2030-ra elérhető a terawattórás nagyságrendű energiatárolás

Viszonylag könnyű dolgunk van, ha a megújuló energia számairól szeretnénk hírt adni, hiszen rengeteg adatforrás érhető el, akár globális, akár nemzeti szinten. Az energiatárolás azonban keményebb dió, mivel annyira új technológia, és olyan csekély volt a jelentősége idáig, hogy alig-alig készültek átfogó jelentések a témában. Az exponenciális növekedésnek hála azonban ez a terület is gyorsan felkerült a statisztikai hivatalok és elemző cégek radarjára, így például a Wood Mackenzie is kiadott nemrégiben egy jelentést a lítiumionos energiatárolás piacának globális helyzetéről.

Maga a kiadvány a terület 2030-ig várható fejlődéséről szól, a hosszú távú előrejelzéseikre azonban nem szeretnék szót vesztegetni, mert egészen biztos vagyok benne, hogy nem képesek megbízhatóan megjósolni a jövőt, ahhoz ugyanis túl lineáris a gondolkodásuk. Ennél sokkal érdekesebbek viszont a jelenre vonatkozó számaik, amelyekből képet alkothatunk arról, hogy hol tart, és milyen ütemben növekszik a lítiumionos energiatárolás piaca, és globális kontextusba tudjuk helyezni a korábbi cikkeinkben szereplő energiatárolással kapcsolatos beruházásokat.

A Wood Mackenzie adatai szerint a lítiumionos energiatárolók globális éves gyártási kapacitása 500 GWh-n állt 2020-ban, idén valamivel meghaladja a 700 GWh-t, és jövőre éri el az 1 TWh-t. Ez még ha nem is egy hosszú adatsor, de évi 40%-os növekedést mutat, és mivel az akkumulátorgyártás jó üzletnek számít, aligha fog lassulni a növekedés. A Tesla 40 GWh-s Megapack-gyára csupán egy csepp lesz a globális gyártókapacitások tengerében. Az akkumulátorgyártás 80%-a egyébként Ázsiában történik, érthető tehát a nyugati országok törekvése a saját akkumulátorgyárak felépítésére.

A 2020-ban telepített energiatárolók teljesítménye 4,9 GW volt, ami idén 12,4 GW-ra, jövőre pedig 19,4 GW-ra nő.

Ennél is fontosabb mérőszám a tárolási kapacitás növekedése. Tavaly ez 10 GWh-t ért el, idén 28 GWh-t, jövőre pedig 48 GWh-t fog kitenni.

A megújuló energián alapuló energetikai rendszerekről szóló elméleteket rendszeresen azzal a kritikával szokták illetni, hogy ezekhez TWh-s nagyságrendű energiatárolásra lenne szükség. Tony Seba a nap- és szélenergián, valamint akkumulátorokon alapuló rendszerről szóló tanulmányában például 2,3 TWh tárolókapacitást lát szükségesnek Texas esetében. A kritikusok szerint ez megvalósíthatatlan mérték, mert nincs annyi akkumulátorgyár a világon.

Történelmi lehetőség: így érhető el a 100% megújuló energia Tony Seba szerint

Amennyiben a gyártókapacitás egy konstans érték lenne, még igazuk is volna, de tudjuk, hiszen láthatjuk, hogy a valóságban a termelés felfutása exponenciális. Amennyiben továbbra is évi 40%-kal nő az akkumulátorok gyártása, úgy 2030-ra már 10 TWh-s nagyságrendet érhetünk el, amiből az autógyártásnak 6-8 TWh-ra lehet szüksége. Ez elegendő évi 60-80 millió db 100 kWh-s akkumulátorral rendelkező autó legyártásához, és még mindig több terawattórányi akkumulátor marad az energiatárolók számára. A megújuló energián és energiatároláson alapuló rendszerekhez tehát nincs szükség csodára, vagy technológiai áttörésre, csupán a növekedés ütemét kell tartanunk.

dr. Papp László (Sol Invictus)

Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás.