Így tör világuralomra a Stellantis

2021 elején a PSA Csoport és a Fiat-Chrysler összeolvadásából megalakult az akkori negyedik legnagyobb autógyártó konszern a világon, Stellantis néven. Egy ennyire változatos, összesen 14 autómárkát felölelő vállalatcsoportnak jók az esélyei, hogy tudását és technológiáját egymás között megosztva, a piaci erőviszonyok átalakulása közepette az elektromobilitás felé forduló autóipar élére kerüljön.

Stellantis: teljes gázzal a villanyautók felé

A tegnapi Stellantis EV Day 2021 célja éppen az volt, hogy megnyugtassa a befektetőket arról, hogy a vállalatcsoport maximálisan készen áll a villanyautózásra való átállásra. Vagy legalábbis készen fog állni, merthogy a bejelentett dátumok inkább arra utalnak, hogy 3-4 évre még szüksége van a Stellantis-nak a valóban versenyképes termékek piacra küldéséig.

Az előadás-sorozat első felében néhány márka igazgatója külön videóban prezentálta, hogy milyen elektrifikációs terveket szövögetnek házon belül. Megírtuk, hogy az Opel tisztán elektromos autógyártó vállalat lesz Európában 2028-ra, a Dodge fejleszti első elektromos izomautóját, a Ram minden vetélytársat megszégyenítő pick-upokkal készül, a Jeep pedig 2025-re minden SUV szegmensbe küld villanyautót.

Szót kapott a Fiat, valamint a Peugeot igazgatója is, de amely márkák nem szerepeltek saját bemutatóval, azoknál is találunk érdekességeket: az Alfa Romeo például Alfa e-Romeo lesz 2024-től, ami jelentheti azt, hogy a népszerű olasz márka megszabadul a belsőégésű motortól.

De mi az a technológiai stratégia, amivel ezeket a célkitűzéseket megvalósítaná a cégcsoport?

A Stellantis elektromosítási terveinek középpontjában négy, kizárólag tisztán elektromos meghajtású járművekhez tervezett padlólemez helyezkedik el.

Az STLA Small, ahogyan a neve is utal rá, a kis méretű, megfizethető autók platformja lesz, de a kompakt méretek ellenére a hatótávolság elérheti majd az 500 kilométert is. Ezt elsősorban az Opel/Vauxhall, Citroën, Peugeot, Fiat városi kisautói fogják használni.

Az STLA Medium olyan közepes és nagy méretű prémium modellek alá kerül be, mint például a DS luxusautói. Ehhez legfeljebb 700 kilométeres hatótávot ígér a Stellantis.

Az STLA Large padlólemezt kifejezetten a Dodge izomautóihoz, valamint minden más magas teljesítményű és összkerék-meghajtású villanyautóhoz fejlesztik, akár 800 km hatótávolsággal.

Az STLA Frame kakukktojás, hiszen ez nem Unibody, hanem Body-on-Frame szerkezet. A különbség az, hogy míg az előbbiben a teljes váz egyetlen egységet alkot, addig az utóbbiban egy alvázkeretre kerül fel a karosszériaváz. Ezt a haszongépjárművek alá tervezett platformot akár 800 km-re elegendő akkuval is fel lehet majd szerelni.

Az alábbi ábrán látható, hogy körülbelül milyen külső dimenziójú járművek alá szánják az egyes padlólemezeket a fejlesztők, és mekkora akkumulátor fér el bennük:

A padlólemezeket úgy tervezték, hogy tudjanak osztozni az alkatrészeken, így potenciálisan akár 2 millió villanyautó éves gyártása is megtörténhet ezeken az architektúrákon. Nem összesen, hanem külön-külön.

A Stellantis három elektromos hajtásmodult fejleszt autóiba 70 kW, 125-180 kW, valamint 150-330 kW teljesítménnyel, ezek szállásolják el a motort, a váltót, valamint az invertert. Széleskörűen skálázhatók, és konfigurálhatók FWD, RWD, AWD, valamint a Jeep 4xe hajtáskiosztására is.

Az akkumulátorok kapcsán az igazgatók elmondták, hogy a cégcsoport kétféle kémiával igyekszik megfelelni a vásárlói igényeknek, az egyik előnye, hogy nikkel-, és kobaltmentes, ezáltal olcsóbb, a másik, nikkelalapú kémia viszont magasabb, 600-700 Wh/l-es energiasűrűséget ígér. 2026-tól mindkét fajta cellát egységesen egy cell-to-pack dizájnban szerelik be az autókba. A Stellantis-nál egyébként úgy számolnak, hogy 2026-ban már szilárdtest akkumulátort is kínálhatnak versenyképes módon.

A villanyautók gyártásához összesen körülbelül 130 GWh akkukapacitásra lesz szüksége a vállalatnak 2025-ig, és 260 GWh-ra 2030-ig. Ehhez összesen öt giga-akkumulátorgyár épül Európában és az Egyesült Államokban, de az ázsiai beszállítópartnereknek (CATL, BYD, SVOLT, Samsung, LGES) is fontos szerep jut.

A töltőinfrastruktúrát sem hanyagolja el a cég: felépít egy európai gyorstöltőhálózatot a Free2Move-val és az Engie-vel közösen, amely 2025-re 1500 helyszínen közel 5000 töltőállomásból fog állni, azután pedig tovább bővül. A töltőket napelemekkel és akkumulátoros energiatároló rendszerekkel látják el, valamint V2G-kompatibilisek lesznek.

A Stellantis 2025-ig több mint 30 milliárd eurót fektet az elektromobilitásba és szoftverek fejlesztésébe. Előrejelzései szerint 2030-ra a Csoport európai értékesítésének legalább 70%-át alacsony kibocsátású járművek teszik majd ki.

Simon Zsolt

Nem az autózás, hanem a környezetvédelem iránti elkötelezettség sodorta a Villanyautósok közé, hogy geográfus és közgazdász tanulmányai befejezése után tudásával segíthesse egy fenntarthatóbb világ kialakulását.