Hogyan válasszunk villanyautót racionálisan?

Figyelem, ebben a cikkben az észszerűség lesz a lényeg, hiszen ha ezt a tényezőt kihagynánk, akkor a válasz egyszerű: vegyük meg a legnagyobb hatótávú, legtágasabb, leggyorsabb autók közül azt, amelyik tetszik. Sajnos nem mindenki engedheti meg magának az Audi e-tron vagy a Tesla Model X megvásárlását, így megpróbálom kicsit jobban körbejárni a problémát.

Fórumokon, Facebook csoportokban gyakori vélemény, hogy akkor veszek villanyautót, amikor 1000 km lesz a hatótáv és 10 perc a töltés. Biztosan van, aki naponta 2000 km-t autózik, közben enni sem áll meg, még kisdolgát is sörösüvegbe végzi vezetés közben, ezért a legfontosabb, hogy csak negyed órája van a töltésre félúton. Az emberek túlnyomó többsége azonban napi 20-50 km futásra használja az autóját a lakóhely-óvoda-bolt-munkahely körzetben. Persze havonta egyszer elmennek a nagyszülőkhöz 200 km-re, és évente 1-2 alkalommal elmennek a tengerpartra, ilyenkor akár 1500 km is lehet a napi táv. Éppen ez az éves 2 nap az, amiért az emberek szeretnék a napi igényre elegendő akkumulátor kapacitás akár százszorosát megvenni és magukkal cipelni minden nap. Azonban ez hatalmas pazarlás, hiszen a villanyautók legdrágább alkatrésze az akkumulátor, miért vásároljak 200 kWh kapacitást, ha nekem elég 10-20 kWh a mindennapokra?

Tesla Model X vagy Audi e-tron? (forrás: nextmove.de)

Amikor egy baráti beszélgetésben felmerül a villanyautó vásárlás kérdése, az alábbi fontos és alapvető dolgokat szoktam javasolni:

Otthoni töltés lehetősége?

Először is alapfeltétel az otthoni töltés lehetősége. Ma még sokan nyilvános töltőt választanak akkor is, ha otthon is tudnának tölteni, de ez csak addig lesz így, amíg sok az ingyenes nyilvános töltő. Amint ezeknél fizetni kell, otthon nem csak sokkal kényelmesebb, de olcsóbb is lesz tölteni.

Napi rutin útvonalak?

Ezután vizsgáljuk meg, ha szükséges akár jegyzeteljük néhány hónapig a napi futást. Az emberek gyakran észre sem veszik milyen sokat autóznak. Azt mondják, hogy a munkahelyem 8 km, tehát napi 16-ot szoktam menni. Közben elfelejti, hogy heti kétszer elszalad a gyerekért különórára, heti egyszer nagybevásárlásra stb. így kiderül, hogy alig van olyan nap, amikor csak 16 km-t autózik, ellenben nagyon gyakori a napi 50-80 úgy is, hogy közben el sem hagyja a város határait. Még akkor sem, ha ez a város nem Budapest, hanem egy megyeszékhely. Ez a pont rávilágít arra, hogy sokan azért nem váltanak villanyautóra, mert ők alig autóznak, sosem térülne meg. Közben talán észrevétlenül pörögnek az autóba a kilométerek, így jóval többet megtakarítanának a villanyautóra váltással, mint a régi, sokat fogyasztó hagyományos autó fenntartásával.

A Hyundai Kona electric 64 kWh akkuval és gyors töltési lehetőséggel a Teslákat is képes megszorongatni hatótávban, azonban a csomagtere nem túlságosan tágas, így egy 3 gyerekes családnak szűk lehet

Hosszútávú utazások gyakorisága és távolsága?

Harmadszor gondoljuk át, hogy milyen gyakran utazunk messzire, és ilyenkor milyen távolságra. Aki minden nap 1000 km felett autózik, annak ma még nagyon fájdalmas lenne villanyautózni, de ilyen emberből nagyon kevés van. A többség maximum havi néhány alkalommal utazik többszáz kilométerre és évente 1-2 alkalommal megy 1000 km körüli vagy hosszabb útra. Ilyen felhasználásra nem biztos, hogy egy 90 kWh akkus Tesla vagy akár egy 64 kWh akkus Kona megvásárlása az észszerű döntés.

Érdemes számolni azzal, hogy a villanyautózás addiktiv, sokaknál szenvedély lesz belőle. Ismerek olyan embert, akinek otthon áll a céges autó korlátlan üzemanyag kártyával, ő mégis a saját villanyautóval utazik hosszabb távolságra is. Ez persze nagyon ritka és végletes, de arra minden villanyautó vásárló számítson, hogy ha lecseréli a család második, csak helyben használt autóját elektromosra, akkor könnyen a Plugshare előtt találja magát és azt veszi észre, hogy a családi nyaralás előtt azon gondolkozik, el tudnak-e menni a dízel kombi helyett a szűkebb és korlátozott hatótávú Leaffel.

A Nissan Leaf a világ legnagyobb számban eladott villanyautója, így a használt autók között is a leggyakoribb típus

Mekkora hatótávra van valóban szükségem?

Ha ezek az adatok rendelkezésre állnak, akkor jön a lényeg, a megfelelő típus kiválasztása. Itt a legfontosabb, hogy olyat válasszunk, aminek hatótávjába belefér a napi rutin, télen is, egy kisebb biztonsági ráhagyással. Aki tavasszal megvesz egy idősebb, maximum 100 km hatótávra alkalmas autót arra, hogy a 45 km-re lévő munkahelyére ingázzon, ahol nincs töltési lehetőség, az legkésőbb az első télen csalódni fog. Nem azt mondom, hogy nem lehet elmerészkedni 100 km hosszú útra, ha az autó ennyit tud, csak azt mondom, hogy rendszeresen, minden nap, ez fájni fog. Nem lesz kellemes minden nap spórolni egy előzésen, rettegni egy baleset miatti útlezárástól, és azt nézegetni, hogy 1 vagy 3% marad az akkuban amikor hazaérünk. Ugyanakkor pénzkidobás egy 15 milliós autót venni arra a célra, amire tökéletesen megfelel egy 3 millióért megvehető használt villanyautó is. Tehát, ha minden nap 100 km-t autózunk, akkor az autónk tudjon legalább 120, de inkább 150 km-t, akkor leszünk nyugodtak, nem kell út közben töltőt keresni, garázstól garázsig megjárjuk a napi rutint, így öröm lesz a villanyautózás. Ráadásul az akku élettartama is hosszabb lesz, mert ha egy akkumulátort 5-95% között használunk minden nap, az valamivel gyorsabban öregszik, mintha 10-90 vagy 20-80% között merítjük rendszeresen.

Nagyobb akku megvásárlása helyett hosszabb úton inkább rátöltök út közben?

Ezután kezdhetjük a hosszabb utak távolságát és gyakoriságát mérlegelni. Ehhez már nem elég a hatótávot figyelembe venni, meg kell nézni a töltőtérképeket és az akku kapacitás mellett a töltési sebességet is ideje figyelembe venni. Ha a mindennapokra elég nekünk egy 4 millióért megvehető régi Leaf, de havonta egyszer elmegyünk a nagyihoz 200 km-re, ahová mehetünk végig autópályán gyorsan 20-25 kWh fogyasztással, vagy lassabban 15-18 kWh fogyasztással, akkor eldönthetjük megéri-e nekünk a régi Leaf helyett az újat megvenni dupla áron, vagy inkább vállaljuk, hogy a havi egy hosszú úton lassabban hajtunk, esetleg töltünk út közben egyet, feltéve, hogy van útba eső töltő.

EZT OLVASTAD MÁR?  Kiskunfélegyházán is működnek az önkormányzati töltők
A Renault Zoe az AC töltés bajnoka. Ha sokat járunk olyan vidékre, ahol csak 22 kW AC töltők vannak, ezzel érhetünk oda a leghamarabb

Itt kell figyelembe venni a rendszeres útvonalakon elérhető töltők típusát és az autók töltési lehetőségét is. A vidéki Magyarországon jóval több az AC töltő, mint a DC villámtöltő. A Renault Zoe talán az egyetlen nagyobb példányban előforduló típus, amely AC töltőről 22 kW töltésre képes, szemben a többi típussal, melyek 3-7 kW töltést tudnak ezeken a nyilvános töltőoszlopokon. Ha tehát egy 4 tagú család vagyunk, akik elférnek a Zoeban, a nagyihoz menet félúton pedig csak egy AC töltő van egyelőre, akkor Leaf helyett jobban járunk, ha Zoe-t választunk.

50 kW-os villámtöltőn miért csak 30 kW-tal tölt az autóm?

Akik már elvesztették a fonalat, most kezdhetnek igazán aggódni, mert a legutolsó fontos tényezőhöz szükség van némi villanyautó és akku ismeretre, próbálom minél egyszerűbben leírni. Aki nem bír követni, de szeretne, mert tényleg érdekli, az nézze meg a kW vagy kWh? Mi is pontosan a különbség? valamint a Mennyire gyors a villanyautók töltése? cikkeket.

Attól, hogy egy autó alkalmas DC villámtöltésre és a villámtöltők túlnyomó többsége 50 kW teljesítményű, sajnos nem számolhatunk azzal, hogy a 24 kWh Leaf 28 perc alatt feltölthető üresről 100%-ra. A gond, hogy az autók a villámtöltőnél akkumulátor kímélés miatt eltérő töltési karakterisztikával töltenek.

Az egyenáramú töltőknél két alapvető tényező határozza meg a töltés sebességét:

  • mekkora teljesítményű a töltő
  • ebből mennyit hajlandó elfogadni az autónk

A töltők teljesítményét kW-ban szokták megadni, ennyire azonban nem egyszerű a dolog. Ez ugyanis egy elméleti maximum. A leggyakoribb 50 kW villámtöltők 400 Volt feszültségen 125 Amper leadására képesek, így jön ki az 50 kW. Ez azonban kevesebb lesz, ha a mi autónk akkumulátor feszültsége nem 400 V, és a legtöbb autóban ez kevesebb. Ráadásul mikor üres az akku kevesebb, mint mikor tele az akku.

Hiába 50 kW egy villámtöltő teljesítménye, ha az autónk 60 perc alatt alig 30 kWh áramot bírt befogadni az akkuba

Ha üresen a mi autónk akku feszültsége 320 V, akkor az 50 kW villámtöltőn csak 320 V x 125 A = 40 kW teljesítménnyel tudunk tölteni. Ahogy töltődik az akku, úgy nő a feszültség, így ugyanez az autó 50%-os akku szintnél már pl. 45 kW-tal fog tölteni, tele akkunál pedig azt hihetnénk, hogy már eléri az 50 kW-ot is. Sajnos nem éri el. Ugyanis a nagy teljesítményű töltésnél melegszik az akku. Egyes típusok hűtik az akkut (amihez energia kell, így a hűtés kicsit lassítja a töltési sebességet), más típusok nem hűtik, de ott sem melegedhet fel 60 fokra az akku, ezért az autó elkezdi csökkenteni a töltőáramot. Erre általában 60-80% közötti töltöttségnél kerül sor. Így a gyakorlatban a legtöbb mai típus sosem tölt 50 kW teljesítménnyel egy erre alkalmas töltőn, mert előbb kezdi az autó a töltőáramot csökkenteni, mint elérné a 400 V feszültséget az akku, így például a 48 kW töltési teljesítmény elérésekor 70% akku töltöttségnél újra meredeken csökkenni kezd a töltési teljesítmény, és 80%-nál már sok autó csak 20-30 kW között fog tölteni.

Ezt a helyzetet tovább bonyolítja, hogy a túlságosan hideg vagy túl meleg akkut is kíméli az autó, így télen egy -10 fokos reggelen sokkal lassabban fog tölteni az autó a villámtöltőn, mint ahogy nyáron megszoktuk. Ugyanígy egy akku hűtés nélküli típus (pl. a leggyakoribb Nissan Leaf vagy a Volkswagen e-Golf) akkumulátora nyári kánikulában hosszú úton túlmelegedhetne, ezt megelőzendő az autó korlátozni fogja a töltési teljesítményt

A gyártók általában megadnak egy várható töltési időt 0-80% közötti töltésre, ezt a paramétert mindenképp érdemes megnézni vásárlás előtt, ha gyakran megyünk olyan hosszú útra, ahol út közbeni villámtöltésre lesz szükségünk.

A Hyundai Ioniq nagyon áramvonalas és a hajtásrendszere is hatékonyra sikerült, így a legjobb fogyasztású villanyautó. Az akkut is hűti, így még a napi 5. villámtöltés is ugyan olyan gyors lesz, mint az első.

Ha nagyobb az akku hamarabb odaérek?

A töltési teljesítmény kisokos után el is érkeztünk a következő vásárlási szempontra: nem biztos, hogy a nagyobb akkus autóval tudunk gyorsabban haladni. Ennél a pontnál kell megemlítenünk a fogyasztás és töltési teljesítmény koronázatlan királyát, a Hyundai Ioniq jelenlegi, 28 kWh akku kapacitású változatát. Az autó nem csak legendásan keveset fogyaszt, főleg nagyobb tempónál (akár 20%-kal kevesebb árammal beéri, mint a hasonló méretű Nissan Leaf), de temperálja is az akkut, ami gyakorlatilag korlátlan számú gyors villámtöltést tesz lehetővé.

Ebből az következik, hogy egy 28 kWh-s akkus Ioniq gyorsabban fog odaérni a horvát tengerpartra, mint a jóval nagyobb akku kapacitással rendelkező Nissan Leaf 2.0. Hogyan lehetséges ez?

Itt sajnos újra kell tennünk egy kitérőt arra, hogy egyes gyártók a nettó, felhasználható akku kapacitást adják meg, mások a bruttó kapacitást, így pl. az első generációs Leaf, nagyobb, 30 kWh akkusként ismert változata nem tartalmaz nagyobb akkut, mint az Ioniq, ugyanis a Leaf 30 kWh akkujából ugyanúgy 28 kWh áll a felhasználó rendelkezésére, mint az Ioniq esetében, csak a Hyundai a nettó, a Nissan a bruttó kapacitást kommunikálja.

Ez alapján nem kérdés, hogy az Ioniq messzebbre jut, mint a 30-as Leaf, hiszen azonos az akku méret, és a Hyundai áramvonalasabb, picit hatékonyabb a hajtásrendszere, így messzebbre jut. De hogyan érhet előbb Trogirba a kisebb akkus Ioniq, mint a 36 kWh nettó kapacitású Leaf 2? A válasz a töltési sebesség. A Leaf otthonról 8 kWh többlettel indul, amivel 40-50 km-rel messzebbre jut. Ha nekünk a mindennapokban kell (és elég) ez a 50 km többlet hatótáv, akkor a Leaf 2 a mi autónk. Ha viszont 800 km-re kell ideális autót választani, akkor jobban járunk a kisebb akkus Ioniq-kal. Hosszú távon ugyan többször kell megállni tölteni, de jobban járunk 5 db 20 perces megállóval, mint 4 db 30 percessel. (Ráadásul a tempótól és a külső hőmérséklettől függően a 3. vagy 4. megálló már nem 30, hanem 60 perces lesz a Leaffel, mert ott már túl meleg lesz az akku, az Ioniq pedig hűti az akkut, így nem lassul a töltés sebessége).

EZT OLVASTAD MÁR?  Tisztítja a levegőt a Porsche új gyára
A Leaf 2.0 kevésbé tűnik ki a tömegből, mint az első békaszemű. Mindenki 40 kWh-ként emlegeti, valójában újkorában is csak 37 kWh körüli az akku elérhető kapacitása.

Tehát melyik típus a nekem való?

A hosszú bevezető után térjünk rá a konkrétumokra végre. Villanyautó vásárlás előtt először készítsünk egy listát az alábbiakról:

  • Melyik típus tetszik. Ez ugyan szubjektív, de nem elhanyagolható kérdés. Hiába jobb egy típus, ha nekünk nem jön be, akkor nem fogjuk szeretni.
  • Mennyi pénzt tudunk maximum rászánni az autóvásárlásra. Hiába lenne nekünk ideális a Tesla Model 3, ha nincs rá 18 millió forintunk.
  • Mennyi a napi rutin futás, amit az év 300 napján meg kell tenni, télen is.
  • Milyen gyakran utazunk hosszabb utakra, és ekkor milyen távolságra. Ezt valójában ketté bontanám, legyen egy havi és egy éves adat, az egyik pl. a rokonlátogatás, a másik a családi nyaralás.

Ezek után nem ússzuk meg a típusok adatainak összegyűjtését. Vegyük a nekünk szimpatikus típusok és az árban elérhető típusok közös halmazát, a többivel felesleges foglalkozni.

Kezdjük azzal, hogy kidobáljuk azokat a típusokat, melyek hatótávja nem elég a napi rutinra. Ha napi 130 km-re Citroen C-zerot veszünk, azt hamar megutáljuk. Ennél a kérdésnél persze fontos tényező lehet, ha munkába járunk és a munkahelyen tudunk tölteni. Ez esetben fele hatótáv is elég, hiszen a hazaútra szükséges áramot akár egy sima konnektorról is visszakaphatjuk, amíg dolgozunk és az autó eleve a parkolóban állna.

Eddig könnyű volt, ezek után jön az igazi móka: készítsünk egy hatótáv – töltési sebesség – ár mátrixot a listánkon maradt típusokról, és most kell meghoznunk a legjobb döntést. Megér nekünk +1,5 millió forintot egy Ioniq a 30 kWh Leaffel szemben? Nem kérdés, hogy az Ioniq néhány órával előbb odaér a tengerpartra, mint a 30-as Leaf. A kérdés, hogy 1,5 millió forintért meg akarjuk-e vásárolni ezt a néhány órát. Ha csak évente 1-2 ilyen alkalom van, én nem venném meg. Ha havonta 2× nyerek egy órát az Ioniq gyorsabb töltésén, akkor megvenném.

Még nehezebb döntés lehet a Leaf2 és az Ioniq közötti választás. A Leaf a garázsunkban reggelre feltöltve kb. 50 km-rel messzebbre jut, hiszen 8 kWh többlettel indul. Hosszabb úton viszont az Ioniq lesz a nyerő a gyorsabb töltés miatt. Árban nagyjából azonos a két típus. Itt a kérdés megint az egyes útvonalak gyakorisága. A napi munkába járásra a többségnek bármelyik típus megfelel. Ha a nagyi 150 km-re él, és évente 2× megyünk a tengerhez vagy síelni, akkor az Ioniq lehet a mi autónk. Ha a nagyi 220 km-re lakik, és két hetente meglátogatjuk, akkor máris a Leaf2 a jobb választás, mivel a nagyihoz 2 hetente el tudunk menni töltés nélkül, így éves átlagban kevésbé fáj, ha nyaraláskor +1 megállót be kell iktatni a tengerpart felé.

A Hyundai Ioniq Electric 2019-es változata nagyobb érintőképernyőt és nagyobb akkumulátort kap, a villámtöltése viszont nem lesz annyira gyors, mint a kisebb akkus elődjének

Hamarosan megjelenik az új Ioniq, 38 kWh akku kapacitással. A +10 kWh többlet legalább 80 km-rel megnöveli a hatótávját a régi típushoz képest. Azonban az akku feszültsége alacsonyabb lesz, így a leggyakoribb 50 kW villámtöltőn lényegesen hosszabb töltési idővel számolhatunk. Itt is a saját felhasználásunk adatait kell figyelembe venni. Ha a mindennapokra kell nekünk a +80 km, mindenképp az újat vegyük. Ha a mindennapokban bőven elég a régi hatótávja, de évente ötször elutazunk 800-1000 km hosszú utakra is, akkor az a furcsa helyzet áll elő, hogy az olcsóbban megvehető, régebbi, kisebb akkus autóval fogunk gyorsabban haladni.

abetterrouteplanner.com megmutatja, hogy egy nagy akkus BMW i3 10:30 alatt 5 közbenső töltéssel odaér Budapestről Dubrovnikba. A legtöbb autótípus adatait ismeri, de kézzel is módosíthatunk a beállításokon.

Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a gyorsabb töltéssel nem csak időt, hanem pénzt is megtakaríthatunk, ugyanis jóval gyakoribb a perc alapú, mint a kWh alapú árazás a villámtöltőknél. Ha tehát 30 perc alatt tudunk betölteni 100 km-re való áramot, akkor kevesebbet fizetünk, mintha ugyanerre a mi autónknak 45 percre van szüksége.

Természetesen sokáig lehetne még nyújtani az egyes típusok eltérő akku méretét, fogyasztását és töltési sebességét elemezve. Ez viszont házi feladat lesz, mindenkinek saját magának kell elvégezni. Ebben sokat segíthet egy villanyautók számára készült útvonaltervező alkalmazás: abetterrouteplanner.com

A Fiat 500e nem villámtölthető, de ha anyunak ez tetszik, úgyis ezt fogjuk megvenni

Az útvonaltervezőt használva nem szükséges hosszú kutakodással megismernünk minden szimpatikus típus fogyasztását és töltési sebességét, az oldal készítői összegyűjtötték helyettünk az adatokat. Persze mi is módosíthatunk a paramétereken, ha ráérünk lassabban menni a kedvezőbb fogyasztásért vagy mindenképp száguldozni akarunk, kerül amibe kerül. A rendelkezésre álló töltők elhelyezkedése is nagyon fontos, hiszen nem megyünk sokra a gyorsabban tölthető autóval, ha a mi útvonalunkon egyetlen töltő sincs a megfelelő helyen. Azt viszont megtehetjük, hogy néhány jellemző, gyakrabban megtett utat beírunk az útvonaltervezőbe és a nekünk szimpatikus autótípusokkal végignézzük, hogy melyik típussal mennyi idő alatt érnénk oda.

Végszóként már csak azt tenném hozzá, hogy a többségnek az autóvásárlás szubjektív dolog. Hiába érünk oda jóval előbb a nagyihoz egy megosztó külsejű, cserében olcsó és villámtölthető Peugeot Ionnal, mint egy nagyon aranyos azonban villámtöltésre alkalmatlan Fiat 500e-vel, ha nekünk a cuki Fiat tetszik, úgyis azt fogjuk megvenni…

Elektromos autót használsz?