A Bíróság kimondta: uniós jogot sértett Magyarország

„Magyarország nem teljesítette egyrészt az annak biztosítására vonatkozó kötelezettségét, hogy a PM₁₀ részecskékre vonatkozó napi határértéket a teljes területén tiszteletben tartsák, másrészt az annak biztosítására irányuló kötelezettséget, hogy e határértékek túllépésének időtartama a lehető legrövidebb legyen” – állapította meg az Európai Unió Bírósága a napokban közzétett határozatában.

Az uniós jog megsértéséről szóló döntés előzménye, hogy hazánk 2005. január 1-jétől Budapest térségében és a Sajó-völgyben, valamint 2011. június 11-től (a 2014-es év kivételével) Pécs térségében is 2017-ig rendszeresen és tartósan túllépte a PM₁₀ részecskékre vonatkozó napi határértéket. Az Európai Bizottság úgy ítélte meg, hogy Magyarország több pontban is elmulasztotta a környezeti levegő minőségéről szóló irányelvből eredő kötelezettségét, emiatt nyújtott be keresetet 2018-ban a Bírósághoz.

Forrás: Greenpeace Magyarország

Az Európai Unió legfelsőbb igazságszolgáltatási szervének határozata egyrészről egyértelmű, hiszen az uniós jog értelmében a környezeti levegőben lévő PM₁₀ részecskékre vonatkozó határértékek túllépésének ténye önmagában elegendő ahhoz, hogy kötelezettségszegést állapítsanak meg. Másrészről a légszennyezettség elleni intézkedések elmulasztásának ténye már némileg összetettebb kérdés, hiszen, mint a Bíróság kiemeli, Magyarország már elfogadott levegőminőségi terveket, és életbe léptetett a levegőminőség javulását célzó intézkedéseket. Abból a tényből fakadóan azonban, hogy az egészségre káros mértékű légszennyezettség tartósan, hosszú éveken keresztül fennállt, ezeket az EU elégtelennek minősítette ahhoz, hogy az érintett területeken rövid időn belül kellő mértékű pozitív változást eredményezzenek. A Bíróság hozzáteszi, hogy a kötelezettségszegés alól nem mentesítik a kormányt az érintett területek sajátos geográfiai jellemzői sem – épp ellenkezőleg, ezek még szigorúbb intézkedéseket indokolnának.

A Greenpeace adatai szerint a levegő minősége az elmúlt években sem mutatott érdemi javulást, továbbra is számos hazai mérőállomáson lépte túl a PM₁₀-re megállapított napi órás egészségügyi határértéket a szálló por koncentrációja. Az EEA (Európai Környezetvédelmi Ügynökség) tavaly őszi jelentése a harmadik legrosszabb helyre sorolta Magyarországot légszennyezettség szempontjából az EU tagállamai között, mindössze Lengyelországnál és Bulgáriánál sikerült jobban teljesíteni.

Forrás: Greenpeace

Az EEA tanulmánya arra is kitér, hogy hazánkban évente több mint 13.000 ember hal meg idő előtt a részecskeszennyezés miatt. A szennyezett levegő egészségügyi kockázata pedig most még súlyosabb, mint valaha: kutatások bizonyítják ugyanis, hogy a légszennyezés a koronavírus (és más vírusok) terjedését is elősegíti, ráadásul az emberi szervezet ellenálló-képességét is gyengíti. Mint ahogy mi is beszámoltunk róla, orvosi szaklapok kutatásai szerint a koronavírus által okozott halálesetek negyede a szennyezett levegőre vezethető vissza. A koronavirus.gov.hu weboldal jelenleg 12.832 elhunytat listáz (majdnem négyszer annyit, mint tavaly novemberben), ami azt jelenti, hogy 3208 fő még most is a családjával lehetne, ha tisztább környezetben élhetett volna.

Az autógyártók nem is tagadják, hogy csalnak

A kritikus mértékű légszennyezés egyértelmű, bár nem kizárólagos oka a belsőégésű motoros járművek használata, amelyek bizonyítottan több károsanyag-kibocsátásért felelősek, mint amit az adatlapjaikon feltüntetnek az autógyártók. Az egyetlen járható út a teljesen kibocsátásmentes járművekre való átállás, amely tekintetben látványos előrelépésnek lehetünk szemtanúi, ám ez közel sem elegendő: jelenleg több mint 27.000 zöld rendszámos autó fut a hazai utakon.

Rekord hónap zárta az eddigi legjobb évet

Az elektromos autókra váltás mellett az egyik legfontosabb intézkedés a szennyező járművek importjának korlátozása lenne, amivel az egyébként is matuzsálemi autóállomány további öregedését lehetne megállítani. Az ember által sűrűn lakott területeken, kiemeltképpen a fővárosban korlátozni kellene a szennyező járművek behajtását, a behajtási díjból befolyt összegeket pedig a környezetbarát technológiák támogatására fordítani. Mindemellett a jelenlegi járványhelyzet miatt bevezetett ingyenes parkolás is egészségügyi kockázatot jelent, hiszen az emiatt megnövekedett forgalom további károsanyag-kibocsátást eredményez.

Emberek millióit verhette át a Toyota hamis kibocsátási adatokkal

Természetesen hozzá kell tenni, hogy a szennyezett levegőért nem csupán a gépjárművek felelősek, hanem a korszerűtlen fűtés is. A Levegő Munkacsoport erre is kidolgozott javaslatcsomagot már 2016-ban, ami kitér többek között az illegális hulladékégetés felszámolására, valamint a tiszta fűtési módok támogatására is.

A Bíróság tegnap meghozott döntése kapcsán a Greenpeace megjegyezte, hogy a PM₁₀-en túl a nitrogén-dioxid éves határértékének túllépése miatt is kötelezettségszegési eljárás van folyamatban Magyarország ellen, melynek a szükséges intézkedések meghozatala nélkül hasonló ítélet lehet a vége.

Simon Zsolt

Nem az autózás, hanem a környezetvédelem iránti elkötelezettség sodorta a Villanyautósok közé, hogy geográfus és közgazdász tanulmányai befejezése után tudásával segíthesse egy fenntarthatóbb világ kialakulását.