Németországnak el kell kerülnie, hogy túl sok új gázerőművet építsen az ország arra irányuló erőfeszítései során, hogy biztosítsa az áramellátást gyenge szél- és napsütéses időkben – közölte a Német Megújuló Energia Szövetség (Bundesverband Erneuerbare Energien, BEE) képviselője minap egy online rendezvényen, amely az új, „hidrogénkész” gázkapacitásra vonatkozó kormányzati tervekről szólt. A Clean Energy Wire (CEW) összefoglalója szerint a BEE az ilyen beruházások helyett azt javasolja a kormánynak, hogy decentralizált, rugalmas megújuló megoldásokra tegyen inkább nagy téteket, és a gázerőművek helyett a víz- és bioenergia kezdje el jobban érdekelni. Mármint a villamosenergia tároló létesítményeken túl. A BEE – amely komplex tervet is ismertetett a napokban – megerősítette, hogy az a 2021 decemberében kidolgozott menetrendje, mely alapján nincs szükség újabb gázerőművekre Németországban, továbbra is tartható. Mindez azért érdekes, mert a zöldenergiák és az Energiewende befejezése iránt elfogultnak tekintett német kormánykoalíció elképzelése szerint új földgáz-, illetve később hidrogén-erőművekre lesz szükség annak érdekében, hogy a villamos energia rendszerben a megújuló energiás termelés rugalmatlanságát kompenzálni tudják. A Gazdasági és Energiaügyi Minisztérium (Bundesministerium für Wirtschaft und Klimaschutz, BMWK) még márciusban közölte, hogy idén nyárra elkészülnek az új erőműstratégiával. Azzal a dokumentummal, mely a 2030-ig megépítendő tartalékkapacitásokat és indokoltságukat is ismerteti. Erőltetni kell a zöldhidrogént – ha sikerül, évekkel hamarabb kidobható a szén Az már az előzetes bejelentésből is kiderült, hogy az évtized végéig folyamatosan bővülő nap-, és szélenergiás termelőkapacitásokhoz, ha azok a szükségesnél kevesebb áramot tudnak a hálózatra adni, a BMWK 17-25 GW kiegyenlítő gázerőműves kapacitást képzel el. Ezeket úgy építenék meg – ahogyan az erről szóló jogszabálytervek már meg is jelentek –, hogy idővel, egyre nagyobb arányú zöldhidrogén bekeverését is kezelni tudják. Ahogyan az a magyar szaksajtóban is megfogalmazódott már: a hidrogén földgázhoz keverése átmeneti megoldás a tiszta hidrogén felhasználásához vezető úton, de a német elgondolás az, hogy csak olyan erőműveket engednének építeni, melyek a tisztán zöldhidrogén fogadására és égetésére is alkalmassá tehetők. Bebetonozható a gáz? A minisztérium nem azt közölte, hogy feltétlenül új gázerőműveket akar építtetni és a rendszerbe illesztetni. De az akár felújított, akár új termelőerők megépítésének kifejezetten az lesz a feladata, hogy szükség esetén (és csak akkor) besegítsenek a megújulós termelőerőknek. Ez értelemszerűen azzal is jár majd, hogy e kapacitások alacsony kihasználtság mellett jutnának termelői szerephez, ám az, hogy az idejük nagy részét készenlétben töltenék, jelenleg nem tűnik kellően befektetésösztönző modellnek. Pláne olyan közegben, ahol jószerével minden más, újonnan építendő áramtermelő erőre az érvényes regula éppen az, hogy amikor csak lehet, termelni legyenek képesek. Szabályozás és ár kérdése a megoldás, de ezt az utat szorgalmazza az energiaipar zöme is – és ezt ígérte be 2023 év elején Robert Habeck gazdasági miniszter is. A BEE szerint azonban ez nem jó irány. Leginkább az a baj vele – közölték, hogy az új gázerőművek akár 30-35 évre is bebetonozhatják a pozícióikat, miközben a szektorban a következő években éppen az energiatárolásban és a kiegyenlítő energiás technológiákban várható földcsuszamlásszerű technológiai és piaci átrendeződés. Márpedig a két hatás így könnyen kiolthatja egymást, és a német gazdaság akár pórul is járhat, ha túl drága kiegyenlítő áram árszinteken ragad. „Az elektromos autók számának gyors növekedése nem a probléma, hanem a megoldás része” A minisztérium elképzelését azonban az iparág több hangos szereplője is – köztük a 2032-re a teljes áramfogyasztást megújuló energiás termelésre átállítása mellett kardoskodó hálózati operátorcég, az 50 Hertz is – osztja. Az Észak és Kelet-Németországban összesen több mint 10 ezer kilométeres extra nagyfeszültségű villamosenergia-átviteli rendszert kezelő és fejlesztő 50 Hertz rendszerüzemeltetési igazgatója, Dirk Biermann azt mondta a CEW-nek: érti, miért sietne a döntéssel a kormány. Mivel 2030-ig Németországban 20 GW masszív áramtermelői kapacitást (erre képes termelői mixet) kell a rendszerbe építenie a fokozatosan leálló szénerőművek kiváltására, az erről szóló döntés most megkönnyítené a következő években járandó út kijelölését. Olajtüzelésű erőművek tartották egyensúlyban a hétfő reggelt Magyarországon Szabó M. István Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!
