A gyártók most már mindent megtesznek, hogy olcsóbb villanyautókat tudjanak kínálni

Egy a közelmúltban megjelent cikkünkben foglalkoztunk azzal a kérdéssel, hogy az olcsó kínai elektromos autók miért és miként nyertek egyre nagyobb teret a világban, azt azonban már legalább Newton óta tudjuk, hogy minden hatás ellenhatást vált ki, így természetesen a klasszikus autógyártók sem nézik ölbe tett kézzel a fejleményeket, és igyekeznek tőlük telhető módon reagálni a legújabb kihívásokra.

Hogy a pozíciójukban fenyegetett vállalatok mit próbálnak kifőzni a boszorkánykonyhájukban, annak a Reuters újságírói jártak utána. A recept úgy tűnik, az lesz, hogy a korábban tervezettnél gyorsabban szorítják le a költségeket és fejlesztenek ki megfizethető elektromos járműveket, ennek elérése érdekében pedig a beszállítóikhoz fordultak segítségért, az akkumulátor-alapanyagok gyártóitól a chipgyártókig.

„Az autógyártók már tényleg a megfizethető járművek felé fordulnak, mert tudják, hogy muszáj ezt tenniük, különben a kínai gyártókkal szemben veszítenek” – nyilatkozta a Reutersnek Andy Palmer, a Brill Power nevű brit startup cég elnöke, amely az akkumulátormenedzsment-rendszerek teljesítményének optimalizálásához fejleszt hardvert és szoftvert. Palmer, aki korábban az Aston Martin vezérigazgatója volt, elmondta, hogy a Brill Power termékei akár 60%-kal is növelhetik az akkumulátorok élettartamát, ami 30%-kal csökkenti az akkumulátorrendszerek teljes élettartamra vetített költségét.

Az elektromos autók drágasága miatti keresletcsökkenéstől való félelem fokozta a költségek lefaragására irányuló törekvéseket, és ez a jelenség mindenütt tapasztalható. A Renault a múlt hónapban közölte, hogy 2027-re 40%-os költségcsökkentést tervez az elektromos autók esetében, hogy elérje az árparitást a fosszilis üzemanyaggal működő modellekkel. A Stellantis a kínai CATL-lel közösen épít egy európai üzemet az olcsóbb LFP-akkumulátorok gyártására, és nemrég mutatta be a Citroën az elektromos ë-C3 modelljét, amely 23.300 euróról indul. De a Volkswagen és a Tesla is 25.000 eurós villanyautók fejlesztésén dolgozik.

Citroën ë-C3 bemutató: megeszi a Daciát reggelire?

A németországi Hodenhagenben működő Veekim olyan elektromotort fejlesztett ki, melynek mágnesei ritkaföldfémek helyett ferritet, azaz lényegében vasat használnak; a technológiájukat jelenleg öt autógyártó és beszállító teszteli. Az autógyártók csökkenteni akarják a ritkaföldfémek felhasználását, mivel Kína uralja a bányászatot és a feldolgozást. A Veekim vezérigazgatója, Peter Siegle szerint az olcsóbb ferrittel és az alacsony költségű eljárások alkalmazásával, mint például a 3D nyomtatott rézvezetékek, 20%-kal csökkenthető az elektromotorok jelenlegi 500 eurós, vagy még magasabb ára.

Vincent Pluvinage, a kaliforniai Palo Altóban működő OneD Battery Sciences vezérigazgatója elmondta, hogy az ügyfeleinél tett legutóbbi látogatásai során minden találkozót ugyanazzal a mondattal kezdtek az európai autógyártók: „A költségek csökkentése most mindennél fontosabb.”

A OneD szilícium nanoszálakat ad az akkucellák grafit anódanyagához, hogy növelje a hatótávolságot és csökkentse a töltési időt. Pluvinage szerint ezzel 281 dollár takarítható meg egy 100 kilowattórás akkumulátor esetében, miközben 20%-kal csökken az akkumulátor súlya. A cég a napelemiparban használt, viszonylag olcsó gépeken fejlesztette ki a gyártási eljárást, mivel Pluvinage szerint az autógyártók nem kedvelik a bonyolult, költséges új megoldásokat. A OneD első tesztüzemét a jövő év elején nyitja meg.

A OneD által fejlesztett gépek. Kép: OneD

De nem csak a startup cégek keresik az költségcsökkentés lehetséges módjait.

A chipgyártó NXP az autógyártókkal együttműködve igyekszik csökkenteni az elektromos autókban található vezérlőegységek számát, ami 200 és 300 között lehet – mondta Allan McAuslin, a járművezérlési és villamosítási részleg igazgatója.

A Siemens „digitális ikertestvérnek” nevezett szoftveres szimulációt fejlesztett ki azért, hogy a fejlesztési időt a felére csökkentse.

Az európai autógyártók tehát reagálnak a Kínából érkező olcsóbb villanyautók érkezésére, nincs azonban könnyű dolguk, mert a kínaiak egyre több olcsó modellt terveznek bevezetni a piacra. A BYD Dolphin-ja például 30.000 euróról indul, ami közel 30%-kal alacsonyabb a VW ID.3 induló áránál.

Az amerikai autógyártók, melyeket az inflációcsökkentő törvényben szereplő támogatások némileg megvédtek a kínai importtól, szintén keresik a megoldást az elektromos autók megfizethetőbbé tételére.

A GM azzal spórolt milliárdokat, hogy olcsóbb LFP-kémiájú akkumulátorokat fejlesztett ki a megújult Bolt EV számára, amely a tervezettnél két évvel korábban, 2025-ben kerül piacra. A Ford szintén az akkumulátorok és más komponensek árának lefaragására törekszik.

Még a prémium autók gyártói sem szeretnének lemaradni az árversenyben. A michigani székhelyű Our Next Energy egy „Gemini” névre keresztelt akkupakkot fejlesztett a BMW és a többi ügyfele számára, amely úgy kínál a megszokottnál nagyobb hatótávot, hogy az ára közben 100 $/kWh alá szorítható, nyilatkozta Mujeeb Ijaz vezérigazgató Reuters újságírójának.

Anód nélküli akkumulátort jelentette be a ONE

Az izraeli Addionics startup cég olyan porózus, háromdimenziós réz- és alumíniumelektródákat fejlesztett ki, amelyek sokkal kevesebb anyagot – köztük 60%-kal kevesebb rezet – használnak fel. Moshiel Biton vezérigazgató szerint ezek az elektródák gyorsabb töltést biztosítanak, és 30%-kal növelik az EV-k hatótávolságát, azonos tömeg mellett. Az autógyártókat azonban jobban érdekli a kilowattóránként 7,50 dollárra becsült megtakarítás.

„Az autógyártóktól ma azt halljuk: nem nagyobb hatótávra van szükségünk, hanem alacsonyabb költségekre” – mondta Biton.

A sztori háttere

A Reuters beszámolójából jól látszik, hogy mindenki lázas igyekezettel próbál megfizethető villanyautókat letenni az asztalra. De miért pont most kezdődött el a buzgalom, és mit csináltak eddig a piaci szereplők?

Ameddig a klasszikus autógyártók csak kis számban, csupán a kvóták miatt, illetve marketing célból gyártottak elektromos autókat, amelyekre akkora volt a kereslet, hogy a vásárlók akár prémiumot is hajlandóak voltak fizetni értük, addig nem igazán volt motivációjuk arra, hogy megfizethető modelleket kínáljanak. De ugyanígy arra sem éreztek komoly ösztönzést, hogy valóban jól használható, a vásárlók széles tömegei számára vonzó villanyautókat tervezzenek. A hagyományos autók értékesítéséből befolyó bevétel bőven fedezte az elektromos üzletágon keletkező veszteségeiket, amely csupán aprópénz volt a mérlegükben.

Mindez gyorsan megváltozott azonban, amikor nyugatról a Tesla, keletről pedig a kínai márkák kezdték el szorongatni őket. A Tesla esetében egyértelmű a motiváció, a kés mindvégig a nyakukon volt: vagy mindent felforgatnak, vagy elbuknak. Kínában az ingatlanlufi kipukkadása nyomán a gazdasági növekedésben keletkezett űr, és az emiatt az autó- és akkumulátorgyártásba átcsatornázott fejlesztési források jelentették a fő tényezőt. A hagyományos autók értékesítésének 2035-ös európai tiltása már csak hab volt a tortán.

Mint korábban írtuk, a belső égésű motoros járművek értékesítése 2018 óta tartósan, visszafordíthatatlanul és gyorsuló ütemben hanyatlásnak indult, amivel párhuzamosan az elektromos autók egyre nagyobb szeletet hasítanak ki maguknak a tortából. Többé már nem járható az az út, hogy a gyártók csak alibiből árulnak villanyautókat, miközben a hagyományos üzletágban keresik magukat degeszre. Vagy alkalmazkodnak az új realitáshoz azzal, hogy jó és megfizethető elektromos autókat gyártanak, méghozzá nagy mennyiségben, vagy csúszós lejtőre kerülnek.

CrashWatch: már visszafordíthatatlan a hagyományos autók eladásának csökkenése

Most már tehát adott a megfelelő motiváció az olcsó tömegmodellek kifejlesztésére, ráadásul ehhez a szükséges mértékű akkumulátorgyártási kapacitások is rendelkezésre állnak. A mainstream média narratívája szerint az utóbbi időben bizonytalanabbá vált az elektromos autózás jövője, véleményem szerint azonban a kilátások még soha nem voltak ilyen kedvezőek.

dr. Papp László (Sol Invictus)

Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás.