PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly9oeXVuZGFpLmh1L21vZGVsbGVrL2luc3Rlci8iIG9uY2xpY2s9ImphdmFzY3JpcHQ6d2luZG93Lm9wZW4oJ2h0dHBzOi8vaHl1bmRhaS5odS9tb2RlbGxlay9pbnN0ZXIvJywgJ19ibGFuaycsICdub29wZW5lcicpOyByZXR1cm4gZmFsc2U7Ij48cGljdHVyZT48c291cmNlIHNyY3NldD0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNC8xMi9oeXUta2FtcGFueW9rLWluc3Rlci12aWxsYW55YXV0b3Nva2Jhbm5lcmVrLTYwMHg1MDAtMS5qcGciIG1lZGlhPSIobWF4LXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzEyL2h5dS1rYW1wYW55b2staW5zdGVyLXZpbGxhbnlhdXRvc29rYmFubmVyZWstMTk0MHg1MDAtMS5qcGciIG1lZGlhPSIobWluLXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxpbWcgc3JjPSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzEyL2h5dS1rYW1wYW55b2staW5zdGVyLXZpbGxhbnlhdXRvc29rYmFubmVyZWstMTk0MHg1MDAtMS5qcGciIGFsdD0iIj48L3BpY3R1cmU+PC9hPg==
auto
PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly93d3cua2lhLmNvbS9odS9tb2RlbGxlay9ldjMvYmVtdXRhdG8vP3V0bV9zb3VyY2U9dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX21lZGl1bT1sZWFkYmFubmVyJnV0bV9jYW1wYWlnbj12aWxsYW55YXV0b3NvazIwMjUmdXRtX2lkPXZpbGxhbnlhdXRvc29rMjAyNSZ1dG1fY29udGVudD1ldjMiIG9uY2xpY2s9ImphdmFzY3JpcHQ6d2luZG93Lm9wZW4oJ2h0dHBzOi8vd3d3LmtpYS5jb20vaHUvbW9kZWxsZWsvZXYzL2JlbXV0YXRvLz91dG1fc291cmNlPXZpbGxhbnlhdXRvc29rJnV0bV9tZWRpdW09bGVhZGJhbm5lciZ1dG1fY2FtcGFpZ249dmlsbGFueWF1dG9zb2syMDI1JnV0bV9pZD12aWxsYW55YXV0b3NvazIwMjUmdXRtX2NvbnRlbnQ9ZXYzJywgJ19ibGFuaycsICdub29wZW5lcicpOyByZXR1cm4gZmFsc2U7Ij48cGljdHVyZT48c291cmNlIHNyY3NldD0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNS8wMy9raWEtZXYzLTYwMHg1MDAtMDMyNS5wbmciIG1lZGlhPSIobWF4LXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI1LzAzL2tpYS1ldjMtMTMwMHg2MDAtMDMyNS5wbmciIG1lZGlhPSIobWluLXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxpbWcgc3JjPSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI1LzAzL2tpYS1ldjMtMTMwMHg2MDAtMDMyNS5wbmciIGFsdD0iIj48L3BpY3R1cmU+PC9hPg==

Az energetikában eddig is ismert tengeri (offshore) szélerőművek mellé a német bürokrácia most megalkotta a tengeri zöldhidrogén termelés kifejezést is. A nyelvi leleményesség minősítésénél vélhetően sokkal fontosabb, hogy Berlinben arra jutottak, hogy az északi-tengerre tervezett új német szélerőműves potenciálból 1 GW termelőerőt dedikáltan a szárazföldtől távol, azzal csővel összekötött, lebegő hidrogéntermelő infrastruktúrához kell megépíteni, és ez már törvényszerű lehetőség is, amit Németországnak ki is kell használnia.

Az új német szélenergiás terv, melyet a Recharge News egyszerűen a  „mamutfeladat” szóval illet, arra épül, hogy a német Szövetségi Tengerészeti és Hidrográfiai Ügynökség offshore szélenergiás stratégiájában a célterületet is és a termelői kapacitásméretet is pontosan meghatározta. E szerint az északi és balti-tengeri területeken az évtized végére összesen 30 GW, 2035-re pedig 40 GW tengeri szélerőműi flottát kell megépíteni, ami abból kiindulva, hogy jelenleg csupán 8,1 GW áll rendelkezésre, valóban több mint csupán ambiciózus vállalás.

Fordul a kocka: spanyol zöldhidrogén húzza ki Európát az energiaválságból?

Ebbe a csomagba került be az offshore zöldhidrogén kifejezés, ami arra utal, hogy az épülő új kapacitásokból egy területről, a szélből előállított áramot majd nem a partra vezető kábelekbe táplálják, hanem a tengeren létesített, tiszta hidrogént előállító infrastruktúrához. A Gazdasági és Klímaügyi Minisztérium közleménye szerint: „A tengeri szélerőművekből származó villamos energia ideális hidrogén elektrolízissel történő előállítására. E technológiák nyílt tengeren, ipari méretben tesztelése érdekében a területfejlesztési terv egy kibővített területet határoz meg az Északi-tengeren, amely hidrogénvezetékkel köthető össze”. Mindezt 2030-ra már meg is kell építeni, így talán az sem túl meglepő, hogy a német Gascade és a belga Fluxys gázhálózat-üzemeltető cégek már kérvényezték is az Európai Bizottságnál, hogy az az építéshez szükséges jóváhagyási protokollt gyorsítsa fel, és egy 400 km hosszúságú hidrogénvezeték megépítését pedig támogassa.

Akár a nehezen megértett német humor e heti remekének is tekinthető, hogy a hidrogént előállító infrastruktúrát azért jelölik a tervekben SEN-1-ként, mert az az „egyéb energiatermelő terület” (Sonstiger Energiegewinnungsbereich) mozaik szava. A SEN-1 egyébként olyannyira nem csak egy vízió, hogy már az is tárgyalási téma, hogy a platformot csatlakoztatni kellene a január elején bejelentett, Norvégia és Németország közé tervezett hidrogénvezetékhez is amely szintén 2030-ra,  3 GW értékű hidrogén szállítására épülhet.

A napokban hosszabb cikkben foglalkoztunk nem csak a német-norvég hidrogén vezeték tervével, de azzal is, hogy miért a zöldhidrogén iparról szól majd a világban az idei év a világban. Érdemes az olvasást az alábbi két cikkünkkel folytatni:

Tavaly még sci-finek tűnt ez az építés, most már valóság

Meglepő eredmény: olcsóbb hidrogént szállítani, mint áramot

Szabó M. István