PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly9oeXVuZGFpLmh1L21vZGVsbGVrL3VqLWtvbmEtZWxlY3RyaWMvIiBvbmNsaWNrPSJqYXZhc2NyaXB0OndpbmRvdy5vcGVuKCdodHRwczovL2h5dW5kYWkuaHUvbW9kZWxsZWsvdWota29uYS1lbGVjdHJpYy8nLCAnX2JsYW5rJywgJ25vb3BlbmVyJyk7IHJldHVybiBmYWxzZTsiPjxwaWN0dXJlPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzA0L2h5dS1lZ3llYi1vbmxpbmUtZXZ6b2xkYXV0b2phYmFubmVyLTYwMHg1MDBweC5qcGciIG1lZGlhPSIobWF4LXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzA0L2h5dS1lZ3llYi1vbmxpbmUtZXZ6b2xkYXV0b2phYmFubmVyLTE5NDB4NTAwcHguanBnIiBtZWRpYT0iKG1pbi13aWR0aDogNzAwcHgpIj48aW1nIHNyYz0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNC8wNC9oeXUtZWd5ZWItb25saW5lLWV2em9sZGF1dG9qYWJhbm5lci0xOTQweDUwMHB4LmpwZyIgYWx0PSIiPjwvcGljdHVyZT48L2E+
auto
2024. 04. 26. péntek

Már a hibridek sincsenek biztonságban Norvégiában

üzlet

Norvégiát az elektromos átállás kapcsán mindig is kiemelt figyelem övezte, mivel jó pár évvel Európa, de talán nem túlzás azt mondani, hogy a világ előtt járnak ezen a téren. Ezért mindenki ezekből a számokból igyekszik kiolvasni a jövőt, így próbálja megjósolni hogyan zajlik majd el ez a folyamat Európában az évtized végéig.

A 2022-es statisztikájuk bizonyos szempontból borítékolható eredményt hozott, de egy-két részletet tekintve roppant érdekes lehet.

Hogyan tovább?

Azt már az Egyesült Királyság statisztikájának közlése kapcsán megjegyeztük, hogy téved, aki azt várja, hogy benzines és dízel eladások egyik évről a másikra nullára csökkennek. Az már azoknál az adatoknál is látszott, és a norvég számok is megerősítik, hogy még ha nagy lépésekkel csökken is egy meghajtás részaránya, 5 százalék körül rendkívül lelassul a folyamat és stagnál, vagy ha változik is, az érték sokáig nem éri el a nullát.

Norvégiában mind a benzinesek, mind a dízelek részesedése 2020-ban vált egy számjegyűvé, aztán 2021-ben ismét megfeleződött, de tavaly már csak a negyedével, ötödével csökkent és 3 százalék körüli értéken van. Valószínű, hogy még mindig vannak olyan  felhasználási területek, ahol nem alternatíva az elektromos hajtás, ezért valószínű, hogy ilyen 1-3 százalék közötti értéket még évekig, pontosabban a teljes tiltásig láthatunk.

Ami ennél is érdekesebb az a hibridek számának zuhanása. Európa többi részén itt még nem tartunk, de a növekedés már jelentősen, Németországban 10, az Egyesült Királyságban 5 százalék alá lassult, míg az elektromosok eladásai 30-40 százalékkal bővültek.

Norvégiában viszont az villanyautók térnyerése már nem annyira a hagyományos meghajtás, mint inkább a hibridek rovására ment, így ezek eladásai egy év alatt majdnem 50 százalékkal csökkentek.

De vajon ez egyformán érintett-e minden hibrid fajtát?

 

Szerencsére Norvégiából részletesebb adataink is vannak. Ezeken az látszik, hogy a hagyományos dízel és benzin alapú hibridek aránya 3-5 százalék körül tartja magát, bár azért az itt is megmutatkozik, hogy a dízel gyorsabban kopik ki, mint a benzines hibrid. A konnektoros hibridek 2021-ben még enyhén növekedni is tudtak, de most hatalmasat estek az eladásaik. A benzines plug-inek 21 százalék körüli piaci részesedése egy év alatt 8 százalékra olvadt, a dízeles változat pedig már alig látszik a grafikonon, 0,3 százalékot ért el.

A norvég autópiacon tavaly 174.329 újautó talált gazdára, ami csak 1 százalékkal volt kevesebb mint az előző évben, tehát az általános európai trend, az eladások stabilizálódás itt is megmutatkozott. Ebből a 174 ezerből viszont már 138 ezer volt tisztán elektromos, hagyományos hibridből kevesebb, mint 10 ezer, konnektoros hibridből pedig kevesebb mint 15 ezer fogyott, ami 61 százalékos csökkenést jelent egy év alatt.

Az egyes márkák és típusok sorrendjében talán a növekedésekénél is érdekesebb a csökkenések áttekintése, különösen a fenti adatok és egyes autógyártók stratégiájának fényében.

A Toyota, amely még csak most mutatta be első, és egyelőre nem túl sikeres elektromos modelljét, 13.872 darabbal még mindig megszerezte a negyedik helyet, de eladásai 12 százalékkal csökkentek. Ennél is érdekesebb azonban, ha az adatok mögé nézünk. A japán gyártó 2022-ben 3493 elektromos autót adott el az országban, ami elsőre meglepő lehet, tekintve, hogy nem is igazán gyárt ilyen autót. 843 darab volt az új BZ4X, ami relatíve hatalmas szám ha tudjuk, hogy az Egyesült Államokban tavaly összesen 543, Németországban pedig 654 fogyott ebből a modellből, miközben az 5,5 milliós Norvégiában ezeknél jóval több. De még mindig adott a kérdés, hogy mi volt a többi elektromos Toyota.

Proace - a villany-Toyota iagzából egy Citroen álruhában.

Nos, a Proace sorozat, ami a Citroën Jumpy Toyota logós változata. Ha viszont levonjuk ezt a közel 3500 elektromos eladást a gyártó adataiból, akkor marad 10 ezer egyéb Toyota, ami a norvég nem-elektromos eladások harmada. Ezt nagyjából két típus, a Yaris, illetve a RAV4 adja ki - utóbbi eladásai 54 százalékot estek.

A Toyotánál is többet esett a Ford, amely 42 százalékkal kevesebb autót adott el, mint 2021-ben. A Ford eladásainak majd 80 százalékát egyetlen típus, a Mustang Mach-e tette ki, és mivel a gyártó más elektromos személyautót jelenleg nem forgalmaz, a márka csillagának esése egyértelműen ezzel a ténnyel köthető össze. Nem segít, hogy a Mach-e számai is harmadával romlottak 2022-ben.

A Mach-e majdnem az egyetlen Ford volt amit kerestek a Norvégok, de így is harmadával kevesebb fogyott belőle.

A Nissan 28 százalékos csökkenése is valószínűleg arra vezethető vissza, hogy az Ariya még csak pár száz darabbal képviseltette magát, a Leaf fénye pedig már megkopott, ismét 40 százalékkal kevesebb fogyott belőle.

A Peugeot eladásai is a felére csökkentek, ami elsőre furcsa lehet, hiszen a márka hat tisztán elektromos típussal is jelen van a piacon. Az e-208, e-2008, valamint az e-Rifter, e-Expert, e-Partner és e-Traveller eladások számításaink szerint a márka norvég eladásainak 95%-át tették ki, de ezek közül egyik sem tudott bekerülni a Top 20-ba azaz 2000-nél kevesebb fogyott belőlük. Az ok valószínűleg a kis, 50 kWh körüli akkuméret, a magas fogyasztás és az ebből adódó szerény hatótáv, ami a hideg éghajlaton nem jelent sok jót.

Németország megőrült a villanyautókért tavaly decemberben

A Suzuki 15 százalékkal 2700 autóra esett, ami nem meglepő, tekintve hogy jelenleg nem gyárt elektromos autót, de a Mazda is majdnem a harmadával kevesebb autót adott el. Ez valószínűleg összefügg azzal, hogy egyetlen elektromos modellje az MX-30 valós hatótávja az ismert norvég villanyautós Bjørn tesztjei szerint autópályán épphogy csak meghaladja a 100 kilométert.

A típusok között a legnagyobb vesztes a Tesla Model 3 volt, amelynek eladásait valószínűleg megette az SUV testvére. Ez nem túl meglepő, ha megnézzük, hogy a Yaris kivételével az első 13 helyen csak ilyen, magasabb felépítésű autók vannak.

A britek leszámolnak a dízellel

Biró Balázs

A fenntartható közlekedés elkötelezett híve, akit elsősorban a Tesla céltudatos és piacot felforgató tevékenysége rántott magával ebbe a világba, így publikációi elsősorban erre a területre koncentrálnak.