PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly9nZGVodS5oaXQuZ2VtaXVzLnBsL2hpdHJlZGlyL2lkPWJRMHdSSWJvaTRmZVE4ZGxYb2dReFpkUy5Ca2dGcGkxTUVpa2oydWNlazMuZjcvZmFzdGlkPW1ndmhlY2RodnVuZGVsZGFsandrbHZiamNoamcvc3RwYXJhbT1ybWtzb3VnbnpyL25jPTAvZ2Rwcj0wL2dkcHJfY29uc2VudD0vdXJsPWh0dHBzOi8vd3d3Lm9wZWwuaHUvYWphbmxhdG9rL29zc3plcy9vcGVsZWxla3Ryb21vc3RhbW9nYXRhcy5odG1sP3V0bV9zb3VyY2U9dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX21lZGl1bT1iYW5uZXImdXRtX2NhbXBhaWduPUFzdHJhLWFsd2F5c29uLVZOLUFzdHJhLVBST01PLURJUy1SRVMtUkUmdXRtX3Rlcm09MjAyNC0wNS0wNiZ1dG1fY29udGVudD0xMzAweDYwMCIgb25jbGljaz0iamF2YXNjcmlwdDp3aW5kb3cub3BlbignaHR0cHM6Ly9nZGVodS5oaXQuZ2VtaXVzLnBsL2hpdHJlZGlyL2lkPWJRMHdSSWJvaTRmZVE4ZGxYb2dReFpkUy5Ca2dGcGkxTUVpa2oydWNlazMuZjcvZmFzdGlkPW1ndmhlY2RodnVuZGVsZGFsandrbHZiamNoamcvc3RwYXJhbT1ybWtzb3VnbnpyL25jPTAvZ2Rwcj0wL2dkcHJfY29uc2VudD0vdXJsPWh0dHBzOi8vd3d3Lm9wZWwuaHUvYWphbmxhdG9rL29zc3plcy9vcGVsZWxla3Ryb21vc3RhbW9nYXRhcy5odG1sP3V0bV9zb3VyY2U9dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX21lZGl1bT1iYW5uZXImdXRtX2NhbXBhaWduPUFzdHJhLWFsd2F5c29uLVZOLUFzdHJhLVBST01PLURJUy1SRVMtUkUmdXRtX3Rlcm09MjAyNC0wNS0wNiZ1dG1fY29udGVudD0xMzAweDYwMCcsICdfYmxhbmsnLCAnbm9vcGVuZXInKTsgcmV0dXJuIGZhbHNlOyI+PHBpY3R1cmU+PHNvdXJjZSBzcmNzZXQ9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjQvMTAvb3BlbC1hc3RyYS1zdC0yNDA0MzAtNjUweDMwMC0zLmpwZyIgbWVkaWE9IihtYXgtd2lkdGg6IDcwMHB4KSI+PHNvdXJjZSBzcmNzZXQ9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjQvMTAvb3BlbC1hc3RyYS1zdC0yNDA0MzAtMTMwMHg2MDAtMy5qcGciIG1lZGlhPSIobWluLXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxpbWcgc3JjPSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzEwL29wZWwtYXN0cmEtc3QtMjQwNDMwLTEzMDB4NjAwLTMuanBnIiBhbHQ9IiI+PC9waWN0dXJlPjwvYT48SU1HIFNSQz0iaHR0cHM6Ly9nZGVodS5oaXQuZ2VtaXVzLnBsL19bVElNRVNUQU1QXS9yZWRvdC5naWY/aWQ9YlEwd1JJYm9pNGZlUThkbFhvZ1F4WmRTLkJrZ0ZwaTFNRWlrajJ1Y2VrMy5mNy9mYXN0aWQ9a25hamhrbm5ob2ZweXlpanVtcHhsbmhxZWhseC9zdHBhcmFtPXhrbWZpa2R1Z3gvbmM9MC9nZHByPTAvZ2Rwcl9jb25zZW50PSIgc3R5bGU9IndpZHRoOjFweCFpbXBvcnRhbnQ7IiAvPg== Komoly vádakkal állt elő a Deutsche Umwelthilfe (DUH) nevű környezetvédő szervezet. Azt állítják, hogy meréseik szerint több dízel BMW is a megengedett határérték többszörösét bocsátja ki káros anyagokból. Sőt, az autók fedélzeti rendszereinek elemzése alapján szakértőjük szerint a gyártó a Volkswagenéhez hasonló csaló szoftvert is alkalmaz. Meredek eredmények A DUH laboratóriumi, és valós körülmények között is tesztelt több dízel BMW-t, pontosan lemérve azok kipufogógázainak összetevőit, valamint egy szakértővel kielemeztette a motorvezérlő elektronika programkódját is. Az eredmények lesújtóak – soha nem mértek még ilyen rossz értékeket. A szervezet szerint nem ők az elsők, akik hasonló eredményekre jutnak a bajorok autói kapcsán, 2015-ben a svájci AFHB is rendkívül magas nitrogénoxid kibocsátást mért a BMW 320d kapcsán, de egy BMW 750d motorvezérlő elektronikája is úgy viselkedett, amit csak csaló-szoftver jelenlétével tudtak megmagyarázni. Ám az autógyártó rendre visszautasította a vádakat. Most a DUH saját laborja vizsgált meg több modellt, és arra keresték a választ, hogy vajon felismeri-e az autó, hogy próbapadon van és ennek megfelelően visszaveszi-e a motor teljesítményét, hogy teljesüljenek a kibocsátási határértékek. Arra is kíváncsiak voltak, hogy a valóságban mit eregetnek ki ezek az autók magukból az utakon. Forrás: DUH Méréseikbe Euro 5-ös, és Euro 6-os dízel modelleket vontak be. A 2012-es BMW X3 xDrive 20d vizsgálati eredményeit itt, a 2013-as 525d, a 2016-os 318d, illetve a 2018-as X5 xDrive40d laborleleteit pedig itt lehet megtekinteni. A vizsgálatokat elvégezték próbapadon és valós forgalmi körülmények között is, miközben az autók kipufogógázait egy berendezés elemezte vezetés közben. A 32 kilométeres tesztút során városi, helyközi, és autópályás szakaszok is voltak, de mértek 123, 132 és 143 km/h konstans sebességnél is. Az eredmények elég rossz képet mutatnak, az 525d például bizonyos esetekben harminckétszeresen, a 318d pedig negyvenkilencszeresen lépte túl a hivatalos határértékeket. A részletes mérési eredményeket az alábbi táblázat tartalmazza: A németnyelvű táblázat legfontosabb oszlopa balról a harmadik: az itt található szám mutatja meg, a mért érték hányszorosa az adott motorra vonatkozó hivatalos határértéknek. Forrás: DUH A szervezet arra is kíváncsi volt, vajon a dízelbotrányba keveredett Volkswagenhez hasonlóan, a BMW autói is észreveszik-e, ha próbapadon vannak, és megpróbálják-e visszafogott motorteljesítménnyel átverni a mérést végzőket. A DUH szakértője azt állítja, hogy a BMW X3 motorvezérlése a hőmérséklet függvényében szabályozza az ún. AGR értéket, amely a nitrogénoxidok semlegesítését lenne hivatott szavatolni, és 18°C alatt, illetve 40°C fok felett emiatt az autók nem teljesítik az elvárt normákat. 1°C foknál, normál utcai használat mellett például, 2395 mg/km kibocsátást mértek, miközben az Euro 5-ös motor maximum 180 mg-ot eregethetne ki. A szervezet felszólította a német közlekedési hatóságot, hogy vizsgálja ki a cég autóit és kötelezze őket azok hardveres javítására, a normák betartására. Nem eszik olyan forrón A BMW a vádakra reagálva tagadja, hogy autói csaló szoftvert használnának, vagy ne teljesítenék a kötelező normákat. Azonban, véleményünk szerint, még ha a DUH mérései meg is felelnek a valóságnak, akkor sem biztos, hogy az autógyártó felelősségre vonható. A szomorú valóság ugyanis az, hogy a szigorú EU normákat viszonylag könnyű kijátszani. Egyrészt szinte borítékolható, hogy valós forgalmi körülmények között, főleg a DUH által tesztelt emelkedőkön, illetve autópálya sebességnél az autók valóban nem teljesítik ezeket a normákat. Ám valószínűnek tartjuk, hogy nem csak a BMW autó, másokéi sem. Azonban az autóknak nem ilyen ad-hoc útvonalakon és sebesség mellett, hanem a hivatalosan lefektetett, próbapadon mért tesztciklus során kell a határokon belül maradniuk, ha ez megvan, akkor legálisan forgalomba helyezhetők. Másrészt a hőmérsékletfüggő szabályozás alapvetően nem illegális, a Thermofenster nevű kiskapuról már többször írtunk. Az autógyártók nem is tagadják, hogy csalnak Ennek hivatalosan az lenne a lényege, hogy megvédje a motort a károsodástól, ha extrém körülmények között működtetik, így ilyenkor átmenetileg elnézik neki, hogy nem hozza az előírt számokat. A gyanú szerint több autógyártó ezzel visszaélt, és akkor is így működik a motor, ha amúgy nem lenne kivételes a körülmény – a DUH például első fokon februárban már pert is nyert a Volkswagen ellen egy hasonló ügyben. Ám ez nem teszi automatikusan csalóvá a BMW szoftverét is, valószínű, hogy a környezetvédőknek most is bíróságon kell bizonyítani igazukat. Újabb dízelbotrány érik a Volkswagennél? Biró BalázsA fenntartható közlekedés elkötelezett híve, akit elsősorban a Tesla céltudatos és piacot felforgató tevékenysége rántott magával ebbe a világba, így publikációi elsősorban erre a területre koncentrálnak. Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!