Így működik

A sajtónyilvános megnyitón az energiaügyi miniszter mellett a MOL különböző vezetői is beszédeket mondtak, de biztosak vagyunk benne, hogy akiket ezek a mondatok érdekelnek, megtalálják a szó szerinti idézeteket és videóanyagokat más, általános hírportálokon.

Minket sokkal jobban érdekelt, hogyan működik maga a technológia, és szerencsére a megnyitót követő üzemlátogatáson egy olyan szakember csoportjához sikerült csatlakoznunk, aki már évek óta ezen a szakmai területen dolgozik és az utolsó csavarig mindent ismer.

Balra az egyenirányító, középen az elektrolizáló, jobbra a távolban a hűtők.

Az üzem területén nem is egy, hanem ha úgy vesszük tíz hidrogéngyár működik, amelyek két, egymás tükörképét alkotó konténer-komplexumban kaptak helyet.

Egyenirányító.

Mindkét oldalon egy-egy nagy méretű rectifier, magyarul egyenirányító nyitja a sort, amely a bejövő váltóáramból (AC) egyenáramot (DC) csinál az elektrolizáló működéséhez.

Mint megtudtuk, korábban már volt egy a mostani 10 MW-os projekt előtt egy 1 MW-os, gyakorlatilag pilot üzemnek tekinthető beruházás egy másik helyszínen, ahol volt probléma abból, hogy az elektromos hálózatot mások is használták. Itt most dedikált betápot kaptak.

AC/DC

Az egyenárammá alakított elektromos energia innen az amerikai technológiai partner a Plug Power konténerbe épített elektrolizálójába csatlakozik, ami a rendszer lelke, ez csinál vízből hidrogént, illetve oxigént. Mint megtudtuk az együttműködés több évre nyúlik vissza és nagyon jól működik, a partner mérnökei már eddig is számos fejlesztést, változtatást hajtottak végre a magyar csapat észrevételei alapján.

Zöld és sárga csöveken jön be a víz és távozik a hidrogén gáz, egyenesen a finomítóba.

A bejövő sima, mezei csapvíz rendkívül alapos tisztításon megy még át, és a felső konténersorban fordított ozmózisos rendszerrel kiszűrnek belőle minden ásványi sót és szennyeződést. A teljesen tiszta víz azután az alsó konténerbe folyik, ahol öt darab egyenként 1-1 MW teljesítményű elektrolizáló kapott helyet. Ahogy korábban írtuk, gyakorlatilag két teljesen azonos konténersort telepítettek egymással szemben, így lesz az öt megawattból tíz, hiszen a túloldalt is pontosan ugyanilyen gépsor működik.

Az elektrolizáló konténerei – a háttérben a túloldali ikertestvére

Az elektrolizálók jelenleg még beszerelés alatt vannak, az egyiket a gyári csomagolásban, plexi lapon keresztül lehetett megnézni.

Így néz ki maga az elektrolizáló.

A berendezés gyakorlatilag nagyon sok egymás fölé helyezett fémlemezből áll, amelyek egyik oldalán az anód, másikon a katód kapott helyet. Fentről a víz folyik be, illetve itt távozik a felesleg is, alul pedig az elektromos áram csatlakozik 1500 voltos feszültségen. Az anód és a katód között középen van a lényeg, a polimer membrán, ami a reakciót szabályozza. Ennek mikroszkopikus lyukacskái pontosan olyan méretűek, hogy az elektromos áram hatására szétváló hidrogén és oxigén közül csak előbbi fér át rajtuk.

A berendezés egy precíziós műszer, nagyon sérülékeny, volt már rá példa, hogy az amerikai cég holland gyárában kicsit túlszorították a csavarokat és a fémlapokból pár megsérült, a reakció nem tudott beindulni, a gépet vissza kellett küldeni.

A történet végén az egyik oldalon 4-6 bar nyomáson oxigén távozik, amit kiengednek a levegőbe. Bár gondolkoznak ennek hasznosításán is, de az orvosi célú felhasználáshoz nem elég tiszta, mert a reakció közben kissé szennyeződik az anódon.

A katód ellenben a hidrogént vonzza magához, ami rendkívüli, 99,997%-os tisztaságú, és mivel 40 báros nyomással távozik, már további kompresszióra sincs szükség. Csővezetéken azonnal a finomítóba kerül, ahol felhasználják. Az itt gyártott zöld hidrogén nagyobb tisztaságú, mint a szürke, amit a DUFI egyébként használ.

A hatalmas hűtőberendezések.

A reakciós során a fel nem használt vizet visszaforgatják, a konténersor végén található hatalmas hűtőegységekben fut még egy kört majd, megy vissza az elektrolizálóba – egy csepp sem vész kárba. A régi ökölszabály itt is működik, kb. 8-9 liter víz kell egy kilogramm hidrogén előállításához.

Hűtő profilból.

A 10 MW elektromos betáp egyébként csak az elektrolizálók áramigényét fedezi, az egyéb kiszolgáló hűtő-fűtő, víztisztító egységekkel együtt az üzem teljes ellátáshoz 12,5 MW kell.

A képlet így a következő: 12,5 MWh elektromos áram + 2 köbméter víz = 180 kg hidrogén óránként.

Mire lehetne még használni?

A teljes hatásfok az egyenirányítótól a kiáramló hidrogénig 70-75 százalék – ebben számításaink szerint nincs benne a kiegészítő berendezések fent említett 2,5 megawattos teljesítményigénye, amelyeket hozzászámolva inkább csak ~57% jön ki – már amennyiben a fenti adatok pontosak.

Ha a gázt járműben szeretnénk felhasználni, azt még 350-700 bárra kell összesűríteni, el kell szállítani egy töltőállomásra, majd vissza kell alakítani elektromos árammá a jármű belsejében. Mivel a MOL stratégiai megállapodást kötött a MÁV-val, a Waberer’s közúti fuvarvállalattal és a Volánnal is, a jövőben bizonyára lesznek kísérleti projektek a vonatok, teherautók és buszok üzemeltetésre is.

Úgy tudjuk a MOL végzett már egyébként ilyen, well-to-wheel méréseket korábban, és a kerekekhez érve 22-28 százalékos eredményre jutottak, ami megfelel az általunk ismert számítások és tesztek eredményeinek. Így elmondható, hogy míg az előállítás csak 25-30 százalékos energiaveszteséggel jár, a közúti közlekedéshez szükséges további kompresszió, tárolás, szállítás, tankolás, illetve a gáz teherautókban, buszokban, személyautókban történő visszaalakítása árammá, majd a kerekek meghajtása további 50 százalékot pocsékol el az energiából.

A mostani projekt egyébként 22 millió eurós beruházással teljesen a MOL saját költségvetéséből készült, se EU-s, se kormányzati forrásokat nem kaptak ehhez. A vállalat minden finomítójához akar hasonló hidrogéngyárat építeni a jövőben, de a saját felhasználás mellett, az ipari hasznosításon túl a közlekedést is a lehetséges célpiacok között látják.

A sajtóeseményre egy hidrogénes Volánbusz szállította az újságírókat, amely az illetékesek szerint 100 kilométerenként 8 kg hidrogént fogyaszt, hatótávja 350-400 km. Csak a gondolatkísérlet kedvéért, az üzem 12,5 MWh (12.500 kWh) elektromos áram felhasználásával, óránkénti 180 kg hidrogént termel, azaz 1 kg hidrogén előállításához 69 kWh szükséges.

Így a hidrogénbusz 552 kWh/100 km zöld energiát fogyasztana – és akkor még nem számoltunk a hidrogén 350 barra történő sűrítésének és szállításának energiaigényével.

Összehasonlításképp, ahogy erről egy tavaly októberi cikkünkben beszámoltunk, a Magyarországon jelenleg használt BYD, Ikarus és Mercedes villanybuszok a mérések szerint eddig átlagosan 89-112 kWh/100 km fogyasztást produkáltak, tehát ötöd-hatodannyi zöld energiát esznek meg kilométerenként.

Biró Balázs

A fenntartható közlekedés elkötelezett híve, akit elsősorban a Tesla céltudatos és piacot felforgató tevékenysége rántott magával ebbe a világba, így publikációi elsősorban erre a területre koncentrálnak.