PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly93d3cua2lhLmNvbS9odS92YXNhcmxhcy9hamFubGF0b2svZXYtMjAyNC8/dXRtX3NvdXJjZT12aWxsYW55YXV0b3NvayZ1dG1fbWVkaXVtPWxlYWRiYW5uZXImdXRtX2NhbXBhaWduPXZpbGxhbnlhdXRvc29rMjAyNSZ1dG1faWQ9dmlsbGFueWF1dG9zb2syMDI1JnV0bV9jb250ZW50PWFsbGFtaXRhbW9nYXRhcyIgb25jbGljaz0iamF2YXNjcmlwdDp3aW5kb3cub3BlbignaHR0cHM6Ly93d3cua2lhLmNvbS9odS92YXNhcmxhcy9hamFubGF0b2svZXYtMjAyNC8/dXRtX3NvdXJjZT12aWxsYW55YXV0b3NvayZ1dG1fbWVkaXVtPWxlYWRiYW5uZXImdXRtX2NhbXBhaWduPXZpbGxhbnlhdXRvc29rMjAyNSZ1dG1faWQ9dmlsbGFueWF1dG9zb2syMDI1JnV0bV9jb250ZW50PWFsbGFtaXRhbW9nYXRhcycsICdfYmxhbmsnLCAnbm9vcGVuZXInKTsgcmV0dXJuIGZhbHNlOyI+PHBpY3R1cmU+PHNvdXJjZSBzcmNzZXQ9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjUvMDYva2lhLWV2LXJhbmdlLTYwMHg1MDAtMDYxOC5wbmciIG1lZGlhPSIobWF4LXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI1LzA2L2tpYS1ldi1yYW5nZS0xMzAweDYwMC0wNjE4LnBuZyIgbWVkaWE9IihtaW4td2lkdGg6IDcwMHB4KSI+PGltZyBzcmM9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjUvMDYva2lhLWV2LXJhbmdlLTEzMDB4NjAwLTA2MTgucG5nIiBhbHQ9IiI+PC9waWN0dXJlPjwvYT4= Lehet, hogy 2020 egy rendkívüli év volt, de ha csupán Magyarország áramtermelésének összesített számait nézzük, ebből szinte semmi nem látszik. Minden korábbi trend változatlanul folytatódott tovább a tavalyi évben is – ez olvasható ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által publikált előzetes adatokból, amelyeket néhány grafikon segítségével szeretnénk bemutatni. A következőkben áttekintjük, hogyan alakult az ország áramfogyasztása, hogyan változott az energiatermelésünk az előző évekhez képest, és utánajárunk annak is, hogy honnan származott a villanyautókba töltött áram. Fogyasztás, termelés, import 2020-ban bruttó 46 293 GWh villamos energiát használt fel az ország. A fogyasztás enyhén emelkedett 2019-hez képest, de az éven belül már jelentős eltérések akadtak. A nagy tavaszi leállás hónapjaiban nagyobb, így például májusban közel 10%-os volt a visszaesés, augusztustól kezdve viszont minden egyes hónapban többet fogyasztottunk az előző év azonos hónapjaihoz képest. Az elmúlt 20 évben az áramfogyasztásunk kumulált éves növekedési rátája (az iskolában kamatos kamatként találkozhattunk a kifejezéssel) 0,9% volt, az egyes időszakok, a konjunktúrák és a válságok évei azonban igen eltérő képet mutatnak. A 2020-as év adatai előzetesek. Forrás: MEKH Az áramtermelésünk 34 616 GWh-ra emelkedett, ez 1,4%-kal magasabb az előző évinél. Az importunk bő egy évtizede emelkedő pályára állt, 2014-re elérte a 30%-ot, és a következő években tartósan e szint közelében maradt. 2019-ben azonban megfordult ez a trend, és 27%-ra mérséklődött, a csökkenő tendencia tavaly is folytatódott, és 25%-ra esett az importunk aránya. A 2020-as év adatai előzetesek. Forrás: MEKH Érdekes egybeesés, hogy a napenergia mennyisége először 2019-ben tudott érdemben emelkedni (közel 900 GWh-val), és az importarányunk is ekkor kezdett javulni, a naperőművek tehát nagy valószínűséggel hozzájárultak az ország energiafüggetlenségének növekedéséhez. Energiamix Ezek után nézzük meg, hogy milyen forrásból származott a Magyarországon megtermelt áram 2020-ban. Az élen változatlan maradt a sorrend: első helyen az atomenergia állt 46,4%-kal, második a földgáz 26%-kal, harmadik a szén 11%-kal. Tavaly viszont változás történt a negyedik helyen, miután a napenergia 6,9%-os arányt elérve megelőzte a biomasszát, amely 5,6%-on állva az ötödik helyre szorult. Az egyéb kategória magában foglalja a kőolajat, a vízenergiát, a geotermikus energiát és hulladékégetést is. Forrás: MEKH Az energiaforrások típusa szerint a következőképpen alakult a villamosenergia-mixünk: Atomenergia: 46,4% Fosszilis energia: 37,2% Megújuló energia: 14,7% Egyéb: 0,9% Mi és hogyan változott? Az atomenergia másfél százalékkal csökkent tavaly, hosszabb távon azonban rendszeresen valahol 16 ezer GWh körül szokott alakulni. A konkrét szám mindig attól függ, hogy adott évben éppen mennyi időre kell karbantartás miatt leterhelni a reaktorokat. A fosszilis energia alakulása már sokkal érdekesebb: a földgáz 5%-kal nőtt (9007 GWh-ra), a szén viszont 8%-kal csökkent (3817 GWh-ra). 17%-kal csökkent a biomasszából előállított áram (1647 GWh-ra), ellenben a napenergia 71%-kal nőtt, elérve a 2371 GWh-t, a végleges adat pedig várhatóan még ennél is magasabb lesz. Forrás: MEKH A tendencia alapján megeshet, hogy akár már jövőre is több áramot állítunk elő napenergiából, mint szénből. De ha mégsem, a fordulat akkor is mindenképpen meg fog történni néhány éven belül, már csak azért is, mert a Mátrai Erőmű széntüzelésű blokkjait 2025-ig leállítják. Tavaly jelentősen csökkent az áram tőzsdei ára, 50,4 EUR/MWh-ról 39 EUR/MWh-ra (-23%), ilyen alacsony szinten 2016 óta nem járt az árfolyam. Forrás: HUPX 2020-ban történt még egy érdekes esemény: áprilisban az alacsony kereslet és a megújulók rekordtermelése nyomán egy rövid időre negatív áramárak alakultak ki a tőzsdén, amire korábban még nem volt példa Magyarországon. Magyarországra is megérkeztek a negatív áramárak dr. Papp László (Sol Invictus)Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás. Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!
