Érdemes-e napelemeket telepíteni az autópályákra?

Magyarország gyorsforgalmi úthálózata hozzávetőleg 1800 km hosszúságú, a csomóponti ágak további 500 km-t tesznek ki, az építés alatt lévő, és a tervezett szakaszokkal együtt ez a jövőben 3000 km-re nőhet majd. A hivatalos adatok szerint a már leaszfaltozott területek nagysága 38 km², ám ha az autópályák teljes területét nézzük, és egy konzervatív 50 méteres átlagszélességgel számolunk, akkor a meglévő hálózat közel 100 km²-t foglalhat el, a teljes tervezett hálózat területigénye pedig 150 km² körül lehet, ami a Balaton területének egynegyede.

Nemegyszer találkoztam már olyan megjegyzésekkel, amelyek szerint a napelemek tönkreteszik a termőföldet. Ez teljesen alaptalan, hiszen a talajnak semmi baja nem lesz attól, ha napelemet tesznek fölé. Az ugaroltatás egy bevett eljárás a mezőgazdaságban, a pihentetés ugyanis segíti az intenzív gazdálkodás által kimerített termőföld regenerálódását. Ha valami tényleg tönkreteszi a termőföldet, az az aszfalt és a beton. Nem is beszélve arról, hogy az autópályák nyomvonalának kijelölésekor nem igazán lehetünk tekintettel a leaszfaltozott földek aranykorona értékére, míg a naperőművek megvalósításához kimondottan rossz termőképességű földeket keresnek a beruházók, mivel az olcsóbb.

De ha már egyszer elvettünk egy negyedbalatonnyi területet a mezőgazdaságtól az autópályák számára, akkor talán észszerű lenne felhasználni az energiatermelésre is.

Az autópályák mentén többféleképpen is elhelyezhetünk napelemeket. A kerítés és az útburkolat közötti sáv, illetve a csomópontok ágai közötti zöldterület helyet adhat a klasszikus, talajra szerelt naperőműveknek ott, ahol a műszaki lehetőségek és a biztonsági előírások ezt lehetővé teszik.

Dél-Korea autópálya kezelője már most is 149 MW naperőművet üzemeltet a kezelésében lévő területeken, de a kormány döntése alapján a következő években magáncégek számára is lehetővé teszik, hogy az autópályákhoz tartozó területeket lízingeljenek, és ott naperőműveket építsenek. 2025-ig 243 MW új napelemes kapacitás autópályákon történő megvalósítását várják a döntéstől.

A holland kormány 2018-ban mérte fel, hogy az autópálya-hálózat mely szakaszai lennének alkalmasak naperőművek építésére. A Shell az A59-es autópálya mentén tervezi egy 48 MW-os erőmű felépítését.

1 MW-os naperőmű, Egyesült Államok, Georgia. Kép: The Ray

A másik lehetőség a vertikális felületek kihasználása. Az elválasztó sávban, az autópályákat határoló kerítéseken, a zajvédő falakon, a felüljárók korlátain, és a kandelábereken is elhelyezhetőek panelek. Erre a célra a legtöbb esetben kétoldalú napelemeket érdemes használni a minél nagyobb hozam elérése érdekében.

Kép: Solar Highway in Bangladesh Using Bifacial PV

Hollandiában az A50-es autópályán 2019-ben kísérletképpen már épült egy 400 méter hosszúságú napelemes zajvédő fal, így lassan ezen a téren is gyűlnek a tapasztalatok.

A harmadik lehetőség az, hogy az autópályák fölé állványzatot építünk, amire napelemeket szerelünk, így az úttest fölé egy tető kerül. Idén tavasszal három európai kutatóintézet jóvoltából elindult a PV Süd projekt, amelynek az a célja, hogy az autópályák fölé telepíthető napelemes rendszer prototípusát megépítse, és egy éven keresztül adatokat gyűjtsön a működéséről.

Kép: Fraunhofer

Egy svájci cég, az Energypier ennél is továbbment, és a napelemes tetőt vertikális szélturbinákkal ötvözve egy hibrid erőmű koncepcióját alkotta meg. Becslésük szerint egy 4 sávos autópályán kilométerenként 22 – 30 ezer napelemet lehetne telepíteni, és 162 tartópillérre volna szükség. Az Energypier kilométerenként 30 GWh-s éves termelést vár az általa tervezett hibrid megoldástól.

Persze az autópályák befedésének hátránya nyilvánvaló, a méretes tartószerkezet miatt jóval drágább a talajra történő telepítéshez képest, így amíg van elég hely az olcsóbb megoldások számára, nehezen lesz versenyképes.

Ha csak az árban is versenyképes, autópályákon alkalmazható megoldásokat vesszük figyelembe, és folyóméterenként egy konzervatív 1 kWp-os napelemes kapacitással számolunk, akkor a már meglévő autópályákon (1800 km + csomóponti ágak) a teljes jelenlegi magyar naperőműves állomány (1,8 GW) elhelyezhető lenne, és még maradna is hely a további bővítés számára.

dr. Papp László (Sol Invictus)

Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás.