Megjött a jelentés: ez várható a következő években az európai és a magyar napenergia-piacon

Az Európai Unió tavaly 65,1 gigawattnyi napelemet telepített a SolarPower Europe legfrissebb jelentése szerint, ami 0,7%-os csökkenés a 2024-es 65,6 GW-hoz képest, így 2025 az első olyan év 2016 óta, amikor az előző évhez képest visszaesett a telepítések üteme. Bizakodásra adhat okot ugyanakkor, hogy az Unió teljes napenergiás kapacitása ezzel együtt is meghaladta a 2025-re kitűzött 400 GW-os célkitűzést, miután év végére elérte a 406 GW-ot, de a SolarPower Europe szerint a szektor lassulása veszélybe sodorja az EU 2030-ra vonatkozó 750 GW-os célját.

Az iparági szövetség a visszaesést a lakossági szektor gyengélkedésének tulajdonítja. A háztartási méretű rendszerek az EU-ban 2025-ben a napenergiás kapacitások bővülésének 14%-át tették ki, az előző évi 19%-kal és a 2023-as 28%-kal szemben. A SolarPower Europe szerint a piacot főként a támogatások megszüntetése és a lakossági energiaárak csökkenése fogta vissza.

A napelemparkok idén először tették ki a teljes telepítés több mint felét, de a szegmens továbbra is kihívásokkal szembesül a jövedelmezőség terén, mivel egyre többször negatív az áramár, ráadásul a korlátozások és a hálózati kapacitások szűkössége is akadályozza a növekedést.

Ennek ellenére a meglévő napenergiás kapacitások túlnyomó részét továbbra is az épületeken elhelyezett rendszerek teszik ki, 61%-os részesedéssel, míg a hálózati méretű erőművek részesedése 39%.

A szövetség közepes forgatókönyve alapján az új telepítések 2026-ban 62 GW alá, 2027-ben pedig valamivel 60 GW alá csökkenhetnek. Ezt követően az éves telepítések száma várhatóan ismét emelkedni fog, amit a tárolás, a rugalmasság és a keretfeltételek javulása ösztönöz, de az idei eredményt csak 2030-ban fogják meghaladni, amikor a közepes forgatókönyv szerint közel 68 GW-ot fog elérni a növekedés.

A közepes forgatókönyv szerint az EU napenergia-kapacitása 2030-ra eléri a 718 GW-ot, ami magasabb érték, mint a tagállamok nemzeti energia- és klímaterveiben szereplő célszámok összege, de elmarad az EU 750 GW-os célkitűzésétől.

A legnagyobb piacok

Németország továbbra is messze Európa legnagyobb napenergia-piaca, de a mozgatórugók az elmúlt három évben jelentősen megváltoztak. A 2023-as kivételes piaci növekedés elsősorban a lakossági és a vállalati beruházások gyors bővülése miatt következett be. Azóta a saját felhasználás kielégítésére szolgáló decentralizált rendszerek telepítése visszaesett, ehelyett 2024-ben és 2025-ben is a hálózati méretű erőművek növekedése volt a hajtóerő, és összességében az előző évhez hasonló mértékben, 17,6 GW-tal bővült a naperőművek névleges teljesítménye.

A második helyét őrző Spanyolországban a 2024-ben megfigyelt enyhe csökkenés mögött szintén hasonló folyamatok húzódtak meg, 2025-ben azonban a hálózati méretű erőművek képesek voltak ellensúlyozni a lakossági szektor gyengélkedését. A teljes spanyolországi kapacitás 2025-ben az előzetes adatok alapján 10,5 GW-tal bővült – ami 2024-hez képest plusz 0,9 GW-os növekedést jelent.

A harmadik helyre tavaly Franciaország lépett elő 6,7 GW-tal, mindenekelőtt a vállalati szektornak és a hálózati méretű erőműveknek köszönhetően. A negyedik helyre visszacsúszó Olaszországban a lakossági támogatások kifutása vezetett a piac lassulásához.

Lengyelország megőrizte ötödik helyezését, Románia viszont a tizedikről a hatodik helyre ugrott. Az országban 2025-ben 2,5 gigawattnyi új kapacitást telepítettek, ami 45%-kal haladja meg az előző évi számokat – ez a leggyorsabb növekedési ütem a top 10-ben. Romániában a viszonylag stabil lakossági szegmens mellett a hálózati méretű erőművek piaca is erős fellendülésnek örvend a gyors engedélyezésnek, az áramvásárlási szerződések (PPA-k) és az energiatárolás rohamos terjedésének, illetve az állami tendereknek köszönhetően.

Érdemes még megemlítenünk Bulgáriát, amely – Ausztriát kiszorítva – először jutott be a top 10 közé. Hogy meddig tudják majd megőrizni az előkelő pozíciójukat, az kérdéses, miután a tavalyi 1,7 GW-os növekedés fő hajtóerejét a nemzeti helyreállítási és ellenállóképességi tervben meghatározott határidők év végi lejárta adta.

Magyarország

A jelentés Magyarországról szóló fejezete szerint hazánk napenergia-piaca 2025-ben továbbra is enyhe visszaesést mutatott, de az új telepítések mennyisége így is meghaladta az 1 GW-ot, a teljes naperőműves kapacitás pedig a 10 GW-ot (a pontosabb adatok majd csak később lesznek elérhetőek).

A lakossági szektor 2025-ben is jelentős kihívásokkal szembesül, miután 2023 végén megszűnt a szaldóelszámolás, ami jelentősen csökkentette a lakossági beruházások vonzerejét, és ezt csak kis részben volt képes ellensúlyozni a 2024-ben elindult Napenergia Plusz Program. A vállalkozások ugyanakkor a magasabb energiaárak miatt egyre több napelemes rendszert telepítenek, bár ez a szegmens még mindig meglehetősen szűk. Összességében az 50 kW alatti rendszerekből feleannyi új kapacitás épült ki az első 8 hónapban, mint 2024 azonos időszakában.

Az 50 kW és az 5 MW közötti mérettartományt felölelő és többnyire a hálózatba vissza nem tápláló rendszereket magába foglaló ipari kategóriában az egyszerűsített engedélyezési eljárás és a magas energiaárak ösztönzik a fejlődést. A 2025. augusztus végi adatok szerint ez a szektor összesen 781 MW-os kapacitással rendelkezett, melyből 110 MW-ot 2025-ben kapcsoltak be. A kormány jelentős támogatást tervez a vállalatok számára: 50 milliárd forint áll rendelkezésre az ipari energiatárolók és a napenergia támogatására a Jedlik Ányos Energetikai Program keretében. A piaci várakozások szerint ez a szektor jelentős növekedési potenciállal rendelkezik, mérete a következő években megduplázódhat, vagy akár meg is triplázódhat.

A hálózati méretű naperőművek az év első 8 hónapjában több mint 800 MW-os növekedést könyvelhettek el, így nyár végére a kumulált DC-oldali kapacitásuk elérte a 6 GW-ot. A hálózati csatlakozási engedéllyel rendelkező, de még meg nem épült projektek összesen 4,5 GW kapacitást tesznek ki, amelyeket 2029-ig fokozatosan kapcsolnak majd be. A szektor jövőbeli kilátásai azonban aggodalomra adnak okot, mivel az elmúlt két évben nem adtak ki új hálózati csatlakozási engedélyeket.

A jelentés készítői úgy látják, hogy Magyarország napenergia-kapacitása az elkövetkező években a korábbinál mérsékeltebb ütemben fog növekedni, ami három fő tényezőnek tulajdonítható: a lakossági piac szabályozási kihívásai, a kereskedelmi méretű projektek hálózati korlátai, valamint a stabilizálódott európai villamosenergia-árak. Mindezeket egybevetve az előrejelzések szerint 2028-ra hazánk napelemes kapacitásai 15 GW-ra (DC) nőhetnek a jelenlegi bő 10 GW-ról.

A napenergia-termelés időszakos jellegének kezelése érdekében Magyarország jelentős lépéseket tesz az energiatárolás kiépítése terén. A METÁROLÓ támogatási program mellett, amelynek célja 440 MW új tárolókapacitás megvalósítása 2026 végéig, 2025-ben több nagyüzemi akkumulátorprojekt is elindult, köztük a MET Group 40 MW / 80 MWh kapacitású rendszere, és a MAVIR 20 MW / 60 MWh kapacitású akkutelepe. Az ország november végén összesen 160 megawattnyi teljesítményű akkumulátorral rendelkezett (mivel a legtöbb akkumulátor kétórás működési idővel rendelkezik maximális teljesítmény mellett, a tárolási kapacitás hozzávetőleg ezeknek a számoknak a duplája), és hivatalos célként tűzte ki, hogy 2030-ra eléri az 1 GW-ot. Az iparági szereplők azonban ennél dinamikusabb növekedést jósolnak, becsléseik szerint az összteljesítmény az évtized végére 1,5 GW és 2 GW között lesz.

Ezeken a településeken épülnek akkumulátortelepek

A fent említett Jedlik Ányos programon kívül idén indulni fog még egy lakossági támogatási program is, amely néhány száz MWh-val növelheti a tárolási kapacitásokat.

Mint a jelentés készítői megjegyzik, a magyar napenergia-szektorban érezhető a befektetői érdeklődés csökkenése, amely az állam elővásárlási jogának tudható be, amely akkor lép életbe, ha egy napelemparkot külföldi befektetőknek kínálnak eladásra. A napenergia fejlődését lassító további teher az energiatermelők által fizetendő, a szokásos 9%-os társasági adókulcsot meghaladó 31%-os „Robin Hood” adó.

Az iparági szervezetek képviselői szerint az elkövetkező években a siker kulcsa a hálózati infrastruktúra fejlesztése, az energiatároló kapacitások bővítése és a szabályozási stabilitás megteremtése lesz.

dr. Papp László (Sol Invictus)

Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás.